QL.túra miazmás

Cartaphilus Kiadó, 2002 (első megjelenés 1983)
antikvarium.hu

Az emberi történelem tele van nagy huhogókkal, aki megmondják(/-ták), hogy miért egyre rosszabb nekünk. O tempra, o mores, ahogy már a régi görögök is. Öööö, illetve latinok. Vagy olaszok? Vagy mittudomén...

Lorenz nem átlagos huhogó. Ő az etológia, azaz az összehasonlító magatartástudomány segítségét hívja segítségül. Nem is igazán huhog. Inkább egyes jelenségek hátterét próbálja megmutatni nekünk.

Az eredeti környezetünkből kiszakítva így-úgy alkalmazkodtunk az új, a modern világhoz. A tulajdonságok, ha nem eléggé kártékonyak, akkor hajlamosak fennmaradni. Sok olyan tulajdonságot hordozunk magunkkal, ami már nem adaptív. A pár százas törzsek helyett milliós nagyvárosokban élünk és mégis jobbára magányosak vagyunk.

Szeretjük azt hinni, hogy az életnek van valamiféle célja, értelme. Lorenz - biológusként - azt mondja, hogy nincs igazából. Csak az, hogy minél több, szaporodó képes utódot hozzunk létre. Dawkins ezt csak annyival egészíti ki, hogy itt a génjeink késztetésével némileg ellentétbe kerülnek a mémjeink. Az egész cölibátus ilyesmi (mémek továbbadása a gének helyett) illetve, hogy akár az életünket is hajlandók vagyunk áldozni eszmékért (mémekért). Persze Dawkins-nál csak évtizedek múltával kerül elő (Az önző gén).

Az emberiség hanyatlását a szelekció elmaradásával próbálja aládúcolni. Ilyen alapon már a szemüvegesek is kiszelektálandók. Már felveti a kulturális evolúciót, mint hajtóerőt. Csányi ezt úgy fogalmazza meg, hogy a szelekció az egyén szintjéről a csoport szintjére tevődött át.

Jó kis összefoglaló könyv. Picit avítt.

Hanyatoljunk minden nap!