1982, http://www.elephant-talk.com/wiki/Beat

A zenészekben kicsit csillapodott a Discipline által okozott sokk. A repetíció kissé alább hagyott, de még minden erősen domináns. Viszont ettől jobbak lettek a számok. Szerintem.

* Neal and Jack and Me 4'21 - Erősen repetitív alapokra épített szám. A költő egy autó helyére képzeli magát. Bár maga sem tudja eldönteni, hogy meilykébe. Olyan "roadmusic" féleség. Már ha van ilyen.
* Heartbeat 3'54 - Az egyik legslágeresebb számuk. Kifejezetten szép és a szóló sem nagyon elvadult. "I need to feel Yourt heartbeat, hearbeat so close feels like mine." Igazi szerelmes dalnak tűnik. Ezzel akár hipp-hopp mezőnyben is indulhatnának.
* Sartori in Tangier 3'35 - Igazi KC szám. Instrumentális. Izgalmas vonalvezetéssel, sok nyekergéssel. Ebben is sok az ismétlődés. De nem annyira hangsúlyos.
* Waiting Man 4'22 - Ez is egy repetív szám, de szép. Jó az ének is benne. Izgalmas a sok gitár alap az intróban.
* Neurotica 4'47 - A címéből a hangulatát ki lehet következtetni. Nagyon erősen indul, sok zajjal (sziréna, síp). A szöveg inkább egy gyors felsorolás, nem nagyon intunálva. A kezdeti nagy aktivitást közép fele egy kis megnyugvás követi. De ez csak ideiglenes. Nagyon jó kis szám.
* Two Hands 3'22 - Szép, nyugis szám. Olyan tengerzúgásos, romantikus darab. Gondolom, hogy az előző szám ne okozzon bennünk maradandó alakváltozást. Egy falon függő kép képzelgéseit mutatja be némi erotikus töltettel.
* The Howler 4'10 - Ismét egy izgalmasabb kompozíció, kicsit megegzaltálva. Szóló erősen nyikorgósra véve.
* Requiem 6'30 - Instrumentális, elég öncélú hangszer nyekegtetés. Sok gerjedéssel. Olyan étzésem van, mintha a dob alap csak alibi és a többiek teljesen már ütemeket játszanának. Tudnám, hogy miért szól ez a requiem. Talán a zenéért. :-)

Üssünk valamit minden nap!

Évekkel ezelőtt egy rádiókabaréban hallottam először ezt a verset megzenésítve. Nem tudom, hogy ki énekelte (pedig sok dal hangzott el tőle. Elég jellegzetes hangja volt az énekesnek és jellegzetes hangulata a számainak). Nagyon megtetszett és sokáig kerestem, hogy melyik is ez a vers. Végül egy ajándékba kapott könyvben leltem meg: Milne, A.A.: Amikor még kicsik voltunk, fordította Papp Gábor Zsigmond.

Az eredeti poéma >itt< található meg, de sajnos a fordítást nem leltem fel a virtuális valóságban. Ez nagyban nehezítette a vers megtanulását és a frissen tartást, ezért ezt hiátust most korrigálom:

Az egér és a doktor

Volt egy egér, virágágya volt
Szarkalábból és muskátliból,
És álló nap nézegette csak
A muskátlikat s szarkalábakat.

Jött egy doktor és így dünnyögött:
„Ó, bocsáss meg, hogy így rád török,
Megvizsgállak, sóhajts mélyeket,
A krizantém nem kedélyesebb?”

Az egér sóhajtott egy nagyot;
Ő már mindennel próbálkozott,
De a legjobb, amit csak talált,
Piros muskátli s kék szarkaláb.

A doktor megcsóválta fejét,
Föltette fényes cilinderét:
„Egy kis változás kell!” - és szaladt
Kentből hozni krizantémokat.

Az egér ült, s nézte álmatag
A muskátlikat s szarkalábakat,
Tudta, semmit nem kívánna most,
Csak kék szarkalábat s muskátlit, pirost.

Ám a doktornál a szót követte tett:
Sok kenti krizantémmal érkezett.
„Ezek - mondta - jól mutatnak legalább,
Nem úgy, mint a muskátli meg szarkaláb.”

Majd kiásta néhány perc alatt
A muskátlikat s szarkalábakat,
Krizantém lett helyén, sárga, fehér,
„Ettől lesz vidám a szegény egér!”

Az égér sóhajtott csendesen:
„Biztos több esze van, mint nekem,
Mégis tetszett - talán marhaság -
A piros muskátli és kék szarkaláb.”

A doktor csinált új vizsgálatot,
„Tápszer kell és nyugodt állapot.”
Majd hőmérőjét rázta boldogan:
„A krizantémnak jó hatása van!”

Az egér elbújt, nem is nézte meg
A fehér-sárga krizantémeket.
„Jó volna most - szemébe könny szökött -
Szarkalábak és muskátlik között!”

A doktor így szólt: „Újabb támadás!
Sok-sok tej kell és egy hátmasszázs!
Ne aggódj, autózz, ha csak lehet -
A krizantémjaid oly édesek!”

Az egér e szavak hallatán
Rájött, hogyan segít majd magán:
„Csukott szemmel arra gondolok,
Szarkaláb s muskátli közt vagyok.”

A doktor másnap dörzsölte kezét:
„Egy csodakúra vette kezdetét!
Tán bonyolult, ám ne vedd zokon -
Nézd, nap ragyog a krizantémokon!”

Befogta most szemét a bölcs egér -
Nincs krizantém, sem sárga, sem fehér.
Hasára feküdt, nem is látta, csak
A muskátlikat s szarkalábakat.

Ezért (hallottam Emma nénitől)
Ha egér krizantém közé kerül,
Alváskor (ő mondta el nekem)
A szemeit befogja teljesen.

Legyünk önmagunk minden nap!

Vers

űr űr űr űr űr űr űr űr
űr galaxis űr űr galaxis
űr űr csillag űr csillag
űr csillag űr nap bolygó
bolygó Föld víz élet
ember gép fegyver háború
béke háború béke háború
űr űr űr űr űr űr űr űr ...

Lakitelek, 1982. július 

Első versem. Mondjuk nem is volt túl sok. Viszont roppan masszív mondanivaló, tiszta rímekkel. :-) Már ahol. Azt hittem, hogy mekkora újdonságot találtam ki. Majd a bátyám elmondta, hogy ő már látott egy ilyet a gimnazista szöveggyűjteményében (Illyés Gyula: Újévi ablak - köszönet Gumonak!). Ez sem jött be...

"Vörld písz" minden nap!

színes, magyarul beszélő, amerikai filmdráma, 99 perc, 1989
port.hu, IMDb: 7,4
m1, 2010. 04. 03. 20:45

Naaagy kedvencem ez a film! Imádom, hogy csinálnak ilyeneket! Legalábbis 20 éve még csináltak. Ez nem véletlen:

Díjak és jelölések:
BAFTA-díj (1991) - Legjobb női alakítás: Jessica Tandy
Golden Globe díj (1990) - Legjobb színész - zenés film és vígjáték kategória: Morgan Freeman
Golden Globe díj (1990) - Legjobb színésznő - zenés film és vígjáték kategória: Jessica Tandy
Golden Globe díj (1990) - Legjobb film - zenés film és vígjáték kategória
Oscar-díj (1990) - Legjobb film: Richard D. Zanuck
Oscar-díj (1990) - Legjobb női főszereplő: Jessica Tandy
Oscar-díj (1990) - Legjobb adaptált forgatókönyv: Alfred Uhry
Oscar-díj (1990) - Legjobb smink és maszk
BAFTA-díj (1991) - Legjobb film jelölés: Bruce Beresford, Richard D. Zanuck
BAFTA-díj (1991) - Legjobb rendező jelölés: Bruce Beresford
BAFTA-díj (1991) - Legjobb adaptált forgatókönyv jelölés: Alfred Uhry
Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (1990) - Arany Medve jelölés: Bruce Beresford
Oscar-díj (1990) - Legjobb férfi főszereplő jelölés: Morgan Freeman
Oscar-díj (1990) - Legjobb férfi mellékszereplő jelölés: Dan Aykroyd
Oscar-díj (1990) - Legjobb jelmeztervezés jelölés: Elizabeth McBride
Oscar-díj (1990) - Legjobb látványtervezés jelölés: Bruno Rubeo
Oscar-díj (1990) - Legjobb vágás jelölés: Mark Warner

Két makacs öregemberről szól. Az egyik egy meggazdagodott zsidó özvegyasszony (Jessica Tandy), a másik pedig néger sofőrje (Morgan Freeman). Mind a ketten osztják  a másikat, de végül is összecsiszolódnak. Közben Martin Luther King csinálja a dolgát. Már ameddig csinálja... Ugye.

Hibátlan darab, zseniális színészek!

Zsörtölődjünk minden nap!

Gondolat Könyvkiadó, 1981
http://www.antikva.hu/onan/reszletek.jsp?katalogusid=210665

Fájdalommentes bevezetés a populációbiológia rejtelmeibe. Nem túl sok egyenlet és azok is max differencia egyeneltek. Mutáció és backmutáció, migráció, pánmixia, meiotikus sodródás, predátor és préda eltérő szaporodása. Ilyenek. Kevés előismeretet igényel. Szerintem érdekes.

Tenyésszünk ki valamit minden nap!

(The Mirror Has Two Faces)
színes, magyarul beszélő, amerikai romantikus vígjáték, 126 perc, 1996
FEM3, 2010. 04. 02. 22:13
http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_film_id=2525

Ismét egy Streisand film (Barbra Streisand, Jeff Bridges). Az előző filmhez képest (Ilyenek voltunk) semmit sem öregedett, pedig sitty-sutty elrepült 23 év. Nem tudom, hogyan csinálja. Persze lehet, hogy volt egy kis szabás-varrás. És felbukkan benne Pierce Brosnan is egy kicsit hosszabb szerepre.

