QL.túra miazmás

(Inglourious Basterds)
színes, feliratos, amerikai-német háborús filmdráma, 153 perc, 2009
port.hu, IMDb: 8,3 (akár reális is lehetne, de azért kicsit sokallom. De ha a Ponyvaregény 9,0-át kapott, akkor rendben van.)

Nem igazán jó film. Brutális és vicces. Igazán Taranitnos. A dialógusok imitt-amott nagyon jók. Van benne két olyan színész, akiknek a játéka nagyon tetszett: Christoph Waltz (Hans Landa, SS tiszt), Diane Kruger (Bridget von Hammersmark, a renegát színésznő). Az SS tiszt hihetetlen nagyot játszik benne. De egyébként is tele van német színészekkel. Hugo Stiglitz-et (Til Schweiger) legutóbb A zűrhajó c. német sci-fi paródiában volt szerencsém megtekinteni. Igazából Brad Pitt és Mike Myers teljesen feleslegesek voltak. Bár gondolom a plakáton előnyös volt feltüntetni a nevüket...

A történet egy alternatív múlt. Mi lett volna, ha... Akár sci-fi is lehetne. De nem az. Szokvány II. VéHás film, de nem olyan, aminek ismerhetnénk a végét. Érdekes, hogy az SS tisztek minden apró jelből kikövetkeztetik bárkiről, hogy kém. De azért mégis elbukják a háborút. A film lényegében egy pincében csúcsosodik ki és egyből vakvágányra is fut. Ez után még eltelik vagy fél óra, de az már nem annyira érdekes. A vége azért jó poén.

A színészi játék és a dialógusok miatt érdemes megnézni. Egynek jó, de csak módjával.

magyar színházi felvétel, 135 perc
port.hu
radnotiszinhaz.hu
Radnóti Színház, 1988, felvétel

Kariajira kaptam. Nagy meglepi volt, mert nem is tudtam, hogy kiadták DVD-n is! (Bocsi a gügyiért, de most ez a trendi. :-)) A TV-ben már leadták. Fel is vettem VHS-re anno. Ennek hatására a Radnótiban is megnéztük élőben. Már vagy 15 éve. Ahogy nézem a DVD-t, inkább 20 éve.

Zseniális fordítás, rendezés, színészi játék. Hihetetlen, amit Eperjes művel. Igazi jutalomjáték. Gáspár Sándor, Gera Zoltán és mindenki. Egyedül Nemcsák Károllyal nem vagyok kibékülve. Nem tudom, hogy miért. Lehet, hogy csak a Szomszédokat nem tudtam még megbocsátani neki.

A történet röviden: A nagypofájú katonát jól rászedik.

Több csúcsjelenete is van a darabnak. Az egyik ilyen, amikor a katona (Gáspár Sándor) elbocsátja szolgáját (Eperjest) a szolgálatából és Eperjes (látszólag) vonakodik elmenni. Hihetetlen! Sokadszorra is könnyesre röhögöm magam a játékukon. Kedvenc mondatom Gera Zoltán (katona szomszédja) szájából hangzik el, miközben a nyakában lógó homokórát nézi: "Most öt óra! Mire eljön a hatóra a katonánál lesz a hetéra!"

Kötelező megnézni!

http://cygwin.com/

A Cygwin egy nagyon jó kis unix klón a vindoz világ számára. Szinte minden van alá! Installáció egy kattintás (pl. ide). Perl, gcc, g++, gcj (java compiler!), LaTeX2e, és minden más is, mi szem-szájnak ingere! Videó lejátszáshoz én már régóta az mplayer-t használom, ami javarészt magyar fejlesztés (erről már korábban írtam). Bár van windows-os kivitel is (smplayer).

Találtam egy jó kis honlapot, ami adott pár tippet, hogyan is lehet jobban beállítani. Pl. az rxvt terminál emulátor jó ötletnek tűnt, de sokat kellett reszelni, hogy jó is legyen. Pl. bash prompt-ban nem ment a HOME és END billentyű, és az ékezetes karakterekkel is sok bajom volt amúgy is. No ezeket a beállításokat szedtem egy csokorba.

