QL.túra miazmás

vigszinhaz.hu
Vígjáték két felvonásban

"Pilóta: - Ejtőernyővel dobtak le.
Színésznő: - De pont ebbe a színházba?"

Bevallom, hogy nem szoktam előzetesen elolvasni, hogy mit fogok megnézni. Sokszor félrevitt már a nagy előzetes elvárás (a következő évadban is készülődik már egy nagyon várt darab!). Shakespeare-re ültem be, de az első Hitlernél alaknál kezdett gyanús lenni. Persze nem kellett volna eltévednem, hiszem Lándzsarázó Vili nem írt ilyen című darabot. Bár volt olyan III. Richard feldolgozás, ahol a király Hitler volt.

1939-ben vagyunk. Az előadás felütésének helyszíne Varsó. Itt jelenik meg Hitler, hogy egy jót kolbászozzon. De mit keres Hitler Varsóban? És 1939-ben?

Röviden: A varsói lengyel színház a Gestapo című darabot próbálja, de a háborúra való tekintettel betiltják. Így marad Shakespeare. És itt lép életbe egy kémtörténet, aminek a cselekménye nyomán Londonból egyenesen visszaérünk a varsói színházba. Egy kémtől el kell szedni egy sok-sok nevet tartalmazó papírt. Ezért eljátszák neki, hogy a Gestapon van. A kellékek, ruhák úgyis megvannak. Sajnos a premier balul sül el, ezért a második felvonásban az igazi Gestaponak kell előadni a (halott) kémet. Ezt is egy kicsit túljátszák, de még marad a tarsolyban pár ütőképes lap. Lényegében egy kifordított történelem. Leginkább a Becstelen Brigantyk vonalához tartozó mű. Utólag csinálunk egy fiktív történetet, amiben legyőzzük a harmadik birodalmat. Annyit előzetes kiegészítésként, hogy a darab 1942-ben íródott!

Nagyon sok a helyzetkomikum. Ezekkel a színészek hol tudnak élni, hol elsikkad. De volt nyíltszíni taps is. Sok a vicc, de van pár régi is. "Heil én!" mondja Hitlerként a darabban előadott darabban előadott Fesztbaum, aki (ismét) nagyon jó. Talán ő kapja a legnagyobb tapsokat. Kiváló mimikával szavak nélkül is tud nevetést kelteni. A másik ilyen poén, amit én Rákosival ismertem. Fesztbaum téblábol a színpadi színpadon kezében egy böhöm nagy Hitler portréval és közben töprengve ezt mondja: "Fel kellene akasztani!".

Nagyon szívesen jegyzeteltem volna, de akkor lemaradtam volna a darab feléről. Nagyon jó dialógusok és jól megjátszható helyzetek sorjáznak. Minden csavart még tovább lehet csavarni. Az ember nem győzi kapkodni a fejét a csavaroktól.

Valahogy gyorsan gyanús lett, hogy én ezt láttam már egyszer. Aha, Mel Brooks filmesített rajta egyet, frappánsan Lenni, vagy nem lenni (1983) címmel. Érdekes, hogy a darab eredetileg magyar szerző csinálmánya: Lengyel Menyhért forgatókönyvéből színpadra írta Jürgen Hofmann. És (vissza)fordította: Szántó Judit. No most itt jön a csavar. Lenyel 1942(!!!)-ben írta a forgatókönyvet! És már készült belőle film korábban is! 1942-ben mutatták be! Ez a nem semmi, hogy pesties kiszólással éljek!

Nagyon ajánlom minden szórakozni vágyónak a darabot!

Lendítsünk kart karba öltbe, minden nap!

Kisfilm a darabról:

És részlet a Brooks féle filmből (meglepő, hogy egy amerikai filmben lengyelül énekelnek, de ha valaki Melvin Kaminsky néven született, annak ez sem lehet gond):