Egy téli vers után következzen egy tavaszi hangulatú poéma. Édesanyám egyik nagy kedvence. És tényleg nagyon szép (és könnyen tanulható, nem túl hosszú) vers.

"A tavasz jött a parttalan időben
s megállt a házsongárdi temetőben.

Én tört kövön és porladó kereszten
Aletta van der Maet nevét kerestem."

Áprily Lajos verse lényegében Aletta van der Maet nevéről szó, aki Apáczai Csere János felesége volt és mind a ketten a házsongárdi temetőben alusszák örök álmukat. A tudós tanár 1659 december 31-én, 34 évesen halt tüdőbajban és nemsokára meghalt felesége és gyermeke is. Apácainak alapvetően az volt a baja, hogy világlátott  ember volt (többek között Angliában és Hollandiában is járt). Voltak gondolatai és azokat meg is merte védeni. Ezért II. Rákóczi György büntetésül a leégett kolozsvári kollégiumba helyezte át.

Mindezt azért írom le, mert végül is mindez bele van sűrítve a versbe, amely >itt< olvasható. Darvas Iván autentikus előadásában megnézhetjük a tecsőn.

Házsongjunk minden nap!