(Versek óvodásoknak)
2009, Alexandra Kiadó
libri.hu

Meg kell hagyni, Bartos Erika ügyesen nyúl a dolgokhoz. Kreatív, jól rajzol és jól is ír. Ebből a kötetből kiderül, hogy a versekhez is van érzéke. Sokáig gondolkodtam, hogy a verses köteteit egy poszttal intézem el, hasonlóan családregényéhez, vagy Bogyó és Babóca végeláthatatlan folyásához. Meggyőztem magam, hogy több van ezekben a versekben és érdemes kicsit jobban elidőzni velük. Hát legyen.

35 verset foglal magába a könyv, azaz verses-rajzos kötet. Van ilyen kategória? Főként a család mindennapi életéből ellesett pillanatokat verselte meg a szerző. Nagy szerencsénkre messze elkerülte a Sicc könyvekből ismert bükkfarímeket. Persze nem mindegyik emelkedik Weöres Sándori magasságokba, de nem is ezzel az elvárással indultam neki a könyv felolvasásának.

A versek többsége meglehetősen egyszerű (abab rímképlettel), de a rajzok nagyon-nagyon sokat dobnak rajta. A rímek nem döcögnek, a szótagszámok stimmelnek, a képek nagyon jól együtt működnek a szöveggel erősítve egymás hatását. Szóval minden a helyén van, jól működik.

Az első meglepetés vers a Dongó tánc. "Digi-dagi dongó / duruzsol az ágon.". Nagyon jó ritmusú, rövid sorokból álló vers. A lányom imádja. A Sihuhuhu pedig méltó párja lehet Weöres Sándor: Kocsi és vonat, vagy Illyés Gyula: Mozdony című versének. "Sihuhuhu, sihuhuhu / dübörög a mozdony, / fut a hegyen, fut a völgyön, / fut a kicsi dombon.". Kiválóan használja a nyelv lüktetését. Tényleg vonatos.

Vannak vicces versek is. A legjobb talán a Brekegő: "Béka, béka brekeke / reggelente brekeg-e? / Ha reggel is brekegne, / torka be is rekedne.". Ezt a fajta szójátékosságot későbbi köteteiben tovább is fejlesztette. Vannak versek (pl. Totyogó), amiben nevek (Anna, Peti, Gergő) is szerepelnek. Ezeket gyorsan saját családunkra szabhatjuk. Csak a szótag számra figyeljünk.

Nagyon jó, hogy a versek mellett ott vannak a magyarázó képek. Ilyen pl. a Forgalom című. A szavalás közben mutogathatjuk a képeken, hogy hol is tartunk. Örömömre a kötetbe bekerültek apás versek is. Ilyen pl. a Rakéta, vagy az Apához.

Újítások is vannak. Egyik kedvencem, a Soroló ilyen. Ügyesen játszik a szavakkal és a ritmusokkal: "Forog a, forog a, forog a kerék, / Csipog a, csipog a, csipog a veréb." Itt is végig mutogathatjuk a kis képeken a hol tartást. A lányom nagyon élvezi.

Akadnak nevelő célzatú versek is. Ilyen a Piros mozdony. Itt két fiúgyermek közötti veszekedés lefolyását és megoldását tudhatjuk meg. Itt is lehet a neveket a családunkra szabni. A piros mozdony lecseréléséhez az aktuális játékra kicsit több ügyességet igényel a részünkről.

A Nem akarok! már kicsit nagyobbaknak, iskolásoknak szól. Ezt a problematikát már korábban Nagy Feró is feldolgozta (Beatrice: Nem kell!). Az Alma együttes feldolgozása, átköltése kevésbé ütős (Alma együttes: Nem akarok!) :)

A versek többsége természetesen a felnőtteknek is szól, de van pár megható szösszenet is. Ilyen az Anyák napja, Gergő beteg, vagy a Titok.

Én egy kis kényelmetlenséget tudok megemlíteni. Sajna lemaradt az oldalszámozás. Persze ez csak az ötödik olvasásig okoz problémát, mert utána már fejből tudjuk, hogy melyik vers mi után jön.

Meg is zenésítették az Alma együttessel közösen. Ebben pár verset átírtak, ami kicsit furcsa. Nekem nem tetszik ez a fajta nagyon gyerek zene. Inkább Ghymes párti vagyok (és a lányom is).

Nagyon ajánlom a könyvet! Nagy élmény a gyerekeknek és a szülőknek is.

Macskásodjunk minden nap!