1. Naszóval az alapon túl felraktam az ncourses (clear miatt), a win32 kiegészítéseket (mert sokat szoktam mindenféle windows dolgokat hívogatni) és az rxvt csomagot is. Meg persze egy csomó mást is, de az most nem érdekes.
2. Az install után én a keletkezett windows short-cut-ot rögtön át szoktam írni erre:
   C:\cygwin\bin\bash.exe --login -i
3.  De most, hogy rxvt is fent van, ezért most átírtam erre:
   C:\cygwin\bin\rxvt.exe -sr -bg #000020 -fg #a0a000 -sl 5000 -geometry 80x43 -fn 9x15 -e /bin/bash --login -i
   -sr: a scroll bar-t balra teszi és nem a szokásos jobbra. Szerintem így kevesebb egérhuszárkodás kell (érdekes, hogy nekem az egyik gépen ez működött, de a másikon nem. Hmmm...).
   -bg #000020 és -fg #a0a000: sötétkék háttér, sárga tenta
   -sl 5000: 5000 soros a screen buffer. Szeretek sokat visszagörgetni. :-)
   -geometry 80x43: 43 soros legyen kapásból a kép
   -fn 9x15: Nem szeretem a túl kicsi betűket
   -e /bin/bash --login -i: Login shell-nek jó lesz a bash
4. Nekem ekkor nem ment a HOME és az END billentyű, meg az ékezetek. Ezért a $HOME könyvtárba csináltam egy .inputrc file-t, amit a bash jól fel fog olvasni induláskor. Na ez igy néz ki (az összes összerendelést a bind -p beírásával irathatjuk ki):
   ~$ cat .inputrc
# Ignore case while completing
#set completion-ignore-case on
# Make Bash 8bit clean
set meta-flag on
# meta-flag ugyanaz, mint az input-meta
set input-meta on
set convert-meta off
set output-meta on
#set editing-mode vi

# If prompt is too long, scroll the command line
set horizontal-scroll-mode on

"\e[7~": beginning-of-line
"\e[8~": end-of-line
5. Mivel volt egy kis gondom, hogy a HOME és END billentyű mit küldd be, ezért kódolásra vetemedtem. Az alábbi pár sort, lefordítva megnézhetjük, hogy mit is kell beírni a .inputrc-be.
   #include <stdio.h>
int main() {
    int c;
    printf("Start\n");
    for(;;) {
        if ((c = getchar()) != 10) printf("%x ", c);
        if (c >= 32) printf("(%c) ", c);
    }
}
6.  A $HOME könyvtárba még egy jól elhelyezett .bash_profile-t is beraktam. Ezekbe ilyenek szoktam írogatni:
   export CYGWIN="codepage:ansi title nostrip_title server"
export CYGWIN32="$CYGWIN"
export OUTPUT_CHARSET=iso-8859-2
export EXINIT="se ai sw=4 nocp"

# CYGWIN 1.7.xx
export CYGWIN="tty glob title nostrip_title export nodosfilewarning"
# Nem szeretem a magyar nyelvű üzeneteket
export LANG=en_US.UTF-8
# vim-ben viszont szeretném látni az ékezeteket!
export LC_CTYPE=hu_HU.ISO-8859-2
# Sajnos a glob nem nagyon akar működni!
# Meg a path kiegészítés. Ennek utána kell még járnom!
# Nem tudom, hogy ezt hol láttam és kell-e egyáltalán
export OUTPUT_CHARSET=ISO-8859-2

export PRINTER=//server//printer_neve
(Ezt folyamatosan hegesztik. Szóval vagy megy, vagy nem. :-( Most éppen nem. 2010-06-04)
   És még ilyen, mert ezeket nagyon szeretem:
   ..() { cd ..; }
...() { cd ../..; }
....() { cd ../../..; }
lm() { ls -l --color "$@"|less -eRrXF; }
export -f .. ... .... lm
A nyomtatóra az lpr paranccsal lehet nyomtatni (hasznos még a fold (a hosszú sorokat betördeli), pr parancs). Az alapértelmezett nyomtató a $PRINTER környezeti változóból veszi, de természetesen megható parancssorból is.

