QL.túra

Kulturális smörgåsbord Esterházytól Wass Albertig, a gumicsizmától az iPad-ig, a Teletabiktól Sexpírig, a makrofágtól a mikrokontrollerig, miazmás...

Címkék

2000 (20) 2001 (6) 2002 (16) 2003 (164) 2004 (61) 2005 (40) 2006 (31) 2007 (28) 2008 (33) 2009 (175) 2010 (188) 2011 (201) 2012 (86) 2013 (40) 2014 (36) 2015 (26) 2016 (10) adáshiba (91) android (1) animáció (93) cygwin (3) film (410) gezarol (13) hájtek (159) hangoskönyv (32) ipad (17) klip (12) könyv (191) linux (29) színház (169) vers (17) windows (37) zene (111) Címkefelhő

+jegyzések

Most ...

... múlok .osan

bmi_tiny.png


... hallgatom
Szabó Magda: Régimódi történet
https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSqTmZEqlCRFgojyt52Q2n_qiMTyVlt-zJu-DpbNKVY6OQbBh4u


... olvasom
Alexander Steele (szerk.): Kezdő írók kézikönyve


... (Kik ezek? Kik ezek az embek? Kik ezek?)
profile for TrueY on Stack Exchange, a network of free, community-driven Q&A sites
free counters

[Könyv] Diamond, Jared: Harmadik csimpánz felemelkedése és bukása

2011.11.19. 11:00 | TrueY | 8 komment

Címkék: könyv 2004

(The Third Chimpanzee)
2002, Typotex Kiadó
antikvarium.hu

Nagyon szeretem Jared Diamond könyveit. Sok rétű pasi. 4in1: Evolúcióbiológus, biogeográfus, ornitológus és élettan processzor egyben. A WWF amerikai igazgatója is volt. Ez a környezet tudatosság mindig áthatja könyveit. Ez volt az első könyve, amely 1992-ben jelent meg először.

Diamond sokak szerint egyike a világ legjobb természettudományos ismeretterjesztő irodalmárainak. Széles látókörű és az utca emberének is felfogható módon tudja gondolatait összefoglalni. Ezt alá tudom támasztani.

A magyar cím egy kicsit szerencsétlenre sikeredett. Ez eredeti cím sokkal szerényebben csak annyi, hogy "A harmadik csimpánz". Ezt egy kicsit túlspilázták magyarul. Van egy másik könyv, aminek az a címe, hogy "Rise and fall of the third reich (A History of Nazi Germany)" (azaz A harmadik birodalom felemelkedése és bukása). Nem ad jó szájízt, ha az emberiséget zusammen egy kalap alá veszik a Hitlerájjal. A harmadik csimpánz (a csimpánz és a bonobó (törpecsimpánz) mellett) mi magunk vagyunk. Az evolúciós családfán röpke 7 millió év választ el legközelebbi "rokonainktól" és kb. 2% genetikailag.

Érdekes dolgokat ír az állati kultúrákról és a proto-nyelvekről. Engem legjobban a földművelés hátrányairól írott rész fogott meg. A földművelésre áttért ember életkora drasztikusan csökkent. Részint az egyoldalú táplálkozás, részint a hirtelen megnövekedett gyerekáldás miatt. Plusz az állatokkal való közvetlen kapcsolat eredményeként az emberen új fertőzések jelentek meg (influenza, kolera, himlő stb.). A kaja megtermelésére fordított idő is drámaian emelkedett. Egy gyűjtögető nép kb. heti 15 órát foglalkozik a táplálék megszerzésével. Szemben a napi 12-16 órás robotokkal a földművelőknél. Mindezt mutatja a leromlott csontozat és a várható életkor csökkenése is. De hát a nagyobb gyermekáldás végül is megtette hatását és fokozatosan mindenhonnan kiszorultak a gyűjtögető populációk.

Szerző egyéb művei: Miért élvezet a szex?, Összeomlás.

Nagyon érdekes könyv! Érdemes elolvasni!

Majmoljunk minden nap!

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://qltura.blog.hu/api/trackback/id/tr323192453

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kezdem azzal, hogy szegyen ide, szegyen oda, de meg sohasem olvastam egyetlen JD irast sem. Pedig a tema nagyon is kozel all hozzam.

"magyar cím egy kicsit szerencsétlenre sikeredett"
"A harmadik csimpánz" tenyleg sokkal jobban hangzik!

"A földművelésre áttért ember életkora drasztikusan csökkent. Részint az egyoldalú táplálkozás, részint a hirtelen megnövekedett gyerekáldás miatt. Plusz az állatokkal való közvetlen kapcsolat eredményeként"
Ez egy erdekes elgondolas, de inkabb nem vonok le belole messziretekinto kovetkezmenyeket. Nem biztos, hogy igaznak bizonyulnanak. Igaz, nem olvastam a konyvet, csak azt tudom, hogy eleg nehez az eletben/evolucioban valodi direkt ok-okozati osszefuggeseket talalni. Tul sok a MAS tenyezo.
De ha minden ugy van, ahogy a szerzo irja, akkor a csimpanzok vagy a bonobok miert elnek rovidebb ideig, mint az ember? (Egyes forrasok szerint max. 40-50 evig elnek a vadonban, de Cheetah, a Tarzan film kozismert szereploje megerte a 75 evet!)

