QL.túra miazmás

(Kovács Patrícia előadásában)
Kossuth Kiadó, 2010
Elektronyosan olvasható: OSzK/MEK

"Az életünk olyan, mint egy nyári ruha mellénye: rövid és céltalan."

Nem tertozik a legjobb Rejtő regények közé. A történet két rétegű. Az első, a jól ismert Ilf-Petrov szerzőpáros Tizenkét szék c. regényének újramixelése. Csak itt a székek helyett Buddha szobrocskák után kell kajtatni. Szinte pontosan ugyanúgy feltűnik a nyilvántartó könyv, amivel azután jókat lehet kavarni (A Tizenkét székben a 68-75. oldalak között Korobjenyikov polgártárs küzd az utalványokkal. Ott csak két versenyző van. Osztap Bender fizetés nélkül viszi el az eredetit, míg Fjodor atyát tévútra irányozza az utalványok fura ura). A cselekmény ezen része három szálon fut: Evelyn Weston (a címszereplő), Eddy Rancing (a szerelmes, de léha ifjú) és Charles Gordon (a rovott múlt). A negyedik szereplő, Lord Bannister inkább csak elszenvedője a Szőke ciklon ámokfutásának, de ő is a fősodor kénytelen része.

Második réteg, egy kémkedési ügy, amibe véletlenül keveredik bele a nyomozó csapat. A Buddha utáni kajtatásuk közben fül- és szemtanúji lesznek egy esetnek. Itt lép be a képbe egy sárga boríték és elszabadul a pokol, ami egy oázisig haj(í)tja a fényes kompániát és még a szobrocskát is a háttérbe szorítja. De végül mégiscsak főszereplővé lép elő, mert megmenti egy sivatagi vándor és egy egész helyőrség (és nem mellékesen a főhőseink) életét.

Érdekes, hogy az Lord Bannister az álomkór avatott kutatója. Ez a vonal már az Az elveszett cirkálóban is feltűnik (l. az ál dr. Verhagen esete a trypanosomával). Sőt, Az előretolt helyőrségben is. Rejtőnek valami különös kapcsolata lehetett ezzel a betegséggel. No és a Nobel díjjal is. Lord Bannister potenciális várományos az álomkór kutatásai miatt.

Nekem a Mügli am See szál a félhülye Rancing családdal és az egészen debil Wollishoff famíliával meglehetősen unalmasnak tűnt. De Párizs-Lyon rally szakaszon sem tudtam derülni. A végére belelendül, amikor már a Szahara homokját tapossák (konkurens) a bandák.

Szerencsénkre itt már rövidebbek a hang file-ok, nem a fejezetek tagolását követi. Az átvezető zene rövid, és ami a legfontosabb, a file-ok végére tették! Köszönet és hála érte!

Ezt nem fogtam: "- Csókolom a kezét, Mylady! Miben lehetek ciceronéja?" - Aha, idegenvezető.

Keveredjünk bele és ki minden nap!