(The Raven)
1845
wikipedia

"És szólt a holló, soha már!"

http://hu.wikipedia.org/wiki/Edgar_Allan_Poe
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_holl%C3%B3

Igazából az Alan Parsons Project: The Raven című száma miatt választottam ezt a verset. Az első lemezüket (Tales of Mystery and Imagination) Poe munkásságának szentelték. Ezen a lemezen hallatszik fel ez a zengzet. Nagyon érdemes meghallgatni! Szerintem.

Én három fordításról tudtam, de a wikipedia szerint legalább 14en magyarították: Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Faludy György, Radó György, Lévay József, Franyó Zoltán, Harsányi Zsolt, Szász Károly, Telekes Béla, Endrődy János, Csillag Imre, Kántás Balázs és Rossner Roberto.

A MEK/OSZK oldalán fenn van a 3 legismertebb: Tóth Árpád, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső. Ross Satyr blogján leltem egy 9 költő fordítását tartalmazó doksira (>itt<). Sajnos Faludyé nincs közötte... Tecsőn megtaláltam a Tóth Árpád féle verziót is Latinovits Zoltán előadásában. De sajnos már leszedték. Angol nyelven viszont fent van Christopher Walken által felmondva. Angol eredeti vers szövegét is felleltem.

Gondolkodtam, hogy melyik verziót tanuljam meg. Némi hezitálás után Tóth Árpád féle verzióra tettem le a voksom. Az egyetlen ok, hogy a "Soha már" sokkal hollósabban hangzik, mint az "Sohasem". Angolul: Quoth the raven, 'Nevermore.' Így utólag nem vagyok biztos benne, hogy a legjobbat választottam.

Furcsa, érdekes hullámzás van a szövegben. Először megijed, majd megnyugszik, ismét megijed, megint csak majd felderül, újfent megrémül, erőszakoskodik, beletörődik. Nagyon gyors hangulati változások történnek. Ehhez képest a holló csak a 7. versszakban lép a színre. És utána sem dumál túl sokat.

Nekem némileg nehéz volt megtanulnom. Nagyon nem egyértelmű, hogy milyen fordulatokat használ a költő. Plusz a versszakok is meglehetősen hosszúak és a rímek sem triviálisak.

Picit problémásnak érzem a szóismétléseket. Ezen még dolgozhatott volna egy kissé a lánglelkű költő/fordító:

6. vsz: "S szóltam: "Persze, biztosan csak megzörrent a rácsos ablak,"
8. vsz: "S szóltam: "Bár meg vagy te nyesve, jól tudom, nem vagy te beste,"
10. vsz: "S én szólék, alig sohajtva: "Majd csak elmegy, messzi száll,
11. vsz: ""Úgy lesz", szóltam, "ennyit tud csak s kész a szó- és igetár;"

Van pár dolog, amit nem értek.

• "Óh, az emlék hogy sziven ver: padlómon a vak december
  Éjén fantóm-rejtelemmel hunyt el minden szénsugár,"
  Miért szénsugár? A fénysugarat érteném. Ok, kandalló, széntüzelés. De mi az a szénsugár?
  Babits verziója:
  "Ah, jól emlékszem valóban! Tél volt, bús december hóban,
  Szellemét a szén hunyóban földre hímzé véresen."
  Kosztoplányi
  "Télidő volt, bús december, amilyent nem ért meg ember,
  Nőtt az árnyék, lomha tenger, a parázstól veresen."
  Marad a "parázs kihunyó fénye" verzió...
• Mit jelent a nyolcadik versszakban a "Bár meg vagy te nyesve, jól tudom nem vagy te beste". Mit jelent egy hollónál, ha meg van nyesve? Le van vágva a szárnya, hogy ne tudjon repülni? Babitsnál "megtépve", Kosztolányi pedig ezt írja: "Bár alig van rajtad toll, ó fergeteg-vert csúnya Holló,".
  Szóval meg van tépve.
• "Idd, óh idd a hűs nepenthét, jó felejtés enyhe vár!"
  Nepenthe - ma antidepresszánsnak mondanánk. Mágikus ital, ami a szív fájdalmát gyógyítja
• "Van... van balzsam Gíleádban?"
  Gíleád - Ókori helyiség. Gíleád-balzsam -> balsamum. De nem hiszem, hogy erről lenne szó. Szóval valami gyógyír szívfájdalom ellen.

Szép vers, csak eléggé nehezen tanulható. Legalábbis nekem.

(H)ollózzunk minden nap!