QL.túra miazmás

Melléklet a Harmonia cælestishez
MAGVETŐ KÖNYVKIADÓ KFT., 2002
libri.hu
elektronyosan olvasható: PIM/DIA

Furcsa könyv. Kemény fedél, péperbek silányságú papír. De ettől legalább könnyű. A szedése is érdekes. Vannak eredeti dokumentum részletek (ezek bordóval nyomtatva). Az első megjegyzések feketével, a kicsit későbbiek [] zárójelben, a még későbbiek <> jelek között. Ez szilánkossá teszi az egészet. Figyelni kell! Viszont a szöveg a zaklatottsága ellenére jól követhető. Nem esterházyasan virtuóz szöveg. De azért néha igen.

Félve indultam neki. Többekkel beszéltem, aki nekiveselkedett a könyvnek és volt akit idegesített, volt akinek zavaros volt. Óvatosan lapozgattam a könyvet. A közepétől egyre inkább magával ragadott az olvasás. A HC második fele tetszett. Ez nagyon tetszett. Lendületesebb és - bár furcsa mondani - viccesebb.

"Hogy vagyunk? Hogy vagyunk? - Viccelődött Rákosi elvtárs.
Jól vagyunk! Jól vagyunk! - Viccelődtek a parasztok."

Esterházy Péter bemegy a Történelmi Levéltárba, mert szeretné megtudni, hogy mit jelentettek róla. Majd kiderül, hogy vannak róla jelentések. Például az apja is jelentett. Róla is. Elkezd újra megismerkedik apjával. Annak halála után. Mondhatnám, hogy az ügynök halála. Csak erről az ügynökről ezen tulajdonsága később/későn derül ki.

Hopp, a 26. oldal 3. bekezdésben máris van egy '[' hiány. A másik hiba a 209. oldalon történik. A kenyér ára 3,60 és nem 3.60.

Sokat boncolgatja élve magát, apjával való viszonyát, apjának a világgal való viszonyát stb. Apját már nem. E.P. a jövőbe lát (Spionjáték [1981]) és nem akarja relativizálni apja bűnét. Pedig ott van Hrabal is és az NDK-t behálózó Stazi is (l. Mások élete). 2 évig dolgozza fel az iratokat, közben belefárad az árulásba és a megszerzett tudás eltitkolásába (legalábbis a kiadásig).

Idézi azt, amit ilyenkor idézni szoktak: "Hol zsarnokság van,  / mindenki szem a láncban". (l. korábban). Én ezt az utolsó versszakkal egészíteném ki: "mert ott áll / eleve sírodnál, / ő mondja meg, ki voltál, / porod is neki szolgál."

E.P. könyvét nagyon fontosnak tartom. Szembenéz azzal, amivel nem lehet sérülés nélkül szembenézni. Nem véletlen, hogy Ausztráliában csak a börtönőrök leszármazottai élnek, rabokéi nem. Magyarországon nem voltak spiclik, csak az a pár, akikről kiderült. A sunnyogást a végletekig tökéletesítettük. Mindannyian. Tisztelet a kivételnek. Voltak hősök, de nagyon kevesen.

Legyünk hősök minden nap!