QL.túra miazmás

(Pride)
színes, magyarul beszélő, angol vígjáték, 120 perc, 2014
port.hu: 8,5, IMDb: 8,0 (és tényleg jó)
wikipedia.org

"Ha éppen harcban állsz, egy olyan ellenséggel, aki sokkal nagyobb és erősebb nálad, és a segítségedre sietnek a barátaid, akiknek még a létezéséről sem tudtál - ez a világ legjobb érzése."

Főként a színész gárda (Bill Nighy, Imelda Stauton) miatt gondoltam, hogy érdemes lenne megnézni. Egyébként is szeretem az ilyen témájú filmeket, mint pl. az Alul semmit, vagy a szintén ebben a korban játszódó Billy Elliot-ot. A cím elég nagy szemétség, mert a nagy sikerű Büszkeség és balítélet (Pride and prejudice)-re hajaz, ami viszont nem igaz. Viszont elveszíti az eredeti "Pride" dupla értelmét (l. "meleg büszkeség").

A történet valós alapokból szökken szárba. 1985 környékén az angol rendőrök a homoszexuálisok helyett éppen a bányászokat verték. A bányászsztrájkok miatt a bányászoknak nincs pénzük, a szakszervezet (ez a filmből nem derül ki, de csak az egyik kezdett sztrájkolni, a többi nem) lassan feléli a tartalékait és a társadalom nem igazán szolidáris a bányászokkal. Ekkor a homoszexuálisok és leszbikusok egy csoportja úgy gondolja, hogy adományokkal támogatja a bányászokat harcukban. Lássuk be, hogy a két világ eléggé inkompatibilis. A szakszervezet nem is akarja elfogadni a pénzt, de mégis csak sikerül egy kis walesi bányászfalucskában átadni a pénzt. Végül is átvergődnek az első sokkon és rájönnek, hogy mind a két oldalon emberek vannak. Persze nem mindenkinek sikerül ezt megugrani. De azért a normálisabbaknak igen. Persze a bányászok megtörnek, de a segítség akkor is nagyon jókor jött.

Nekem leginkább a Márványember számomra legfontosabb mondata jutott eszembe. Amikor Lengyelországban az egyetemisták vonultak az utcákon, akkor a hajógyári munkások arról beszélgettek, hogy segíteni kellene nekik. Erre a másik okos ember azt mondja, hogy még nem megfelelő a pillanat. Persze egy későbbi sztrájkon ők sem kapnak segítséget. Így (nem) megy ez szolidaritás nélkül.

Azt is érdemes átgondolni, hogy aki habzó szájjal kígyót-békát üvölt egy ember csoportra, az sokszor saját szégyenét akarja palástolni (ebben a témában a kedvencem az Amerikai szépség náci szomszédja, aki napvilágra kerül).

Még egy történelmi gondolat. Az egyik homo fiú kap egy jelvényt, amin egy rózsaszín, csúcsára állított egyenlő oldalú háromszög látható, jelezvén, hogy a viselője homoszexuális és ezt vállalja. De honnan jön a jel? Ezzel a jellel a német koncentrációs (de igazából megsemmisítő) táborokban jelölték a homoszexuális beutaltakat (olvasnivaló >itt<).

Nem mondom, hogy felhőtlen szórakozást kapunk a pénzünkért (bár én néha hangosan felkacagtam). De ha kicsit is empatikusan állunk a valami miatt elnyomott csoportok ügye elé, akkor megérthetjük a film tragédiáját is. Minden oldalról.

Értsük meg egymást minden nap!