QL.túra miazmás

Az első meglepetések akkor értek, amikor a kormányzati ügyfélkaputól emileket kaptam, hogy le fog járni az autóm műszakija. Azon kevéssé lepődtem meg, amikor a szervíztől is kaptam leveleket, hívást, hogy vigyázzak, nehogy lejárjon. Szóval beadtam a derekamat és elvittem. :-) Plusz zöld kártya.

A szervízben egy kis gond volt. Mondták, hogy betelt a forgalmi, ezért az illetékes önkormányzatnál jelenjek meg a rendszámtáblával a hónom alatt. Adtak egy slájfnit, ami alapján majd kiállítják az újat. 15 napom van rá.

Felkészültem a nagy találkozásra. Vittem sok órányi olvasnivalót, többnapi hideg élelmet és mobil WC-t. Lemondtam az újságokat, szüneteltettem a gáz, villany és telefonszolgáltatást. :-) Gondoltam, majd mehetek postára csekkezni, miazmás. Beléptem az ojjektumba, hónom alatt az aluméniummal. Kaptam egy sorszámot (mondjuk 329). Elbotorkáltam az ügyfélszolgálatra. Egyből gyanús volt, hogy nem várakozott senki, és a pult fölött világító hívószámok a 327 és 328 voltak. Már éppen ültem volna le, amikor felvillant a 329. Hoppá. Odaadtam a slájfnit és a rendszámtáblát. Egy kérdése volt csak az ügyfélszolgálatos fiatalembernek: Készpénz, vagy kártya? Hoppácska! Kb. 20 perc alatt megvolt a felstemplizett rendszám tábla és a forgalmi engedély.

Kicsit úgy éreztem magam, mint Alice, aki szembe találja magát a Predátorral. Ez nem az a mese... Kezemben a 4 kötetes Háború és békével kifelé menet azon gondolkodtam, hogy azért nálunk is történnek jó dolgok... :-)