Birdges-t is imádom (A halászkirály legendája és a A nagy Lebowski). Nagyon lazán lezser. Mondjuk itt pont egy befelé forduló, kapcsolat kialakításra alkalmatlan (l. töketlen) matek tanárt játszik. A végére Streisand megszépül és Brosnan pofára esik és persze egymáséi lesznek.

A történet nem túl érdekes. De nem is a történetért érdemes megnézni, hanem a színészekért.

Legyünk viccesek minden nap!

(The Way We Were)
színes, magyarul beszélő, amerikai zenés dráma, 118 perc, 1973

Egy nagyon nosztalgikus-romantikus film szépen kidolgozva. A kor két ikonjával: Barbra Streisand-dal és Robert Redford-dal.

A film 1939-ben indul. Két egyetemista. Az egyik a "world peace" elérését eröltető naiv, viszonylag szegény lány, a másik egy gazdag aranyifjú. Találkoznak, küzdenek egymással, egymásba szeretnek. Közben lenyomnak egy második világháborút és jön a gyerek. Meg a McCarthy-izmus, amikor minden bokorban egy nőmegerőszakoló kommunista bújt meg. A filmiparban megkezdődnek a tisztogatások. Miközben a fiúból forgatókönyvíró lesz. A feleség pedig régi kommunista szimpatizáns. Igazán jó kiindulási alap egy boszorkányégetéshez. A végén még becsúszik egy régi ismerős lány és ezen el is bukik a kapcsolatuk. És persze rájönnek, hogy kár volt érte. De hát "az évek szállnak mint a percek".

Nagyon szeretem ezt a két színészt. Szerintem zseniálisak. Semmi nagy manír, sok finomság. A zenéjét is szeretem. És persze mi nem ilyenek voltunk.

Érdemes megnézni!

Legyünk mások minden nap!

(Winkler Róbert válogatott írásai)
Tercium Kiadó, 2006
http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?ID=322019

Korábban írt könyvei egy témáról szóltak (Nagyvárosi természetbúvár, Kutya utónévkönyv, Kutyaszorító, a világ legvidámabb kutyahatározója). Ez a mostani egy saláta, amiben a mindenfelé megjelent cikkeit gyűjtötte össze. Floppyk, diszkek, web archívumok, pendrive-ok. Azaz Crtl+C/Ctrl+V.

Kis kitérő: Elvileg a MaNcs-ban megjelent cikkeit meg lehet találni a neccen >itt<, de előtte regisztrálni kell egy kicsit >máshol<.

Winkler vicces. Bármiről is ír. Kutya örökbefogadásról, a Scientológiáról, a pénzbehajtókkról, vagy a Hit Gyülekezetéről. Gördülékenyek a mondtatai és váratlan cikk-cakkokkal halad a mit sem sejthető végkifejletig. Mindnet kipróbál, megfigyel, feldolgoz, átalakít és megír. Ha kell krisnásnak áll, ha kell paradicsomot dobál. Mi meg elolvashatjuk. És ez jó nekünk.

Nagy előnye, hogy a témának utána is olvas. Így a bejárt vidékekről sok érdekes információt is megtudhatunk.

Végre egy busz-barát könyv! 260 oldal, nem merített papír, tömege össz 480 g, rövid, független fejezetekre tagolva. Könnyen abba lehet hagyni két átszállás között. Na jó, nem tökéletes, mert nem fér be a kabátzsebbe. De már majdnem! Arra vigyázzunk, hogy ne nézzenek félcédulásnak, amikor könnyesre röhögjük magunkat a nagyközönség szeme láttára.

Ha mást nem, akkor a Szicíliáról szóló részt mindenképpen olvassuk el (177 oldal)!

Kopipészteljünk minden nap!

(Don Juan DeMarco)
színes, magyarul beszélő, amerikai romantikus film, 95 perc, 1995
port.hu

Marlon Brando nagy zseni volt. Még kövéren is. Johnny Depp ekkor még igazi színész volt (még az Alice-os csokigyár és a kalózkodás előtt). És Faye Dunaway is nagyon jó, csak itt viszonylag kevés a szerepe.

Egy nagyon kellemes film arról, hogy némi fantáziával milyen mássá teheti ember az életet. No és másokét is.

Legyenek vágyaink minden nap!

GLÓRIA KIADÓ KFT., 2004
(CZKI RAJZAIVAL)
http://www.libri.hu/konyv/megint-8.html

És itt a folytatása a Nekem 8-nak. Ez is jól sikerült, bár ez már 256 oldal. Viszont találtam benne 5 ismétlést. Sokat javít a spirituális élményen, hogy itt csak egyetlen egy oldal nem 8...-cal kezdődik (az 8+1-gyel indul). Viszont van a végén tartalomjegyzék. Ami pozítív, mert kedvenc oldalainkat könnyebben találjuk meg. Annak rovására, hogy 8 oldallal rövidebb a könyv. De hát valamit valamiért!

Vigyorogjunk minden nap!