QL.túra

Kulturális smörgåsbord Esterházytól Wass Albertig, a gumicsizmától az iPad-ig, a Teletabiktól Sexpírig, a makrofágtól a mikrokontrollerig, miazmás...

Címkék

2000 (20) 2001 (6) 2002 (16) 2003 (164) 2004 (61) 2005 (40) 2006 (31) 2007 (28) 2008 (33) 2009 (175) 2010 (188) 2011 (201) 2012 (86) 2013 (40) 2014 (36) 2015 (26) 2016 (10) adáshiba (91) android (1) animáció (93) cygwin (3) film (410) gezarol (13) hájtek (159) hangoskönyv (32) ipad (17) klip (12) könyv (191) linux (29) színház (169) vers (17) windows (37) zene (111) Címkefelhő

+jegyzések

Most ...

... múlok .osan

bmi_tiny.png


... hallgatom
Szabó Magda: Régimódi történet
https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSqTmZEqlCRFgojyt52Q2n_qiMTyVlt-zJu-DpbNKVY6OQbBh4u


... olvasom
Alexander Steele (szerk.): Kezdő írók kézikönyve


... (Kik ezek? Kik ezek az embek? Kik ezek?)
profile for TrueY on Stack Exchange, a network of free, community-driven Q&A sites
free counters

[Könyv] Lorenz, Konrad: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne

2011.08.29. 11:00 | TrueY | 4 komment

Címkék: könyv 2004

Cartaphilus Kiadó, Budapest, 2002
antikvarium.hu

Lorenz, az etológia apukája, mert tett némi összehasonlítást az állatvilág egyes szereplői között és azt vizsgálta, hogy egy adott tulajdonság hogyan értelmezhető az evolúciós elmélet keretei között. Ebben az 1973-ban írott könyvében az emberrel foglalkozik, aki (valószínűleg) szét fogja túrni a bolygót lassacskán.

De mi is ezek a "halálos" bűnök, amelyek, szerinte, erre felé vezetnek? Túlnépesedés, az élettér elpusztítása, versenyfutás önmagunkkal, érzelmi kiüresedés, genetikai hanyatlás, tradíciók lerombolása, dogmák ereje, atomfegyverek.

Az első kettő lényegében egy. Azért tesszük tönkre az életterünket, mert túlnépesedünk. Mint a sáskák, amelyek lelegelik a füvet. Csak ők tovább tudnak állni, mi meg nem.

A genetikai hanyatlással vitatkoznék. Az igaz, hogy egyre többen túlélik genetikai betegségüket. Mert pl. szemüveget kapnak, vagy gyógyszerek formájában megkapják azokat az enzimeket, amelyeket nem képesek előállítani stb. De az is igaz, hogy túl sokan vagyunk ahhoz, hogy egy káros mutáció el tudjon terjedni a populációkban. Most már nincsenek igazán elszigetelt közösségek. Talán, ha jön valamilyen kataklizma, vagy kitelepülünk a bolygóról, akkor újra beindulhat valami.

Az atomfegyvert kicsit tágabban kell értelmezni most már. A lényeg, hogy olyan fegyvereket tudunk csinálni, amivel a bolygó nagyobb részét hosszabb időre lakhatatlanná tudnánk tenni. Legalábbis magasabb rendű szervezetek számára.

Érdekes, hogy a "tradíciók lerombolása" és a "dogmák ereje" némileg ellentmondó dolgok. A tradíciók dogmák is egyben. De hát a humánetológia szerint az ember könnyen ritualizálható és könnyen indoktrinálható (a közösség szabályait a lehető legjobban leegyszerűsített formájában is hajlandó elfogadni). Szóval a dogmák erején nem kellene meglepődni, mert ilyenek vagyunk. Ez sok millió éven át segített nekünk.

Bűnüldözzünk minden nap!

A bejegyzés trackback címe:

https://qltura.blog.hu/api/trackback/id/tr53043830

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Termeszetesen megvolt :o)

"A tradíciók dogmák is egyben."
Altalaban tapasztalatra epulo szokasok, ritualek, amelyek eredetet mar ritkan kerdojelezzuk meg. A dogmak is lehetnek ilyenek, de nem feltetlenul (pl. vallasi dogmak).
Erdekes, hogy a termeszettudomanyokban a dogmakat axiomaknak nevezzuk :o)
Talan ezzel akarjuk elkuloniteni a t.-tudomanyi alapigazsagokat a kitalalt, filozofiai dogmaktol, amelyek gyakran mas celokat szolgalnak, mint az igazsakereses?
Nyilvan mindket alapigazsag (?) az emberi elme szulemenye, megis mas elbiralas ala esik. Nem veletlenul. Eppen ezert erzem, hogy a tradiciokat is egy kulon kategoriakent kell kezelni. Mert nagyon mas a celja, mint a masik ket tipusu dogmae.
@Attilajukkaja: Igazad is van. De ha nem a mostani embert nézzük, hanem a gyűjtögető, törzsekben élő embert, akkor náluk a vallás sokkal nehezebben volt szétválasztható a mindennapi élettől. Kisebb volt ez a "távolság".

Az axióma nem dogma. Az axióma az az alap, amire felépítjük egy tudományos elképzelés építményét. Az axiómákat meg lehet kérdőjelezni (ahogy pl. Bólyai meg is tette). Csak akkor egy másik világot kapunk.
"Az axióma nem dogma"
En ugy tudom, hogy az axioma egy olyan elfogadott alap, ami nem szorul bizonyitasra. Mi mas ez, ha nem dogma? Hogy nemelyek megkerdojelezik, az szamomra csak azt jelenti, hogy nincsenek megdonthetetlen alapok.

"Csak akkor egy másik világot kapunk"
Errol nekem Escher jut eszembe:
itsasmallweb.wordpress.com/2011/05/30/escher-in-legoland/
süti beállítások módosítása