(Fenyő Iván előadásában)
www.kossuth.hu, 2007

Állítólag sci-fi klasszikusok novellái vannak itten összeszedve az 1950-60 közötti "aranykorból". Ez csak részben sikerült. Egyrészt a hat klasszikus szerzőből csak kettőt ismerek. Ez persze az én műveletlenségemet jelenti. Másrészt viszont a 6 novellából csak 3 sci-fi. A többi sem rossz, csak nem jó a stílus megjelölésük.

Fenyő - meglepetésemre - elég jó. Bár néha kicsit felolvasós. A novellák sajnos nem annyira sikerültek. Pedig jól vannak megírva és a fordítások is jól sikerültek, de Shaw és Bradbury írásán kívül nincs megrázás, mély értelem. Szerintem lehetett volna jobb novellákat is válogatni. No és Clarke? És miért csak angol-szász szerzők? Lehetett volna folytatni magyar, lengyel és orosz írókkal is.

1. Bloch, Robert: A pokolba tartó vonat (The Hell-Bound Train; ford.: Avarossy Éva) (1958) (36' 33")
   Ennek az írásnak semmi köze nincs a sci-fi-hez. Szokásos történet egy emberről, aki eladja a lelkét az ördögnek, de végül mégis nyer. De legalábbis kihozza a partit döntetlenre.
2. Shaw, Bob: Régmúlt napok fénye (Light of Other Days; ford.: Bars Sándor) (1967) (21' 11")
   Furcsa nem sci-fi-s sci-fi. Egy fiatal párról szól, akik vesznek valamit. Ez pedig a "lassú üveg". Olyan mint a normál üveg, csak 1-10 év, amíg áthatol a fény rajta. Ezért szép, erdős területeken tartják, hogy azt a látványt szívja magába. Ez az legmegrázóbb történet, mert a végén kiderül, hogy az üveg nem csak egy irányba működik és az, amit a házban látnak, nem is biztos, hogy úgy van.
3. Bradbury, Ray: Langy esők jönnek - Marsbéli krónikák, 2026. augusztus (There Will Come Soft Rains. The Martian Chronicle, August 2026; ford.: Kuczka Péter) (1950) (16' 35")
   Szokásos ember nélküli Bredbury-s történet az atomháború utánról. Nagyon jól megírt, érdekes, de nem túl eredeti ötlet. Bár lehet, hogy 1950-ben még az volt.
4. Brown, Fredric: Harmageddón (Armageddon; ford.: Csobán Eszter) (1941) (13' 43")
   Ez sem sci-fi. Történet egy kis srácról, aki teljesen véletlenül megmenti a világot a sátántól. De senki nem tud róla. Annyit tanultam, hogy Harmageddon egy hegy, ami a görög új testamentumban egyszer jelenik meg.
5. Asimov, Isaac: A tréfamester (Yokester; ford.: Walkóné Békés Ágnes) (1956) (38' 25")
   Egy sci-fi a viccek eredtéről. Kicsit hosszú. Hatalmas számítógépekkel. Furcsa, hogy akkoriban a szöveg megértését egyszerűbbnek gondolták, mint az szöveg szintetizálását.
6. Russel, Eric Frank: Az egyetlen megoldás (Sole Solution; ford.: Avarossy Éva) (1956) (6' 33")
   Egy nem-sci-fi az akaratról. Ami mindenható.

Pokolnak és mennek, minden nap!