színes magyar színházi felvétel, 120 perc, 2009
http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_film_id=104585
Duna TV, 2009-08-22 21:00, A beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadása,
Élő közvetítés a Pécsi Bazilikából.
Az élő adás minden szépésgével. Becsörgő mobiltelefon, kihagyó, vagy sercegő mikrofonok.
Ha véletlenül valami Agatha Christie szerű krimit vágynánk, akkor nem ez a mi műsorunk. Ez a a hitről szól. Illetve a hitekről. 1170. december 29-én a Canterbury Székesegyházban megyilkolják Thomas Becket-et II. Henrik indíttatására.
A darab talán nem lenne rossz, de a rendezés elszállt. Sajnos. Nagyon lassan indul, zavaró a siratósszonyos körítés. A gregorian ének aláfestés szép. Azt nem sikerült megfejtenem, hogy miért kántálják, hogy "Dalol-e délen a madár?". Ez többször visszatérő motívum.
Becket korábban a király jobbkeze volt, kancellár. De a királynak ez nem tetszik, de azért felmenti. Ez után sokan megkörnyékezik, hogy álljon erre, vagy arra az oldalra. Van aki a király érdekében, van aki a király ellenében próbálják fordítani. Háromszor kísértik meg (szerelem, hatalom, világ jobbítása), de ő nem áll sehová. Megpróbálja megőrizni emberségét, de hát ez nem könnyű. Meg ott van az istenadta nép, aki tőle várja a tutit (ne legyen pestis, nőljön a GDP és csökkenjen a devizahitelek kamata).
Jönnek a katonák, akik persze végrehajtják, amivel a király megbízza őket és végül is a templomban leszúrják az érseket. Ez után egy furcsa időugrás következik és sajtótájékoztatót hallhatunk Thomas Becket haláláról. Végül a gyilkosok rávilágítanak a történelmi szükségszerűségekre. Mert azok mindig vannak. A feje tetjéről talpára állítják Hegelt (passzolj még egy cigarettát /Cseh Tamás/).
Szép gondolatok vanna bene, csak eléggé elszórva. Csak nagyon elszánt nézőknek ajánlom. Meglehetősen hosszú és nagyon szimbólikus.
+jegyzések