QL.túra miazmás

Gondolat Könyvkiadó, 1983
antikvarium.hu

Viszonylag jó bevezetés az agykutatás akkori állpotjába. A TIT szintnél némileg mélyebben vág bele a témába.

Összehasonlítja a madarak és emlősök agyszerkezetét és érdekes különbségekre derül fény (pl. madaraknak nincs agykérgük).

Végigvezet minket az agy egyes részein (agykéreg, kisagy, agytörzs). Rátér az idegsejtek felépítésére. Majd jön egy kis ízelítő a működésből. És újra egy érdekes adat: ingerületi hullám 25 m/s-kel terjed. Leírja, hogy az idegsejtek folyamatosan küldenek jeleket. Ennek fényében vicces az a megállapítás, hogy az "agyunknak csak 10%-át használjuk. Amelyik részét "nem használjuk", az leépül (l. baleseti sérülések). Véleményem szerint tehát használjuk, csak az a kérdés, hogy mire és milyen intenzitással.

Innen kezdve belecsap a lecsóba és elég részletesen körbevezet minket a különböző hormonok stimuláló és gátló hatásán. Számomra érdekes, az a megállapítása, hogy az idegrendszer indeterminisztikus (valószínűségi) rendszer. Egy axon belső eseményre is kisülhet (avagy: "transzmitter kvantális ürítése axoniális impulzus nélkül").

Az életfontosságú funkciók elosztottak az agyban (a patkány tájékozódási képessége elosztott az agyban, alacsonyabb rendű funkciók jobban lokalizálhatók). Gondolom ez az oka, hogy baleseti fejsérült nők ritkábban vesztik el a beszédkészségüket, mint a férfiak.

Innen rákanyarodunk a memória és a komplexebb ingerfeldolgozási folyamatokra (bőr, retina), majd a  sokkal bonyolultabb viselkedés szabályozására. Jönnek az érdekességek, a különböző idegrendszerek leírása (idegdúcok, létra idegrendszer, szétszórt ganglion idegrendszer, gerinchúr). Érdekes, hogy a hüllőknek csak 1 rétegű az agykérgük, míg a primitív, tojással szaporodó emlős: többrétegű. Csak a neocortex-nek nincs a hüllőkben megfelelője.

A végén még belekóstolhatunk a pszichiátriába is, azaz amikor a komplex rendszer fogaskerekei közé némi homok kerül.

Szerintem érdekes könyv. Érdemes elolvasni!

Agyaljunk minden nap!