QL.túra miazmás

1974, A&M
en.wikipedia.org

"Don't do this and don't do that!" /School/

A Supertramp ügyében ne várjatok tőlem olyan részletes diszkográfiát, mint mondjuk a King Crimson, Solaris, vagy az After Crying esetében. Bár progresszív rockként van besorolva, de ez szerintem csak az első lemezükre volt igaz. Nem véletlen, hogy kedvenc számaim is azon a lemezen vannak. Szóval maradjunk az igényes, de könnyed rockzenénél.

Szerencsémre volt egy nagy Supertramp rajongó kollégám és így a kölcsön lemezekkel be tudtam lőni azon albumokat, amiket közel állnak szűmhöz. Ez az album is egy ilyen darab.

Számaikra jellemző a jól megkomponáltság és a galmour rockkal ellentétben itt nem a külsőségeken van a hangsúly. Egyszer voltam (valamikor a '90-es évek vége felé) egy koncertjükön is az azóta leégett BS-ben. Mondhatom nagyon jó volt!

Miután az első két albumuk és a rájuk épített koncertturné bukásnak bizonyult, a két alapító új tagokat verbuvált és némileg popposítottak a stílusukon. És ez az album lett az eredmény. Ezzel végre felkerültek a brit és usa-i sláger listákra, ami a pénztárcákat is megnyitotta. Zeneileg nagyon hallgatható lett, de a kísérletezés meglehetősen a háttérbe szorult.

Nagyon tetszenek a zongora és szaxofon szólók (l. Crime of the Century). Szerencsére nem estek a Richard Claydermanizmus dágványában. Lehet, hogy véletlen, de én meglehetős mondanivalólagos párhuzamot fedeztem fel a Pink Floyd: The Wall albumával. Suli léleknyomorítása, emberek bezárkózása, antikapitalizmus. Hát igen, azok a '70-es évek...

1. School (5' 33") >tecső - koncert< (szöveg) -Ez talán a legjobb szám. Legalábbis szerintem. Herfli bevezetővel kezdődik és szép lassan indul be a szám. A zongora szóló zseniális.
   
   "Don't criticize, they're old and wise"
   
   Emlékszem 10 éves koromban, a sarki közértben egyszer rászóltam egy idős nénire, hogy zacsival nézze már meg, hogy kemény-e a kifli és ne tapogassa össze az összes pékárút a pőre kacsóival. Nagyon meg volt sértődve.
2. Bloody Well Right (4' 31") >tecső - koncert< (szöveg) - Ez egy jólesően jazzes szám sok fúvóssal. Mondjuk, hogy jazz-rock-os.
3. Hide in Your Shell (6' 48") >tecső - koncert< (szöveg) - Könnyed zenei hangvételű szösszenet az ember bezárkózási ingerenciáról. Nem rossz a szám, de valahogy nekem nem tetszik.
4. Asylum (6' 42") >tecső< (szöveg) - Ezen a számon valamiféle izzadságszagot érzek (ha szabad ezzel a meglehetős képzavarral élnem). Nagyon nagyot akartak alkotni, de inkább csak céltalan kajabálás lett belőle. Sajnos a vonósoktól nem lesz egy szám jó.
5. Dreamer (3' 33") >tecső - koncert< (szöveg) - Ismét egy tavasziasra hangszerelt dalocska. Később a szóló beleerősít. Figyeljünk a basszusra. Onnantól már jó is a szám.
6. Rudy (7' 18") >tecső - koncert< (szöveg) - A fő szám, a "Crime of the Century" előképe is lehetne ez a szám. Felépítésében nagyon hasonló. Sok zongora, keménynek szánt ének. A szóló viszont jó benne, csak sajna kicsit rövid. És azt a Bee Gees-es kappan hangú süvöltést tudnám feledni.
7. If Everyone Was Listening (4' 5") >tecső - koncert< (szöveg) - Igazi záró szám. A bárzongorista ül a zongoránál és elköszön a hallgatóságtól. Pedig a szövege alapján pont hogy nem. Várjuk, hogy felhördüljön a függöny (ismeretlen kabarettista). The show must go on. Vagy kicsit aktualizálva: The snow must go on...
8. Crime of the Century (5' 35") >tecső< (szöveg) - És igen, itt a főszám. A szöveg rövid és sokat mögé lehet érteni. Vagy bele. Zeneileg szépen felépített, kicsit rock-klisés szám. Síró gitárok, zongorafutamok. Viszont a felvezetés pidurit hosszú nekem, de legalább az utcsó 3 perc huzavonós zenekara jól szól .

Össz játékidő: 44' 8"

Szuper csavarogjunk minden nap!