QL.túra miazmás

(The Mating Season  [1949])
Ciceró Könyvstúdió Kft., 2003
antikvarium.hu

Ismét egy meglehetősen középszerű Wooster-Jeeves-es történet. A korábbiakhoz képest még kisebb a tét. Itt már csak arról van szó, hogy elmenjen-e valaki egy vidéki kastélyba vendégségbe, vagy ne. Persze van egy majdnem lecsukott haver, aki helyett el kell menni, majd a szerepcserék eszkalálódni kezdenek. Már a végén senki sem az, akinek gondolják.

Már az elején megjelenik a Balmoral, ami itt csak ez egy ikervilla és nem egy Piszkos Fred által elcsaklizott csatahajó. Az izgalmak innen fogva hihetetlen sebességgel kezdenek emelkedni. A főhős haverja belemászik egy szökőkútba, ahol elkapja a rend őre és 14 napi (!) elzárásra ítéli (ehhez Magyarországon legalább egy 5 fős család teljes kiirtása szükséges. Különös kegyetlenséggel. És akkor is csak felfüggesztve.). Ezért haverja helyett el kell mennie nyaralni, mert fél, hogy a srác menyasszonya a nyakán marad. Itt már szinte lerágtam a körmömet az izgalomtól!

A 45. oldal magasságában jön az első beszúrás Milne-nak (aki többször felhánytorgatta Wodehouse-nak, hogy a náci Németországban felolvasott néhány cikket az angol nyelvű adásban. Erről picit bővebben pl. >itt<.). Ez a piszkálódás többször is előjön a mű során. Főleg a Winnie the Pooh simfölésével, amit "émelyítő klapanciáknak" nevez. Ezért szerencsénk, hogy a Micimackót Karinthy Frigyes írta! Mi megúsztuk!

A dráma egyik tetőpontja az 56. oldalnál jövend el, amikor is főhősünk az autós utazás után nem tud átöltözni a vacsorához és az utazó ruhájában kell beülni a díszes kompánia közé. Itt kezdtem a lábkörmeimet is lerágni!

Wodehouse alapvetése itt rajzolódik ki leginkább: az urak agyalágyultak, szolgáik (joggal) lenézik őket, no és persze mindenki megveti a barátait. Ez elég jó összetartó erőnek mutatkozik.

Nem világos, hogy miért lett az egyik haverjának a beceneve Macskatáp. Nekem erről mindig a Cat food c. King Crimson szám jut az eszembe (a szám egyébként jó). Angolul egyébként Catsmeat a beceneve.

Több szereplőnek is nagynéni fóbiája van. Hosszú bekezdéseket veszteget annak taglalására, hogy az adott férfi mennyire is retteg az adott nagynénitől. A főszereplő is a sajátjától, de a házigazda is. Pedig a házban 5 nagynéni ütött tanyát. Nagyon tudom irigyelni a problémáikat!

Gondolom Angliában fontos fordulat, hogy bizonyos nehéznek tűnő helyzetekben (pl. mit mondjunk egy nagynéninek) mit is gondolna valami híres hadvezér. Főként Napóleont emlegetik. Ez több művében meg van emlegetve.

Hasonló angol népi szokás lehet, hogy a kandallópárkányon összegyűjtött nippeket a kedves vendégek a falhoz csapkodják. Ez is a műveiben előforduló visszatérő frappáns fordulat. És persze szinte minden könyvében felhozza, hogy az idétlen angol ifjak azzal szórakoznak, hogy elszedik egy idétlen rendőr (bobby) idétlen siskaját (custodian helmet).

És a végén minden problémát megold Jeeves, a komornyik, aki fényévekkel műveltebb, mint a sok hatökör.

Nem nagyon ajánlom!

Ne legyünk idióták minden nap! Ennyire meg pláne ne!