QL.túra miazmás

1970, wikipedia, supertramp.com

A zenekar 1970-es - szerintem - legjobb lemeze. Nagyon jó progresszív rock számok vannak rajta néhány töltelékkel kísérve. Sokkal akusztikusabb az egész, mint a későbbi slágergyáros korszakban. Engem leginkább a korai Deep Purple-re emlékeztet (pl. Hush). Gondolom nem véletlenül. Vagy igen. Kár, hogy ezeket nem nagyon lehet a TeCsőn megtalálni. Pedig szívesen belinkeltem volna a legjobbakat!

1. Surely - a keret. Az utcsó szám szövegének pont az ellentéte. Ez a nem szeret oldal.
2. It's A Long Road - Az első ütős szám. A TeCsőn egy feldolgozás van. A szólóra érdemes odakuksizni!
3. Aubade -Szép, de felejthető szám
4. Words Unspoken - Ditto
5. Maybe I'm A Beggar - Kis furulya szóval kezdődik. Viszonylag ritka rock együttesnél. Kicsit érdekesebb szám. A gitár szóló jó benne.
6. Home Again -Ismét egy szép, de felejthető szám
7. Nothing To Show - Húúú, ez nagyon király szám! Lendületes dob, Hammond orgona. Nagyon jó szóló. Ezért az egy számért megéri! A TeCsőn összeolvasztották az előtte levő számmal. 1:15-től induljunk! Igazi jó párja az "Omega: Nem tudom a neved" és az "LGT: Kotta nélkül" számainak.
8. Shadow Song - Ismét egy szép, de felejthető szám
9. Try Again - Ez is egy ütős darab. Jó kis szóló van benne, az már hozzánk nőtt Hammond orgona alappal. A végén van egy percnyi zeneileg értékelhetetlen hangolás. De elmegy.
10. Surely - Szeret (nem "nem szeret"). Zeneileg kicsi jobban kifejtve a lemez elején felcsendülő témát. Sok Hammond orgonával. Jól szól.

Legyünk haladók minden nap!