fekete-fehér, magyar színházi felvétel, 136 perc, 1973
Vígszínház
port.hu
Duna TV, 2010. 01. 31. 20:35
Ruttkai, Páger, Darvas, Béres Ilona (nagyon fiatalon), Tahi-Tóth László és mindenki. Igazi lassan csörgedező csehovi darab.
Nem tagadom, hogy a klasszikus kabaré nagy hatással volt arra, hogy megnézzem a darabot. Haumann, Körmendi, Márkus. Zseniális. TeCsövön megtekintethető 1, 2. Állítólag a kabaré bemutatása után le kellett venni a műsorról a darabot, mert a nézők felvisítottak a nevetéstől, amikor az idézett vezérmondatok elhangzottak. És tényleg nagyon sok mondat visszaköszön a kabaréban. Illetve inkább fordítva. A kabaré olyan, mint a szamovár tetején melegített kis porcelánban álló esszencia. Minden fontos dolog benne van.
A darabban nagyon sok érdektelen párbeszéd van, de hát erről szól. Emberi sorsokról, amelyekben nem történik semmi. Moszkva nagyon messze van. Ahol talán zajlik az igazi élet. És közben várunk Godotra. Hullanak a falevelek és múlnak az évek. Cél nélküli fiatalokból befásult öreg emberek lesznek. Így nem váltjuk meg a világot. Ilyenek vagyunk. De miért kell ebből színdarabot írni? A balalajka szó miatt nem érdemes.
Az előadás jó, csak vigyázzunk, hogy nehogy magunkra ismerjünk!
+jegyzések