Belefutottam egy érdekességbe. Az iconv(1) (Cygwin) és iconv(1) (Debian Linux) vajon miért tér el egymástól? Szerintem az első lényegesebben jobb verzió! No majd utánanézek, hogy vajon valamelyik Debian csomagban elérhető-e az első változat!

Van több oldal is, ami segít a beállításokat beállítani :-):

• http://en.wikibooks.org/wiki/Cygwin
• http://www.mcclean-cooper.com/valentino/cygwin_install/
• http://www.bsp-gmbh.com/hercules/herc_cygwin.html

Jó állítgatást!

http://www.elephant-talk.com/wiki/Lizard

Ez is 1970-es album. Kicsit szétesős zene, de ez akaratlagos. Sok disszonanciávla és klasszikus zeneszerszámokkal keverve. Mégis sok a fülbemászó dallam. Itt-ott sötét hangulatú. Ez is sok helyen jazz-es hangzású, sok free-jazz jellegű szólóval megspékelve. Érdekes a Happy Family szám. A ének olyan, mint amikor az amerikai filmekben a katonák gyarkorlatozás közben kántálnak. Nem tudom, hogy miről szól a szám, de gondolom nem egy Happy Family-ről szól. :-) Viszont a fuvola szóló nagyon kúl! Az utolsó a címadó dal, ami egy 23 perces, több tételből álló mű. Az első tétel egy gyerekdal (Prince Rupert Awakes), a második egy boleró (jé, a címe is az: Bolero - the Peacock's Tale), a harmadik egy kicsit sötétebb, de nagyon feszes dal (The Battle of Glass Tears). A végére egy hardware hibás wurlitzer-re vált az együttes és balról jobbra elvonul (már ha jól van feltéve a fülhallgatóm)...

Összességében nem a legjobb albumuk, de érdemes meghallgatni. Főleg az utolsó szám miatt.

színes, magyarul beszélő, amerikai sci-fi, 166 perc, 2009
http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_film_id=104833

Le kell szögeznem, hogy a film nagyon látványos és a legapróbb részletekig kidolgozott. Én első nekifutásra nem nagyon találtam benne ellentmondásokat. Na jó, a vége egy kicsit túlzás, de ez nem von le semmit a film értékeiből. Sigourney Weaver pedig mindenben jó! Legyen szó idegen lény trancsírozós, vagy szellemüldözős, esetleg elnök feleséges szerepről. Csak azt nem értem, hogy miért bagózott? Ő volt az egyetlen élőlény az egész filmben, aki cigarettára gyújtott. Neki viszont majdnem mindig lógott egy bűzrúd a szájából. Annyit elárulok, hogy a végén bekrepál. Bár nem a dohányzástól!

A Sugárban néztük meg 3D-ben. Ez színes üveges megoldással operált. Kicsit furcsa érzés. Olyan, mintha búvárkodnék. A 3. sorból néztük és csak egy fej beállítással lehet úgy nézni, hogy minden látszódjon. Ha egy kicsit is elfordítottam a fejemet, akkor a szemüveg kerete kitakart egy részt. Ettől némileg el is gémberedett a nyakam.

