QL.túra

Kulturális smörgåsbord Esterházytól Wass Albertig, a gumicsizmától az iPad-ig, a Teletabiktól Sexpírig, a makrofágtól a mikrokontrollerig, miazmás...

Címkék

2000 (20) 2001 (6) 2002 (16) 2003 (164) 2004 (61) 2005 (40) 2006 (31) 2007 (28) 2008 (33) 2009 (175) 2010 (188) 2011 (201) 2012 (86) 2013 (40) 2014 (36) 2015 (26) 2016 (10) adáshiba (91) android (1) animáció (93) cygwin (3) film (410) gezarol (13) hájtek (159) hangoskönyv (32) ipad (17) klip (12) könyv (191) linux (29) színház (169) vers (17) windows (37) zene (111) Címkefelhő

+jegyzések

Most ...

... múlok .osan

bmi_tiny.png


... hallgatom
Szabó Magda: Régimódi történet
https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSqTmZEqlCRFgojyt52Q2n_qiMTyVlt-zJu-DpbNKVY6OQbBh4u


... olvasom
Alexander Steele (szerk.): Kezdő írók kézikönyve


... (Kik ezek? Kik ezek az embek? Kik ezek?)
profile for TrueY on Stack Exchange, a network of free, community-driven Q&A sites
free counters

[Könyv] Koestler, Arthur: Alvajárók

2009.09.27. 17:07 | TrueY | Szólj hozzá!

Címkék: könyv 2009

http://www.libri.hu/konyv/alvajarok.html

A szerző Budapesten született, mint Kösztler Artur. Legismertebb műve a Sötétség, délben. Ez inkább tudománytörténeti mű. Viszonylag hosszan leírja (800 oldal), hogyan is jutottunk el a teknősbéka hátán billegő lapos földtől Newton-ig. Érdekes a könyv. Meglepő, hogy bár 1955-ben írta, Einsteinről és az ő relativitáselméletéről csak egy futó megjegyzése van. Kb. az, hogy még nem látható, hogyan hat a fizikai felfogásunkra. Hmmm... Azóta ez azért megváltozott, a kvantummechanikával szoros együtműködésben.

Számomra újdonság volt, hogy Arisztarkhosz már Kr.e. 250-ben felvázolta a Heliocentikus világképet. Csak elfeledődött. Püthagorasz (latinosan Pythagoras) meg misztikus vallást alapított és megölték egyik társukat, aki kiszivárogtatta az első irracionális szám (gondoljunk bele, hogy mit is jelent a név), a gyök 2 felfedezését. Szóval Arisztarkhosz után közel 1700 év nihil. Szép lassan visszatespedt a világ a ládába zárt, lapos földre.

Kopernikuszról elég hosszú leírás van. Egy hihetetlenül zagyva könyvet hagy az utókorra, amit szinte senki sem olvasott el. De őt tekintjük a modern Nap központú világegyetemünk atyjának. A kortársak folyton a régiek (l. görögök) munkáit idézgetik és nem tudnak elszakadni az ő állításaiktól (kristályszférák, mozdulatlan Föld stb.). Ő, hogy megmentse a régiek műveit végül is kreál egy elfogadható naprendszert, aminek nem is a Nap van a középpontjában, hanem egy fiktív pont. Ezért nevezi Kösztler vákuumcentrikusnak a modelljét. :-)

Tycho de Brahe, aki jó gazdag és sok pénzt tud szerezni. Felépít egy csillagviszgálót és hihetetlen mennyiségű adatot gyűjt, de képtelen ennél tovább lépni. Mindenkivel jó összeveszik és féltékeny Keplerre.

Itt jön Kepler, a csóró. Sikerül megszeredni Tycho adatait (lényegében ellopja halála után) és elkezdi a misztikus elgondolásaihoz illesztgetni azokat. Rengeteg hibát vét, de furcsa módon ezek a hibák kiejtik egymást. Felfedezi, hogy nem kör alakú pályán mozognak a bolygók, amiből csak 6 lehet (csak a Szatrunuszig láttak szabad szemmel). A nem kör pálya keresése közben mindeféle tojásdad alakok jönnek ki, mert persze hibázik. Végül Tycho adatai alapján felfedezi az ellipszis képletét, de eldobja és kis töprengés után arra gondol, hogy megpróbálkozik ellipszis alakú pályákat készíteni. Hátha jó lesz. :-) Bejött neki. Életének nagy részét persze ő is horoszkópokat készít. Ebből legalább pontosan tudjuk, hogyan is élt. Véletlenül felfedezi a R3/T2 = állandó képletet, aminek megörül, de csak egy megjegyzés lesz egy sokfejezetből álló, meglehetősen dagályos műben. Magukat a törvényeket is Newton fogja felfedezni magának, mintegy kiszitálva a mindent elborító sallangot. Munkája közben - mintegy melléktermékként - megalapozza az optika tudományát és megírja az első sci-fi-t. (A Kepler törvények modern megfogalmazásban)

E közben tűnik fel a színen Galilei, aki ügyes és okos és majdnem orvos lesz belőle, de szerencsére nem lesz. Emberünk nagyképű és mindenkiben az ellenségét látja, mindenkivel összeveszik. Főleg Föld centrikus világegyetemet tanít, hiába vallja meg csöndben, hogy nem hisz benne. Valahonnan szerez egy távcsövet és 4 "bolygót" talál benne (Jupiter 4 holdja), de senki sem hisz neki. Kivéve Keplert, aki elismert császári fő-fő matematikus. De Galilei őt sem méltatja válaszra. Pedig de szeretne Kepler is belekukucskálni a távcsőbe, de Galilei nem olyan jó fej. Kiderül, hogy a Galileire épülő történetek nagy része nem(úgy) igaz: nem ő találta fel a távcsövet, nem ő nézegette először az eget vele, Pisaban nem ő dobált ki tárgyakat a toronyból, nem akarták inkvizíció elé citálni és nem is mondta azt bírái előtt, hogy "E pur si mouve". Minden esetre kötekedő stílusa miatt házhoz ment egy jó nagy pofonért!

Végre jött Newton és az egész rizsahalmazból kibányássza a lényeget az ő három törvényével. És végre megérkeztünk a jelenbe. Azaz csak majdnem...

A történet lényege, hogy annyi csetlést-botlást mutattak be elődeink, hogy csoda, hogy egyáltalán itt vagyunk. Bár lehet, hogy csak egyszerűen levest főztünk a teknősből és ezért nem hordoz már minket a hátán... :-) Többnyre nem arra voltak büszkék, ami miatt mi nagyra tartjuk őket. Keplert sem hozta lázba a 3 törvénye. Ő inkább szabályos testeket próbált bepaszírozni a bolygók pályái közé... :-)

Olvassátok el, bár meglehetősen hosszú mű és néhol kifejezetten bosszantó!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://qltura.blog.hu/api/trackback/id/tr201410964

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása