A budapesti Katona József Színház előadásának televíziós változata, két részben elmesélve, 1992, 123 perc
port.hu, katonajozsefszinhaz.hu
Magyar szöveg: Eörsi István
Rendező: Zsámbéki Gábor
Duna World, 2012. 02. 26. 21:30

"Tui anyja: - Hiszen mindenki tudja, hol a pamut!
Tui: - Az hisz majd, aki akar! Ahogy az úszómedence is azok számára létesül, akik úszni akarnak, úgy a magyarázat is a hinni akaróknak készül. [...]
Anya: - Úgy véled tehát, hogy a kimagyarázás nem ütközik majd akadályba?
Tui: - Hogyne ütközne! Egy mester kell ide! Csak egy mester bizonyíthatja be, hogy kétszer kettő öt!"

Az utóbbi idők egyik legnagyobb élményt nyújtó színházi előadása. Ez leginkább a szerző érdeme. Érdekes, hogy összesen csak 30 előadást ért meg és mégis felvételre került. Illetve nem az előadást vették fel, hanem tévéjátékot rittyentettek belőle. Én kapásból kétszer is megnéztem.

Turandot, a kínai császár lánya. Tehát a mese Kínába van transzponálva, de semmi köze sincs Kínához. Hacsak nem mint a fiktív helyszín és a virtuális karakterek okán. Pusztán kulisszaként üzemel. Nagyon filozofikus. Minden szavára oda kell figyelni, de nagyon, mert különben eltévedünk a gondolatok és ellen gondolatok útvesztőjében.

Brecht a weimári köztársaság értelmiségét festi elénk. És az ő nagy drámájukat, a szabad gondolkozás bukásával. A megalkuvás, a talpnyalás művészete és az értelem meggyalázása. A végén ott sompolyog a fasizmus (nácizmus) sötét luka. Brecht 1953-ban írta, de csak halála után, 1969-ben mutatták be, Zürichben (en.wikipedia.org). Persze ne felejtsük, hogy Brecht az NDK-ban lelete meg hazáját a II. VH után, ezzel némileg legitimálva az ottani setét rendszert. És ezzel Brechtnek önmaga előtt is el kellett számolnia.

Ebben a darabban nincs egyetlen kiemelt főhős, akivel azonosulni tudunk (vagy éppen hogy nem), mint a Kurázsi mamában, Kaukázusi krétakörben, Szecsuáni jólélekben. Kérem itten a dialektika prostituálásáról van nagyba' szó. Az agy, mint legfőbb erogén zóna. Amikor a császár lánya megjelenik a tui teaházban, a szexus és szellem egymásra lel. Metafora hegyek. Tobzódik két értelem és a kétértelem.

Kísérő: - "Ha másképpen állítja fel..."
Turandot: - "...a problémákat.".
K.: - "Szívébe szökken a vér, ha megpillant egy magas homlokot, egy sokatmondó kézmozdulatot, egy szépen kerekedő..."
T.: - "... mondatot."

De ez utóbbi vonal mellékszál, ahogy a címszereplő Turandot is csak mellékszereplő. A főszereplő a gondolat. És az ő megbecstelenítése. Nem szeretném aktualizálni a darabot, hiszen 1992-ben mutatták be. Azt hiszem, hogy megérdemelne egy újrafeldolgozást. Már csak az "Aha!" élmény miatt is.

A mű kiinduló állapota egy gazdasági problemán nyugosz. A "császárnak" nincs adóbevétele, mert olyan jó volt a gyapottermés, hogy nagyon leesett a pamut ára. Ezért le akar mondani!? Túltermelés van. El kell hát tüntetni a gyapotot. Ezt a testvére és a tanácsadói meg is csinálják. Erre az nép lázongani kezd, mert nagyon drága a pamut. A császárnak el kellene magyaráznia, hogy miért nincs pamut, annak ellenére, hogy kiváló volt a termés. Erre összehívnak egy konferenciát, hogy a birodalom nagy gondolkodói magyarázzák meg a megmagyarázhatatlant!

A szómáglya (sic!) alá befűtenek. Könyvekkel. És beindul a szerecsenmosdatás. (Vajon azt hogyan hívják, amikor egy jelenbeli eseményről úgy érezzük, hogy a jövőben mintha már be fogna (vagy fogott volna?) következni? A "déjà vu" mintájaként talán "on va voir". A múlt előre vetíti a jövőt? Vagy csak nem vagyunk képesek tanulni a múltból és mind ugyanabba a folyóba fulladunk bele?)

A darabot végigköveti egy öreg (Bán János), akitől elkobozzák a gyapotot. Ennek árából tui iskolába iratkozott volna be. A tui Brecht csinálmánya. A Tellekt-Uel-In (, azaz Intellektuel) kezdőbetűiből. A tuik azok, akik az emberek helyett megmondják a véleményüket. Mondhatni véleménykereskedők.

"- ...megmondják az embereknek, hogy mit tegyenek?
- Inkább azt mondják meg nekik, hogy mit mondjanak!"

A császár lánya kifizeti a tandíjat, de végül inkább kívülálló marad és a darab során, vissza-vissza térve rámutat a helyzet visszásságaira.

"Öreg: - Hogy a növények közül csak némelyek hasznosak, ezt eddig is tudtam. De hogy a gondolatokkal is ez legyen a helyzet!
Tui: - És milyen következtetést vonsz le ebből?
Öreg: - Hogy gondolkodni mindig érdemes, ámde nem mindig hasznos."

Folyamatosan felbukkanó szereplő a buta, de feltörekvő ember, aki azért lesz útonálló, hogy tui lehessen. A harmadik vizsgáján is elbukik, pedig le is fizeti a vizsgabiztost és biztos, ami biztos halálosan meg is fenyegeti. De az ötször öt nehéznek bizonyul.

"Útonálló: A vizsgáztatók bizonyíthatóan nem voltak képesek rá, hogy válaszom számára feltegyék a korrekt kérdést! Tehát alkalmatlanok."

Naszóval, összehívnak egy tui konferenciát, ahol majd megmagyarázzák, hogy miért vannak császár raktárai tömve gyapottal, miközben nem lehet gyapotot kapni. A konferencián a jó választ adó tui lesz a császár lányának férje. De a nem jól érvelőket kivégzik. Jönnek az újabbnál újabb próbálkozók. Elsőnek a tui egyetem rektora, aki hosszas, értelmetlen fejtegetés után az időjárásra fogja a dolgot: sok volt az eső, vagy kevés. Az öreg elmondaná neki, hogy mi a helyzet a gyapottal, de már viszik is a rendőrök. Mármint a rektort.

"Öreg: - Ejnye! Miért kísérik a rendőrök? Nem beszélhetek vele?
Tui: - Ne mutatkozz a társaságában! Még bajba kerülsz!
Öreg: - Letartóztatták, mert nem ismeri az igazságot?
Tui: - Ismeri!
Öreg: - Aha! Akkor azért tartóztatták le, mert hazudott.
Tui: - Nem azért, mert hazudott, hanem mert rosszul hazudott! Sokat kell még tanulnod, Öreg!"

A második a nép-nemzeti "kínai", a Tőről metszett Kínaiak Szövetségének elnöke. Ő a mocskos, idegenszívű kereskedőkre és a császárnak ("...A mi császárunk minden idők legkínaibb császára!...") rossz tanácsokat adó tanácsadókra fogja. A tanácsadók gyorsan kivégeztetik.

"Tui: - Az idegen ellenes uszítás sikerre számíthat ínség idején. Fetsu azonban elkövette azt a hibát, hogy ezt az uszítást nem korlátozta a kereskedőkre. [...] Aki azt mondja, hogy a császárt gazemberek befolyásolják, ezzel azt állítja, hogy maga a császár, vagy gazember, vagy hülye. Fetsu zavarodott fejjel belesétált ebbe a csapdába és fej nélkül fog kisétálni belőle."