A 3D nem nagy durranás. Főleg a főcímnél és a feliratoknál érezhető, hogy a szöveg a levegőben lebeg. A mélységérzetem nem lett túlzottan felcsigázva. A kamerás részek nem tudnak lépést tartani a grafikai modullal. Néhányszor előfordult, hogy a kamerás képeknél a közeli tárgyak életlenek voltak. Hát igen, a mélységélesség. Ez sem volt zavaró, de én direkt kerestem az ilyeneket. :-)

Nagy előnye a filmenk, hogy ellentétben a Gyűrük urával, itt nem voltak holt idők. Végig fenn tudta tartani a feszültséget és az érdeklődést. Szerencsére barátilag felhívták a figyelmünket, hogy előtte nem szabad folyadékot magunkhoz venni, mert a 166 percet végig kell ücsörögni. Volt is, aki nagyon sietett a vége főcím alatt a koltyóra. Mondjuk egy fél liter lónyálat be is nyomott menet közben az izgalmakat enyhítendő.

Csak egy-két helyen problémás a mozgás. A 6 lábú lovaknál egy kicsit, a bennszülötteknél itt-ott. De az látszik, hogy sok munka van benne. Szépen megcsinálták.

Amik szeret(né)nek vezekelni az államalapítás körüli genocídium okából. A végső csata engem a Little Bighorn-i ütközetre, vagy a Isandlwana-i csatára emlékeztet. A fehér embert csúnyán elpáholták a lenézett bennszülöttek. Persze hiába győztek az indiánok, vagy a Zuluk, azért a fehér ember mégis csak lenyomta őket, mint a postabéllyeget. Ezt majd a folytatásban láthatjuk. Úgy 6 év múlva, mert akkor ér oda a következő transzport. Bár lehet, hogy már most is úton van egy szállítmány...

A film persze jogosan figyelmeztet minket, hogy nem okos dolog szétcseszni a környezetünket. Egy kicsit oda kellene figyelni, hogy tényleg annyit fogyasszunk, amennyire valóban szükségünk van. Szerencsére már vannak olyan törekvések, amelyek a GDP egyeduralmát próbálják a megdönteni, a megszerezhető örömöt és az elpazarolt anyagokat is figyelembe véve. Különösen ajánlom azon ausztrál embertársainknak, akik gépfegyverrel kaszabolják le a kengurukat, mert az olyan vicces. Persze azért azt se felejtsük, hogy többnyire nem igaz, hogy a természeti népek milyen hihetelen nagy harmóniában élenek együtt a természettel. Ajánlott olvasmány: Diamond, Jared: Az összeomlás.

Van benne egy jó adag Gaia elmélet. Vagy utalhatunk Stanislaw Lem Solaris c. művére is (nem tudom Halivúdnak megbocsátani, hogy megcsinálta magának a saját rimékjét. Kár volt!), ahol egy bolygó méretű gondolkodó lényt vizsgálnak embertársaink.

Ja, és mi az a Grózérc? Ahogy Koltai tanárúr mondta: A gyógyszergyártás alapanyaga, a kohászatban nem játszik jelentős szerepet. :-)

Nagyon ajánlom megnézni, mert izgalmas és szépen összerakott filmet láthatunk!

(The Reader)
színes, feliratos, amerikai-német romantikus dráma, 124 perc, 2008
port.hu, IMDb: 7,7 (talán picit sokallom)

Kamaszkorunk legszebb nyara. Német verzióban. Persze ide, a maga brutalitásával beszivárog a háború. A film 2 idősíkon játszódik, ami a végén összeér. Az egyikben 1958-ban járunk. Főhősünk 15 éves fejét egy kalauznő csavarja el (Kate Winslet). Érthetően nem nagyon tiltakozik ellene. Nagy lepedőakrobatikák folynak. Közben bevezetik a koedukált oktatást és az osztályban is alakul valami. De nem tud elszakadni a másik világtól. A kalauznőnek van egy furcsa szokása, felolvastat vele. Ő pedig "cserébe" mindenfélét olvas. Lassan derül ki, hogy mintha a kalauznő nem tudna olvasni. Legalábbis kerüli az ilyen helyzeteket. Amikor kinevezik irodai munkára, lelép, ami megtöri a fiút.

