QL.túra miazmás

színes, magyar színházi közvetítés, 152 perc, 2009
port.hu
Budapesti Operettszínház, 2009. 05. 02-iki előadása
m2, 2010. 12. 26. 21:25

Pár hónap átfutással sikerült megnéznem a felvett műsort. 1915-ben íródott és 1916-ban mutatták be. Egy szétszakadó korszak közbeni úri-muri. A világ (magába)süllyed, de a zenekar tovább játszik. Szöveg: Jenbach és Stein.

Ez (sajnos) nem az 1963-as klásszikus darab (Honthy Hanna, Feleki Kamil, Rátonyi Róbert, Csákányi László,... Átírta: Békeffy István és Kellér Dezső). Itt katonák vannak, halottak, hadirokkantak. Éljen Schulteis (l. még Rejtőnél Schulteis, az ikrek)! Meg sírva vigadozás, tsikosch-gulasch romantika. Persze teleültetve örökzöldekkel ("A jányok, a jányok, a jányok angyalok", "Egy a szívem, egy a párom", "Jaj cica eszem azt...", "Az asszony meggyötör", "Én minden éjjel önnel álmodom", "Hajmási Péter, Hajmási Pál", "Te rongyos élet"). Érdekes, hogy más a verselése. A refréneknél nem az jön, amit várok. A legdurvább, hogy a tuti klasszikus "Jaj cica eszem azt a csöpp kis szád" helyett "Jaj, lányok nélkül élni mondd mit ér?" van. Ezt miért kellett??? Az egész slágert elsikkasztották! ORTT-t neki! Mondjuk valószínűleg ez az eredeti librettó lehet, mert Honthy Hannát csak 1950-ben írták bele a darabba. De akkor is kár érte!

Nem lehet könnyű a férfi táncosoknak, amikor Sylvia felléptet a hátukon. Tűsarkú cipőben! Menni sem lehet könnyű.

Sylvia Amerikába megy dolgozni. Inkább menekül. De kiderül, hogy küldik. Mert szövődik és a nemesség kötelez. Persze mindenki megpróbálja visszacsábítani... Kisvártatva eljegyzés, majd Boni gróf keresztbe tesz és irány Amerika. Első felvonás vége.

A második pont itt folytatódik. De csak egy kis közjáték erejéig. Felhördül a függöny ((c) Laár) és jön a báli jelenés. Edvin herceg szomorkodik Sylvia után. Viszont van egy poén, amit nem véletlenül szerkesztettek ki a '63-as verzióból (Edvin mamája: "Aki nálam többet hallgatódzik, az kém az oroszoknál.". Hát igen 1916-ban más volt ennek az ákusztikája, mint 1963-ban). Sylvia már nem orfeumi sanzonett, hanem nagysága lett. Illetve csak trükk, hogy kiugrasszák a herceget a bokorból. A nyul ((c) Rajkin - Gálvölgyi János által elővezetve) pedig ugorva jó!

Végül is két nyúl ugrik és a hercegi mamáról is kiderül, aminek ki kell derülni. Sajnos az előadás vége nem tudja tartani a szintet és kicsit szétesik.

Főúr, egyszer élünk! Még egy doboz gyufát! A szentségit! /Voga-Turnovszky/

Ripityom! Minden nap!