QL.túra miazmás

Robert Palmer kultikussá vált száma 1985-ben, a Riptide albumon jelent meg. Már régóta szerettem volna írni róla, de nem találtam egy hozzá kapcsolódó klippet. Végül a bátyám besegített és meglelte! Így most egy (saját ismereteim szerint) majdnem komplett mém vonalat tudok prezentálni.

Palmer nem volt igazi main stream pop sztár. Furcsa, kísérletező számokat csinált. Nekem kicsit Talking Head-es a hangulat, de azért annyira nem idegbeteg. Azt hiszem igazából a hatása sokkal nagyobb volt, mint a zenei sikerei. Viszonylag fiatalon, 54 éves korában halt meg szívrohamban.

Eleinte azon gondolkodtam, hogy talán zenei bejegyzést kellene írnom, de azt hiszem, hogy inkább a képi világa az, ami nagy hatással volt sokakra. De azért maga a szám is nagyon jó! Szerintem...

Először is nézzük meg az eredeti számot a maga valójában. Fontosak a háttérben alibit játszó manökenek. Nagyon erős smink, hófehér alapozással, égetően vörös száj és körmök, fekete, testhez simuló mini, fekete harisnya és szigorúan melltartó nélkül. És előtérben az elegáns Palmer teljesen szenvtelenül. Nagy a kontraszt közte és a nem is annyira fojtott szexualitást sugárzó "zenekar" között (l. ajak nyalogatás állig "felgombolt" ruciban). Ez az ellentét egy másik síkon is megvan. Palmer viselkedése és a mondanivaló között is. Fontos momentum, hogy a lányok nem néznek a kamerába. Még véletlenül sem. A háttér teljesen közömbös borongós-felhős időt idéz. Ennyi.

Rober Palmer: Addicted to Love (1986). "Felügyelte" Terence Donovan (divatfotós). (szöveg)

Palmer klippje leginkább önmagát ihlette meg. Pár sikerült és kevéssé sikerült feldolgozás is követte. A Riptide lemez másik száma (I Didn't Mean to Turn You On (1986) >tecső<) ugyanezt a vonalat viszi. Zeneileg nem túl izgalmas, de itt már minden közreműködőt (zenekar, táncosok, kameraman) manökenek játszanak.

Három évvel későbbi lemezén (Heavy Nova (1988)) két számot is hasonló megoldással klippeltek meg. Először a nagyobb sikert nézzük: Robert Palmer: Simply Irresistible (1988) <szöveg>. Itt már szó sincs alibizésről, csak táncika van. Kivéve egy szólót. Zeneileg visszatérés az Addicted to Love-hoz. A szexualitás kevésbé van a háttérbe nyomva. Itt már nincs félretekintés, pacekba bele a kamerába. A nyakig zárt ruha helyett mély dekoltázsokkal operál. Amitől sokkal kihívóbb, tudatosabb, célratörőbb a látvány. És szerintem ettől el is veszíti a hatását.

A másik szám a Change His Ways (1988). Ezt rajzfilmesítették (>tecső<). Zeneileg nem túl erős. Leginkább Harry Belafonte nagy slágerére, a Banana Boat Song-ra (>tecső<) hajaz, csak jódlival nehezítve. Érdekes, hogy a háttér itt is az eredeti borongós ég, de a rajzolt lányoknak nincs fekete harisnyájuk. A zenekart 1:13-tól tekinthetjük meg.

A következő feldolgozást sokáig nem leletem. Ez 12 évvel az eredeti után, némileg csökkentett hatóanyagú és mintegy a negatívja az eredeti klippnek. Shania Twain énekesnőként latexben riszáló chip-and-dale fiúkkal vette körbe magát. Valami okból a felhős táj beégett, mert itt sem tudtak elszakadni tőle. A smink persze nem a fiúkra került. Bevallom a fejükön levő hegesztő szemüveg szerű izét nem értem. De hát nem vagyok szájliszt... A gitárok egy picit változtak és az egyik két nyakra tett szert. Továbbá a művésznő menet közben megszabadul pár ruhadarabtól, ezzel gyengítve az eredeti minimalista koncepciót.

Itt ismét van egy hosszabb szünet és 2003-ban bemutatják a nagy sikerű Igazából szerelem (Love Actually) című filmet, amiben Billy Mack (Bill Nighy) előadja a karácsonyra újra felhangszerelt "Love is all around" című számot átírva, "Christmas is all around" címmel. Természetesen télanyókkal. Itt már nincsenek felhők, hanem havas hegycsúcs látszik. Minden télapósan piros. Két szaxofonistával bővült a zenekar. A szólót pár vicces képpel festették alá, és az eredeti szenvtelen énekelgetés is átalakul férfi rúdtánccá.

Ennél a klippnél az eredeti szám egyébként a Wet Wet Wet: Love is all around (1994) >tecső< című száma, ami a Négy esküvő, egy temetés (1994) című filmben is elhangzik, ami viszont a The Troggs: Love is all around (1967) >tecső< című számának egy feldolgozása.

Az Addicted to Love számnak egy feldolgozását ismerem: Tina Turner >tecső<, ami egészen jól sikerült. Találtam egy másikat is: Rod Stewart >tecső<. Hmmm... Erről inkább nem mondok véleményt.