Natura Könyvkiadó Vállalat, 1978
www.antikvarium.hu
Meglehetősen érdekes könyvre bukkantam. Kicsit avult, de ez sem von le az érdekességéből. A társas viselkedés különböző áspektusait járja körben érdekesen és nem (túlságosan) felszínesen. Példák egész sorával mutat be egy-egy jelenséget.
Vajon mi késztet egy igazából magányos egyedekből álló fajt, hogy egyszer csak egyetlen lényként viselkedjen, táplálkozzon, vándoroljon? A sáskák tipikusan magányosan élik mindennapjaikat, de néhány évente mégis hatalmas felhőkben lepik egy a vidéket.
Csányi Vilmos és még sok más etológus is sok érdekességet ír a makákók, csimpánzok kultúrájáról. Itt a cinkék kultúrájáról is esik némi szó, ami engem meglepett.
Csoportokban fontos a cselekvések szinkronizációja. Ezt szolgálják az embereknél a rituálék, tradíciók. De ezek már az állatoknál is megvannak. Megfigyelték, hogy csirkéknél ha egy jóllakott és egy éhes csirkét összezárnak, akkor az első még 60%-nyi magot bekebelez. Saját tapasztalatunkból ismerős ez, de ki gondolta volna ezt a csirkékről?
Sikeres csoportokban, vagy ínséges időkben gondot okozhat a túlzsúfoltság is és persze ennek a külső és belső szabályozásáról is szót kerít a szerző (pl. a kronizmus, amikor a szülő kinyírja a fiókáját táplálékszegény időszakban). Majd rátér a különböző családformák taglalására.
A csimpánzok védekező mechanizmusán keresztül vezetődik be az alfa állat szerepe, aki a több erőforrásért és nagyobb szaporodási sikerért cserében többet is vállal a csoport védelmében, veszélyeztetve saját testi épségét, de javítva a csoport megmaradási esélyét. Azután persze, ha megéri a megfelelő kort, akkor jön az új seprő, aki jobban seper...
Fontos dolog, hogy a normától való eltérést többnyire kiközösítéssel jár. Ugye ismerős?
A madarakra általában monogám családban élnek. Persze ez a monogámia sokféle dolgot jelenthet. Vannak egész életre párt választó állatok (pl. nyári lúd, albatrosz), vagy költési szezonra összeálló párok. A gólyák pedig a költőhelyhez hűek. Általában persze azt jelenti, hogy a hím és nőstény is közel egy időben tér vissza Afrikából és ott folytatják, ahol ősszel abbahagyták. Persze előfordulhat, hogy egy másik lány érkezik korábban. Ez a pasit nem zavarja. Persze később a korábbi ara is megérkezhet és akkor jön a bunyó. A pasi szépen félreáll és kivárja, hogy ki lesz a győztes. Többnyire persze az eredeti partner nyer.
Nemrég olvastam, hogy ez a monogámia azért árnyalható, mert a fiókák sokszor nem a "férjtől" származnak bizonyos madaraknál.
És itt jönnek a szociális rovarok. Kis kedvenceim. Vannak a hártyás szárnyúak (pl. hangyák, méhek) és a termeszek, "akik" a közhiedelemmel ellentétben nem hangyák, hanem inkább csótányok. Egészen már a szaporodásuk is. A hártyás szárnyú szociális rovarok u.n. haplo-diploid ivarmeghatározási rendszerű, míg a termeszek (ha jól emléxem) XY rendszerű.
A különböző hangyafajok nagyon érdekes alkalmazkodást mutatnak. Ilyen például az állattartás. A növényeken levő levéltetveket védelmezik. A mézesbödönhagynák saját hatalmasra duzzadt testükben tárolják a felhalmozott édes folyadékot. És persze ott vannak a rabszolga tartó hangyák, "akik" bábokat zsákmányolnak más bolyokból és felnevelik azokat, hogy később élelmiszert gyűjtenek nekik. Érdekes, hogy egyes hangyáknál a királynő csak megtermékenyített petéket rak [dolgozók], herék petéit más dolgozók rakják.
Jó kis könyv!
Társasozzunk minden nap!
+jegyzések