1993, Totem Kiadó
http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=utopia&ID=68187

A 90es években sok kiadó indult. Ilyen kiadó most is van, de szerintem ez mégsem ez az, mert ezt a könyvet nem találtam a honlapjukon és a logo sem stimmol. A könyv eredeti címe - állítólag - UTÓPIA (Sic!), Bantam Books, New York. Ha minden igaz, akkor ez az 1952-es Gépzongora, vagy UTÓPIA 14 egy közepesen régi kiadása (legalábbis a wikipedia szerint).

Már a borító is roppant vicces. Kicsit olyan, mint a Bajnokok reggelijében Kilgore Trout művei. Az ő novellái, regényei csak pornó magazinokban jelennek meg, hogy kitöltsék a képek közötti helyet. Itt a borítónak az ég egy adta világon semmi köze sincs a beltartalomhoz! Szakfander, űrhajó, laser nyaláb, égő fák... A könyvben erről egy szó sem esik!

A regényen erősen érződik, hogy 1952-ben készült. Vákumcsövek, magnó szalagok, lyukszalagok működtetik a szép új világot.No meg sercen a lemezjátszó tű is. Hát igen, nehéz a fejlődést konkréten megfogalmazni. Későbbi műveiben már elkerüli ezeket a csapdákat.

A világot gépek irányítják (elektroncsövesek), akik mindent nyílvántartanak (ez amolyan "Brazil"-os vonulat). Aki megfelelő, az viszonylag szabadon élhet, aki nem, annak marad az útkaparás, vagy a hadsereg. A nem megfelelők kapnak valami zsebpénzt, de igazából mindent az állam ad (lakás, TV, bútorok, amiket adott időnként kötelező lecserélni, társadalom biztosítás). Tiszta hadi-kommunizmus! De hát 52-ben vagyunk!

A mű 2 szálon fut. Az egyik Paul szála, amelyikben jómódban él, mert ő gyárigazgató. Van egy barátja, aki nagyon kreatív és nem nagyon vonzza ez a túlgépiesített világ. A másik szálon nyomonkövethetjük a bratpuhri sahot, miközben körbevezetik az USA-ban, hogy megmutassák, hogy milyen jól élnek itt az emberek. Számára csak két ember van: a szabad és a rabszolga.

A végén kitör a forradalom, amely felfalja saját gyermekeit és magával sodorja az összes szereplőt...

Néhol kicsit elcsépelt fordulatokat alkalmaz, de egyszer érdemes elolvasni, mert Vonnegut jó író.