"Egy gyűjtögető nép kb. heti 15 órát foglalkozik a táplálék megszerzésével."
Itt valami fantasztikusan gazdag floraju videken elo neprol lehet szo, akik csak kinyujtjak a kezuket es leszakitjak a banant a farol. Aztan felcsipegetik a hangyakat a fubol.
Nem tudom. Szerintem a vadon elo allatok idejenek nagy resze azzal megy el, hogy vadasznak, gyujtogetnek. Ez meg akkor is igaz, ha a zsakmany elejtese effektiven csak 10 percet vesz igenybe. Persze lehet,hogy tevedek.
Es kulonben is, mi a fraszt csinaltak abban a sok szabadidejukben? :o)))

"Szemben a napi 12-16 órás robotokkal a földművelőknél. Mindezt mutatja a leromlott csontozat"
A sok fizikai munka nem inkabb az edzettsegre utal? Na jo, le is strapalja a szervezetet, ha tulzasba viszik.
Szerintem a feltetelezett hosszu eletkor inkabb a gondatlansag oromen mulott. A stressz nem nagyon, vagy csak percekre lehetett resze az eletuknek (pl. amig be nem kapta oket az oroszlan). Biztos nem parzottak ritkabban, de az elelem szukossege ritkabban vezetett terhesseghez/vemhesseghez es a picinyek tulelesi aranya is joval alacsonyabb volt.

"a nagyobb gyermekáldás végül is megtette hatását és fokozatosan mindenhonnan kiszorultak a gyűjtögető populációk"
Lassan mar nem csak az o populaciojuk szorul ki/le a Foldrol!

Gyujtogessunk minden nap! :o))))
@Attilajukkaja: Az ember átlagéletkora még ma is van ahol 46 év. De 150-vel korábban nálunk is brutálisan nagy volt a gyerekhalandóság. És a járványok...

Egy gyűjtögető törzs kb. 2-250 féle cuccot gyűjt. Folyamatosan tudja, hogy mikor-minek van idénye és hol szedhető le a leghatékonyabban. A vándorló törzseknek kevesebb a parazitájuk is. A földművelők nagyon egyoldalúan táplálkoztak (pl. inkákánál az A vitamin hiány nagyon gyakori volt, túl sok kukoricát ettek). A vándorló törzsekben kb. 4 évig szoptatnak, ami csökkenti az új teherbeesés valószínűségét. Mivel a nőnek a földművelésbe gyorsan vissza kell állni, ezért gyorsabb az elválasztás is. De érdemes elolvasni a könyvet...
@TrueY:
Biztosan erdemes elolvasni a konyvet.

"Az ember átlagéletkora még ma is van ahol 46 év"
De gondolom ez nem azert van, mert nem gyujtogetnek. Sot!
Az a csimpanz (Cheetah), amely nem a vadonban elt, hanem emberek taplaltak es hasznaltak fel filmforgatasokhoz, joval tovabb elt, mint a vadonban regisztralt elethossz.

A brutalis gyermekhalandosag, a szoptatas ideje, a vitaminhiany, mind igaz.
De akkor az amazon torzseknel, akikhez meg ma is alig jutott el a civilizacio, miert nagyobb a halandosag, mint a szamitogepes tarsadalomban? Pedig ok tenyleg azt az osi eletformat uzik, ami a konyv alapjan idealisnak tunik.

Nekem valami hibadzik a meseben. Meg nem tudom, mi, de a kep nyilvan bonyolultabb, mint ahogy felvazolod.
Nem. Nem azt mondom, hogy te nem adsz a dolgokrol egy teljes kepet, hiszen nem is varja el toled senki.
Csak azt kerdem, hogy szerinted a konyv megteszi ezt?
@Attilajukkaja: "mint a vadonban regisztralt elethossz."
Gondolom elég jó orvosi ellátást kapott. Plusz parazitaírtás, plusz a csoportban sem kellett a helyét folyton kiharcolni.

Bocs, de nem a számítógépes társadalomról beszélek, hanem 5000 évvel ezelőttről, amikor kezdett a földművelés kialakulni. A leletek azt mutatják, hogy az egészségügyi állapot drasztikusan romlott a letelepedőknél.

A könyv meglehetősen jól körüljárja a témát. Szerintem.
@TrueY:
Ertem. Es tenyleg nem erdemes anelkul polemizalnom, hogy elolvastam volna a konyvet. Gondolom a szerzo tenyekre alapozta a kovetkezteteseit.
@Attilajukkaja: Persze a szerző is sokat spekulál, de ő komponens a témában. :)
@TrueY:
"ő komponens a témában"
:o)))
Lehet (szinte biztos), hogy vele is vitatkoznek a kovetkeztetesein, akarmekkora processzor is a temaban...de elobb meg kellene ot hallgatnom/olvasnom.
@Attilajukkaja: Vitatkozni bárkivel lehet. No jó, majdnem bárkivel. :) Csak nem feltétlenül érdemes. Én pölö csak olvastam a könyvet, de nem vagyok annyira elmélyülve a témában...
süti beállítások módosítása