QL.túra miazmás

(A gazdasági vállalkozások eredete és az evolúció logikája)
Tericum Kiadó, 2004
antikvarium.hu

"A globalizáció ellen lázadni ugyanolyan értelmetlen, mintha a genetikai kód ellen lázadnánk, mert léteznek szúnyogok."

Richard Dawkins klasszikusság vált könyve, Az önző gén, amelyben hosszan fejtegeti az evolúciós elmélet addig szintetizált eredményeit. Különös tekintettel a genetika fejlődésére. A végén, mintegy lábjegyzetként megalapoz egy új kutatási irányt, a memtikát. Ez az agyainkat megszálló gondolati egységek lehetséges mibenlétét, szaporodását és szelekcióját (azaz evolúcióját) próbálta felvázolni. Ez a kis próbálkozás azután nagyon megtermékenyítőleg hatott különböző tudományágak képviselőjére. Esetünkben egy matematikus íróra.

Egy kis biológiai és mesterséges evolúcióval melegít be, majd jön pár bekezdés az evolúció általános(ított) elméletéről (pl. kemoton modell). A darwini evolúció nagyon fontos felfedezése, hogy a szelekció a replikátorra hat nem az egyedre (ellentétben mondjuk a lamarki evolúciós elmélettel) (gén vs genom/élőlény). Darwin felfedezésének értékét csak növeli, hogy nem tudott Mendel kutatásairól, amivel lényegében a replikátor egységet, a géneket felfedezte.

Darwin az élőlények evolúciójának 3 feltételét azonosította: változatosság, szelekció (egyedre hat), tulajdonságok öröklődése (replikátor, gének). A szerző kisvártatva kitér a komplexitásra, mint evolúciós tényezőre és ejt pár szót a nem-darwini evolúciós rendszerekre. A biológiai evolúcióban a replikátor a gén. Ezek a gének létrehoztak egy olyan szervet, ami alkalmas egy következő szintű evolúcióra (mintegy fixálva az alatta levő szinteket). A molekuláris biológia központi dogmája megdőlni látszik, mert vannak olyan fehérjék, illetve köztes termékek, amelyek visszaírnak a DNS-be (prion, reverz transzkriptáz).

Fontos, hogy míg a biológiai evolúció elég jól feltárt, addig a mémeknél még az sem világos, hogy mi is a mém és hogyan van tárolva. A mém nem genetikusan meghatározott agytartalom (pl. éhség nem). A kognitív sémák a mémek "túlélőgépei" (mém: replikátor, kognitív séma: egyed). Példa a gének és a mémek ellenkező "érdekéről": papi cölibátus, zárdák. A mémek továbbörökítésére külön intézményrendszert építettek fel a "kognitív sémák", amit oktatási rendszernek nevezünk.

A mémek pedig létrehoz(hat)nak más replikátorokat, mint például a món, azaz a tőke. A tőke vállalatokat hoz létre, ami elősegíti a szaporodását. A cégek adaptálónak, terjeszkednek, a tőke gyarapodik és "túlél". A gének, mémek, mónok koevolúciójára példa a könyvkiadó vállalat.

Itt elég hosszú gazdaságpszichológiai fejtegetés következik, ami megkísérli a mónok mibenlétét leírni. Miközben folyamatosan interakcióban van bizonyos mémekkel (l. befektetési döntések).

Nagyon érdekes könyv Mérő lehengerlő stílusában!

Pénzéhjünk minden nap!