QL.túra

Kulturális smörgåsbord Esterházytól Wass Albertig, a gumicsizmától az iPad-ig, a Teletabiktól Sexpírig, a makrofágtól a mikrokontrollerig, miazmás...

Címkék

2000 (20) 2001 (6) 2002 (16) 2003 (164) 2004 (61) 2005 (40) 2006 (31) 2007 (28) 2008 (33) 2009 (175) 2010 (188) 2011 (201) 2012 (86) 2013 (40) 2014 (36) 2015 (26) 2016 (10) adáshiba (91) android (1) animáció (93) cygwin (3) film (410) gezarol (13) hájtek (159) hangoskönyv (32) ipad (17) klip (12) könyv (191) linux (29) színház (169) vers (17) windows (37) zene (111) Címkefelhő

+jegyzések

Most ...

... múlok .osan

bmi_tiny.png


... hallgatom
Szabó Magda: Régimódi történet
https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSqTmZEqlCRFgojyt52Q2n_qiMTyVlt-zJu-DpbNKVY6OQbBh4u


... olvasom
Alexander Steele (szerk.): Kezdő írók kézikönyve


... (Kik ezek? Kik ezek az embek? Kik ezek?)
profile for TrueY on Stack Exchange, a network of free, community-driven Q&A sites
free counters

[Könyv] Orosz László (szerk.): Klasszikus és molekuláris genetika

2010.02.14. 07:00 | TrueY | Szólj hozzá!

Címkék: könyv 2010

1980, Akadémia Kiadó
antikvarium.hu

Nem tudom, hogy ki olvasná el manapság ezt a könyvet. Egyetemi tankönyv, tehát laikus olvasóknak nem ajánlanám. Viszont 30 éves, így sok ponton elavult. Minden esetre korrekt könyv. Dr. Orosz László írta egy jó részét és ő is szerkesztette. De a szerzők között vannak szélesebb körben is jól ismert nevek, mint Dr. Csányi Vilmos és Dr. Czeizel Endre. Röviden a felölelt témák: Mendel, Genetikai térképezés, Fágok és vírusok, Génműködés, Magatartásgenetika (Csányi), Populáció genetika, Evolúció (természetesen Vida Gábor) és egy kis Humángenetikai tanácsadás (Czeizel). Ez vajh miért került a könyvbe?

Egy érdekességre bővebben is kitérnék. Vicces! Végre egy komoly tankönyv, amiben a tudományt komolyan veszik, de a nyelvezetben megengednek egy kis játékot. Olyan kitételek vannak benne, hogy szegény Drosophila melanogaster (l. ecetmuslica) kényszerházassága. Orosz László a 172. oldalon a következőt írja: "Voltak citológusok, mint például Darlington vagy Rhoades, akik kifejezetten sokat kukoricáztak, ...", utalva arra, hogy a két kutató a Zea mays fajtával kísérletezett, ami egy kukoricafajta. De a kedvencem a 176. oldalról a következő mondat: "A tetrád, mint finom műszer mutatta az ideális crossing over reciprok sajátságát, s ami ebből következik: ,,allél nem vész el, csak rekombinál''."

Gratulálok a szerzőknek!

Ui: Valaki elmagyarázhatná, hogy mit csinál egy nem specifikus restrikciós endonukleáz! Mi alapján vág?

A bejegyzés trackback címe:

https://qltura.blog.hu/api/trackback/id/tr861724128

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása