Thália Színház
120 perc.
2011. 12. 27. 19:00
Nehéz helyzetben vagyok. Először is az előadás nem tetszett nagyon, de nem is volt egyértelműen rossz. Másrészt kifelé menet egy szép, sárga feliraton kérik a nézőket, hogy a csattanót ne csapják le. Most akkor mennyit mondhatok ez az előadásból, hogy minden csavar (mert van benne pár) érintetlen maradjon?
Kis bakival indítottam, ugyanis elszúrtam az ülőhelyet. Egy sorral előrébb ültem. A 9. szék, 10. szék , XI. sor számhármast nem sikerült 10 méter erejéig megjegyeznem. Szerencsére az előttünk ülők (akiknek a helyét galád módon elfoglaltuk) normálisan álltak a kérdéshez és beültek mögénk, a helyünkre. Jé, ilyen is van?
Már a szereposztás is trükkös, de csitt!
A szünetben lehet találgatni, hogyan is folytatódik az előadás, mert eléggé véglegesnek tűnik az első félidő zárójelenete. De az első rész sok csavarja után a csavarok száma gyorsan emelkedik. Csak győzze kapkodni a fejét az ember. Rendőrfelügyelő, nyomozás, átejtések. De a sok kavarás ellenére a végéig tudtam tartani a tempót. Sajnos a legvégére a feleségemmel együtt elvesztettük a fonalat! A végső csattanót nem sikerült megértenünk teljesen.
Az előadást két főszereplője elég jól játszik. Gálvölgyinél ismét problémás, hogy néha hadar. Nem lehet érteni egy-egy mondatot.
Nyomozzunk minden nap!
+jegyzések