Ez után lép a pulpitusra a szent piac főpapja. Ő a liberális, aki a piac törvényeiére keni a dolgot. Érvei szerint az csinálnak a kereskedők, amit akarnak. Ha akarják, a raktárakban tárolhatják a pamutot, amíg fel nem megy a pamut ára. Ha télen megfagy pár millió kínai, akkor majd csökken a kereslet, és lemegy a pamut ára. Ha beavatkozunk, összeomlik a piac.

A harmadik nap utolsó versenyzője a tui szövetség elnöke, aki szerint rengeteg pamut termett, de a szállítás közben tűnik el, a megnövekedett kulturális igények miatt. Régen félmeztelenül éltek az emberek, de most már a megnövekedett igények miatt felvásárolják a gyapotot, mert öltözködni akarnak.

A császárnak, a tanácsadóknak már elegük van a sok elszólásból, ezért törvényt hoznak, miszerint a konferencia résztvevőit meg kell vizsgálni, hogy nincsenek-e kínaiatlan gondolataik.

Az utcsó a filozófiai szeminárium vezetője. Szerinte nem a pamutról van szó, hanem a vélemény szabadságáról a pamut ügyében. Az erényekről beszéljünk, amivel el lehet viseli a ruhátlanságot. Turandottal eltöltött éjszaka után fáradságában véletlenül elszólja magát és kivégzik. Miközben a szólás szabadságot védelmezi.

:::::::::: 2. felvonás ::::::::::

A város fal mellett vagyunk. Levágott fejek mindenhol. A kongresszuson felszólaló tui-k levágott fejei, akik visszajárva magyarázzák a bizonyítványukat. A nagyon erős első felvonás után itt egy kicsit leül a darab. Felgyorsulnak az események és egy kicsit szét is esik a mű. A szigorú gondolati vonal szétszalad és a céltalan akciózás veszi át a helyét. Káosz. Mindenki mindenki ellen.

A császár a kudarc miatt ismét le mond, de visszavonja. A tanácsadók tanácstalanok és a császári öcs váltig bizonygatja, hogy nincs benne becsvágy. Csak, ha a szükség kényszeríti. És kényszeríti.

"Császár: - A népnek kell megválasztani a rendszerét!
Gengszter: - Mi az, hogy a népnek kell a rendszerét megválasztania? Talán a rendszer megválaszthatja a népét? Ön például, ha önön múlik, pont ezt a népet választotta volna?
[...] A pamuttal kapcsolatos kérdéseket nem megválaszolni kell, hanem betiltani!"

Jönnek az északi tartományok fellázadt lakosai és a buta gengszter lesz a rendfenntartók feje. Felfegyverzik a gengsztereket és lefogják az öcsöt, lefogják a szakszervezeti vezetőket, lefogják a tui vezetőket (már, aki életben maradt). Császár öccsére terelik a gyanút és kivégzik. Kiosztják a pamutot. Illetve felgyújtják. Meg a könyveket is. Autodafé. A bölcs, tanulni vágyó öreget jól megverik. A tuik megpróbálják menteni, miközben menekülnek. Főgengszter elveszi a császár lányát. Azaz csak majdnem. A káosz legyőz mindent.

Mindenki nagyon sok szerepet játszik. Néha kicsit nehéz követni, hogy éppen ki kicsoda. Stohlbuci sok szerepe között kerestem egy megvillanást, de nem nagyon sikerült ilyet találnom. Néha egy sípot fúj. Nem nagy szerep. Minden szereplő fél arcot eltakaró maszkot visel. Minek? Blaskó sajnos itt is ugyanazt a figurát hozza a, mint a @@@Vízkeresztben@@@. Emelt hangon üvölt. Ez ott vicces volt. Itt inkább zavaró.

Az első 80 perc nagyon erős! Mondhatnám zseniális! A második 40 kicsit klisés.

Káosszunk, minden nap!