QL.túra miazmás

Thália Színház
2011. 09. 18.
Rövidke előzetes

"[A könyvemből] már háromszáz oldalt megírtam, de a történet még nem jutott az eszembe."

Niel Simon az átlag (É-)amerikai (értsd USA) élet megéneklője. Szerethető színpadi művek köthetők nevéhez. Párat ebből meg is filmesítettek (pl. az egyik kedvencem, a Mezítláb a parkban Jane Fondával és Robert Redforddal).

Ez a történet is az egységsugarú amerikai középkorú főhőseinek némileg lagymatag, de mégis ismerősen zátonyos élet mutatja be. Elsősorban Gálffi László miatt néztem meg, no és a HVG miatt, ahol olvastam egy elismerő kritikát.

A darab első félideje kifejezetten erős. Vicces, bonyolódnak a szálak. Pedig csak 4,5 szereplő van. A feledik a háttérben munkálkodó szaxofonista, aki szép játékával kitölti a történet szövetében kialakuló pici dramaturgiai űröket.

A színpad két és fél részre van osztva. Párhuzamos két lakás. Az egyik George Schneider (Gálffi László) íróé, akinek a felesége, akivel 22 évet élt le nagy szerelemben, nemrégiben meghalt. A másik Jennie Malone színésznőé (Takács Katalin), aki 16 évi végigküzdött házasság után vált el. Mindketten gyermektelenek és mindkettőjüket megpróbálják kihúzni az élet aktuális kátyújából a barátok. Ennek eredményeképpen és némileg a véletlen közrejátszásával Geroge felhívja Jennie-t. És elindul a kapcsolat felvétel.

Ja, a fél rész a színpadon a tűzlétra a háttérben, ahol a szaxofonista gyakorol. Sajnos nem egyértelmű, hogy melyik házhoz tartozik, ezért én sokáig abban a hitben éltem, hogy az lesz a csavar, hogy egy házban laknak. De nem! A tűzlétra egyértelműen a nő házához tartozik. Csak akkor meg nem értem, hogy miért zavarja a szaxofon játék az írót? Is. Vagy két szaxofonista van, akinek a szobatársa nem bírja a gyakorlást? Megannyi talán(y)!

Sajnos a második rész nagy része elveszik a Woody-Analizálásba (bocs a szójátékért!). Itt az újdonsült férj a szokásos értelmiségi problematikába ütközik. Megérdemli-e a nőt? Kezdhet-e új kapcsolatot a régi jó sok éve után? A nő sokáig türelmes, de ő sem a végtelenségig. Végül eljön a szakítás, de mégis rájönnek, hogy mi a fontos nekik az életben. Jön a pozitív vég.

A darab jó, bár kicsit hullámzik a színvonal. Sajnos a második félidő nagy részében eltűnnek az erős dialógusok és sokat moralizálnak. Engem kicsit zavart a sok szövegtévesztés. Ettől a darab egy pici ritmust veszít. Ki-ki zökkenünk a darabból a nézőtérre. Ez nem jó. Sajnos nekem Kerekes Éva túl sok. Görög László viszont nagyon átélhető figura. Jól játsza az irányító öcs másodhegedűs szerepét. Bár az életvitele és az öltözködése között tátong egy induri-pinduri szakadékocska.

Így készült videó.

Öleljünk át valakit minden nap!