A másik idősíkban 1995 van. Felnőttként emlékezik vissza a fel nem dolgozott múltra. Kiderül, hogy nem nagyon jön ki a feleségével, de más nőkkel sem. Ügyvéd.

Az első idősíkban 1966-ra ugrunk. Jogásznak készül a srác. Speckollra jár. Aminek keretében eljárnak a háborús bűnösök elleni perekre. Egyszer csak rájön, hogy az egyik vádlott a kalauznő. Hoppá. Auschwitz-ben volt táborőr. A srác egyre magányosabb lesz, mert ő jól ismeri a nőt, de még az enyhítő körülményeket sem meri elmondani. Kiderül, hogy a fiatal rabnőkkel is olvastatott. Ez végképp megrázza a fiút.

Nagyon jól öregszik Winslet. Furcsa, hogy a felnőtt korú fiú (Ralph Fiennes) mennyire egyedül van a vásznon.

A vége valahol megható. Fiennes nem tud mit kezdeni a saját magában eltemetett titokkal, de segíteni akar a nőn. Végül segít is, meg nem is.

Szép film, bár néhol érthetetlen. Érdemes megnézni. Szép az aláfestő zene is.

http://www.elephant-talk.com/wiki/In_The_Wake_Of_Poseidon

1970-es album. Az második szám (Pictures Of A City) nagyon dögös (szerintem) szaxofon témával indít. A többi szám inkább jazz-es. A "The Devil's Triangle" c. számra felhívom a figyelmét minden kedves próbálkozónak. Nem egy ízi liszining szám! :-)

Érdemes meghallgatni!

2002, Akkor Könyvkiadó
http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=genjeink&ID=72376

Inkább tudománytörténeti könyvnek mondanám, de sok genetikati jelenséget, folyamatot is leír. Kicsit furcsak eljárást alkalmaz. Végigbaktat a kromszómákon (ahogy a genetikusok sorba szokták tenni, nagyság és rövid kar hossza szerint) és kiragad egy-két gént az adott kromoszómáról. Körbejárja, hogyan fedezték fel és milyen betegséget okoz. Sok szó esik a tudósok egymás közötti veszekedéseiről is. Ez különösen vicces és szomorú is egyben.

A vége felé egyre inkább a politikai vonatkozásokat kezdi boncolgatni. Pl. a politikai baklövéseket kergemarha kór estén, a nagy eugenetikai fellángolást a 20-as, 30-as években. Eléggé markánsan leteszi a voksát a szabad akarat mellett. Nem véletlenül, hisz amerikai.

Elég jó könyv, bár kicsit talán a túl széles merítés miatt néhol felületesnek hat.

http://laptops.toshiba.com/laptops/satellite/L500
http://www.laptopszalon.hu/webshop/3605/Toshiba+Satellite+L500-1EQ

