QL.túra miazmás

Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, 1977
antikvarium.hu

Ismét egy jó kis összefoglaló könyvecske a biológia nem annyira közismert zugocskáiból. A szépirodalmi művekkel ellentétben a borító eléggé sokat elárul a mondandóról. A sejtekről lesz szó. Illetve elsősorban az eukoarióta sejtekről. De nem csak.

Kicsit távolról indít a  történet, az élet kialakulásával. Feszegeti, hogy miért a balra forgató (L-) aminosavak építik fel az élő szervezeteket. Valószínűleg ennek kémiai okai vannak (agyag felületi adszorbció, balra forgató felületek). Kis kolloid kémia és jönnek az összezárt fehérjecseppecskék, a  koacervátum (továbbiak origo.hu).

Az aminósavak sorrendjéből (elsődleges szerkezet) nem feltétlen adódik a kész fehérje alakja. Ez a másod-, harmadlagos szerkezet. Ezek a szerkezetek nagyon fontosak. Főbb formák: fiblirrális & globuláris fehérjék (szklero- & szferoprotein). A térbeli szerkezetet a másodlagos kötések (pl. hidrogén-, vagy a sulfhidril kötés) tartják fenn. Azután szó esik a alfa-hélix szerkezetéről, ami sok fehérjében megtalálható. A sokadlagos szerkezetek bemutatása a negyedlegessel bővül, amikor is  szerkezet több fehérje összekapcsolódásával alakul ki. Érdekes, hogy a fehérjék szerkezete nem állandó! A fehérjék polárosak és a kolloidok nagy felülete miatt jó katalizátorként működnek.

A prokarióták enzimjei kevésbé specializáltak, ezért kevesebb kell belőlük. Persze az egy darab körkörös kromoszóma is erősen korlátoz. Kis genetikai bevezető. Eukariótákban dupla kromoszóma. Mitokondriumok autoreproduktív sejtorganellumok (saját körkörös bakteriális génállománnyal). Az eukariotákban a információ állandó, működés változik.

Érdekesség, hogy a tRNS-ben szokatlan nukleotidok is vannak (az AUGC-n kívül). Az RNS & fehérjemolekulák megújulása (turnover) gyors. Általában az érett, differenciált sejteknek nincs sejtközpontja.  Érett petesejtnek nincs sejtközpontja, a zigóta ezt a spermiumtól kapja

Gerinctelenekben, halakban, madarakban a nőstény a heterológ (WW a fiú, WZ kromoszómájú a lány). De ez hogy a csudában alakulhatott ki? Valahol a hüllőkben kellett ezt valahogy elcserélni...

Szó esik a génen belüli pozíció effektusról (gén áthelyeződésével fenotípusos kifejeződése megváltozik), illetve a plazmonról is. Ezek elsősorban baktériumokban levő másodlagos kör alakú géntöredékek.Utána jönnek a atípusos osztódás típusai: endomitózis, inekvális osztódás, megfiatalító osztódás.

Innen elemelkedünk és az ideghálózat sejtjeiről esik pár keresetlen szó (ingerküszöb (szummázódás); "mindent vagy semmit" elv; látenciaidő; refrakter stádium). És persze a működésük hatása (taxis, tropizmus, nasztia).

Itt tér rá a génreguláció kérdésére (operon = struktúr- + operátorgén, regulátor gén, represszor anyag). A citoplazmában sokféle szabályozási rendszer van (önszabályozás, tömeghatás, gyűjtőmedencék, kompetíció, kontrollenzim). A legtöbb anyagcsere folyamat zárt hurkú, negatív feedback; izo- & alloszterikus & kompetitív gátlás.

A mindenféle izék (mert ugye nem csak sejtek vannak) bonyolultsága: vírusok;  bedszóniák, rikettsiák; mikroplazmák, pro- és eukarióták.

Vegetatív hibridizáció (paraszexuális szaporodás): transzformáció, konverzió, transzdukció.

Szervezet 2 féle védekezése (immunitás): sejtes (cellurális, ősibb), ellenanyaggal (humorális, csak a gerincesekben); immunglobulinok; immunociták (limfociták, makrofágok). immunociták: antigén, kompetens, memória, rejekciós, effektor.

Meglehetősen érdekes könyv!

Sejtsünk minden nap!