QL.túra miazmás

A szex és az emberi természet evolúciója
2004, Akkord Kiadó
http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=a-sotet-babok-kiralynoje&ID=295714

Már a cím fordítása is gyanús. Az eredeti cím: "The Red Queen". A fülszövegben ez áll: "Lewis Carrol gyönyörű meséjének főhőse Alice, Tükörországban találkozott a sötét bábok királynőjével, akinek szakadatlanul rohannia kellett, hogy egy helyben maradhasson." Csak tudnám, hogy a sötét sakkbábúk miért vörösek az angoloknál...

Igazi amerikai író. Rögtön a kreacionizmus és a politikai korrektség csesztetésével indít. Ezen mindig meglepődök, de gondolom náluk ebből nagy harcok vannak. Van pár tétel, amivel nem értek egyet. Dawkins-szal indít, de azt mondja, hogy csak a gének képesek replikálódni, nem a társadalom. És akkor mi van a dawkins-i memetikával? Hát ha megnézzük, hogy a demokrácia, mint betegség hogyan terjedt el az arra fogékony (vagy nem eléggé ellenálló) országok körében, akkor ez erősen megkérdőjelezhető. Meg az is jellemzően amerikai, hogy a társadalom egymással versengő egyedekből áll. Már ahol. Egy tőkés társadalomban ez jellemzőbb, de nem is szeretjük! Egy normális társadalomban a kooperáció a domináns. Szerintem. És itt most nem kicsiny hazánkról beszélek.

Azután meg jól lesimföli a darazsakat, hogy teljességgel képtelenek tudatos gondolkodásra. Pont Csányinál olvastam egy kísérletet a méhekről (közeli rokonok a darázzsal). A tudósok már tudják utánozni a méhek  8-as táncát. Azt gondolnánk, hogy az átadott információt vakon követik. De nem! Egyáltalán nem indulnak el, ha a táplálék lelőhelyét pl. egy tó közepére adja meg a mímelt dolgozó. Azért ez elég tudatosnak tűnik.

Később fejtegeti, hogy a Madagaszkár partjainál élő bojtosúszójú hal 300 millió éven keresztül semmit sem változott. Ja. Kívülről! De mit tudunk a genetikai állományáról? Lehet, hogy ez a hal már rég nem az a hal, csak úgy néz ki...

Ezek után belelendül és egybéként nagyon érdekes a könyv. Feszegeti azokat az elméleteket, amik próbálják megmagyarázni, hogy mire is jó az ivaros szaporodás, miért jó a két elkülönült nem, miért monogámok és miért poligámok bizonyos állatok. A férfiak miért csapodárok, a nők miért csapodárok, miért van ilyen nagy agyunk? Az a jó, hogy több, versengő elméletet is bemutat indokaival és a gyengéjükkel együtt.

Kicsit bosszant, hogy a könyv végén a hivatkozott irodalom csak név, dátum. Csak a magyarul is kiadott könyveknél van később a cím is megadva. A többinél meg kutathatok az interneten!

Ajánlom!