I. felvonás
II. felvonás

Install - III. felvonás

1. Na végre! Kicsit nézegettem a menüket és megtaláltam a package installer színes-szagos változatát System/Adminstration/Synaptic Package Manager. Végre valami, amivel még többet felejthetek! :-) Ez pont ugyan azt tudja, mint az apt-* parancskészlet, csak csili-vili, kattintgatós. Nehogymá' meg kelljen 3 parancsot tanulni... :-)
2. Kiderült, hogy az mplayer fejlesztőinek sikerült végre az összes szabadalmat megszerezniük és megcsinálták a debián csomagot is. Hurrá! Ezen felbuzdulva rákerestem az mplayer csomagra. Többek között találtam egy olyan, hogy gnome-mplayer. Jól hangzik! Szerencsére a függőségek között megvan a sima mplayer, így nem kell majd elszakadnom a konzolos indítás lehetőségétől!
3. Akkor nekiugrok a LaTeX-nek. Erre a csomagra azt mondta, hogy elavult, használjak LaTeX 2e-t helyette. Akkor legyen tetex (ez volt az eredeti, ami emlékeztem). A tetex-re is azt mondja, hogy elavult. Használjam a Tex-Live-ot. Kiválasztottam a texlive-base-bin-t. Lerántom és megnézem, hogy le tudom-e forgatni a régi tex doksiaimat.
4. NTP-hez feltettem a hihetetlenül bonyolult ntp nevű csomagot.
5. Install szépen felment! Van mplayer, pdflatex.Mencoder-t nem találtam. Lehet, hogy azzal még van szabadalmi probléma. Az ntpd fut.
6. SMB mount: Places / Connect to Server -> Service type: Windows share. A többi értelemszerű. Ha feljön, akkor az egyik menüpontban hozzá lehet adni, mint bookmark, így a Places menüpontból egyből választható.
7. A kamerát az Application / Sound & Video / Cheese Webcam Booth progival teszteltem. teljesen jó!
8. Ha userként nyomok egy System / Shut Down-t, akkor kivisz ki a bejelentkező képernyőhöz, ahol megint csak meg kell találni a shutdown-t az Actions menüben. De ha a kikapcs gombot nyomom meg, akkor feljön ugyanaz az ablak és ott kiválasztva a Shot Down-t, akkor már egyből lekapcsol.
9. Megpróbáltam a toolbart felülről oldalra hozni, hogy az amúgy sem túl magas képernyőt ne nyomja még jobban össze. Az alsó sávot megszüntettem, és csináltam egy 90 pixel széles bal oldali panelt, de sajnos a kis programkák ikonjait nagyon felnagyítja ilyenkor. Jobb lenne, ha kis ikonoként fel tudnám sorakoztatni őket. Ezt nem sikerült megoldani. Viszont majdnem minden grafikus alkalmazás F11-re teljes kérenyőssé válik, ami az összes felesleges tartozékot lenyithatóvá alakít. Így már egészen élvezhető mértű lett az iceweasel is. Megszűnt a klausztrofóbiám.
10. Ha valamelyik panel-re jobbklikk és az Add to Panel-t választom, akkor egy csomó hasznos és egy rakás haszontalan kis alkalmazást lehet a panelekre varázsolni. Ott be tudtam a Weather Riport-ot is állítani, így mindig jelzi a kinti hőmérsékletet és az időjárást. Ha az ablakon sem tudnék kinézni, biztos hasznos lenne.
11. iceweasel-ben is szerettem volna, ha a backspace-re visszalép. Alapban nem csinál semmit. Némi borzolás után megtaláltam. about:config-ban a browser.backspace_action-t kell 0-ra állítani. Alapban ez 2.
12. Mplayer-rel volt egy kis probléma a magyar ékezetekkel. Ehhez a subfont.ttf-fet oda kellett másolnom a ~/.mplayer könyvtárba. Ezt egy másik mplayer alól másoltam. De hogy oda honnan szereztem, már nem emlékszem. Bohóckodtam az input.conf-fal is, hogy a szokott billentyűkre reagáljon.

Még van mit tenni...

színes, magyar színházi felvétel, 88 perc, 1993
http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_film_id=106794
Duna Televízió, 2009. 11. 28. 20:30, Kassai Thália Színház előadása

Lehet valamit jól csinálni és rosszul is. A "commedia dell'arte" műfajt is. A Radnóti előadásában játszott Hetvenkedő katona például zseniális darab, zseniális rendezéssel, zseniális színészekkel. No, ez nem hasonlít arra az előadásra. A viccek nem ülnek, a játék erőltetett.

Adva van egy nő és A, B, C férfi. Mind a hárman a nőre pályáznak.A kijátsza B-t és C-t, hogy megkaparintsa a nőt. A színpadon egy színpadot látunk, ahol a színészek egy társulat tagjaiként játszák szerepeiket, ami inkább az élet. Szerelem, hatalom, féltékenység, csalárdság. Szóval az élet maga. Kicsit unalmasan előadva. És a vége végzetes.

Nem tudom ajánlani.