QL.túra

Kulturális smörgåsbord Esterházytól Wass Albertig, a gumicsizmától az iPad-ig, a Teletabiktól Sexpírig, a makrofágtól a mikrokontrollerig, miazmás...

Címkék

2000 (20) 2001 (6) 2002 (16) 2003 (164) 2004 (61) 2005 (40) 2006 (31) 2007 (28) 2008 (33) 2009 (175) 2010 (188) 2011 (201) 2012 (86) 2013 (40) 2014 (36) 2015 (26) 2016 (10) adáshiba (91) android (1) animáció (93) cygwin (3) film (410) gezarol (13) hájtek (159) hangoskönyv (32) ipad (17) klip (12) könyv (191) linux (29) színház (169) vers (17) windows (37) zene (111) Címkefelhő

+jegyzések

Most ...

... múlok .osan

bmi_tiny.png


... hallgatom
Szabó Magda: Régimódi történet
https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSqTmZEqlCRFgojyt52Q2n_qiMTyVlt-zJu-DpbNKVY6OQbBh4u


... olvasom
Alexander Steele (szerk.): Kezdő írók kézikönyve


... (Kik ezek? Kik ezek az embek? Kik ezek?)
profile for TrueY on Stack Exchange, a network of free, community-driven Q&A sites
free counters

[Hangoskönyv] Asimov, Isaac: Robottörténetek (Schell Judit, Szarvas József)

2013.09.03. 11:00 | TrueY | Szólj hozzá!

Címkék: hangoskönyv 2012

2006, kossuth.hu
Tecsőn hallgatható: youtube.com (volt)

Isaac Asimov rengeteg novellát és regényt írt hosszú pályafutása alatt. Főleg krimiket és sci-fiket, de ez utóbbiakkal ért el hatalmas sikert. Igaz, hogy olyan regénye is van, ami sci-fi krimi (pl. Gyilkosság az űrvárosban, vagy a Gyilkosság a könyvvásáron). Tekintélyes életművével két világot hozott létre. Az egyik az alapítvány nem-tudom-hanyadrológia és a robot univerzum. Ezeket a kezdeti alapítvány trilógia után elkezdte összenöveszteni.

Ebben a hangoskönyvben a robot univerzum számtalan történetéből négy lett beválogatva. Minden történet az Asimov által megfogalmazott három törvény miatt kialakuló konfliktusból eredő problematikát járja körbe. De mi is ez a három törvény, amit az alapítvány trilógia folytatásában/előzményében később egy 0. törvénnyel egészített ki?

  1. (A robotnak nem szabad kárt okoznia az emberiségben, vagy tétlenül tűrnie, hogy az emberiség bármilyen kárt szenvedjen.)
  2. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen. (, kivéve, ha a Nulladik Törvény előírásaiba ütköznének)
  3. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az Első Törvény előírásaiba ütköznének.
  4. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az Első és Második Törvény előírásaiba."

/A robotika kézikönyve, 56. kiadás, 2058/

Végre valóban sci-fi novellákról van szó és a fordítás is nagyon rendben van. Minden novellához egy bekövetkezési időt is saccolt a mester, de a novellák nem követik ezt a sorrendet. Ez talán azért van, mert az első két novella között van egy nagyon halovány kis kapcsolat. Valamint témájában a második két novella inkább férfi mesélőt kíván.

Az első két novellát Schell Judit adja elő. Nagyon élő a hangja. Príma gyerek és robot is. Nagy beleérzéssel gördülnek elő a mondatok. Sajnos Szarvas József már nem annyira jó. Kicsit döcögős. Mintha nem lenne elegendő a szövegbiztonsága és néha a mondat befejezése után venné észre, hogy még van egy szó, vagy tagmondat. Mégis a 4. novellában egyszer csak beleolvad a szövegbe és valami egészen hátborzongatót nyújt.

Véletlenül megtaláltam a tecsőn is a teljes hanganyagot. A részek kezdési időpontjait nagyjából belőttem. A wikipedián sok mindent leírnak a novellákról. A negyedik novellánál megjegyzik, hogy elszakad a logikai lánc, mert a robot megsérti a törvényeket. Ezen felbuzdulva áthallgattam újra a novellákat és azt találtam, hogy csak egynél nem hibádzik a dolog. De ott meg más problémák vannak.

  1. Robbie (i.sz. 1998) (Robbie) (57' 04") [1939] >tecső<
    Meglehetősen megható történet, amit Schell Judit nagyon nagy átérzéssel ad elő. Röviden: Kislánytól elveszik kedvenc játékát, amit a végén elég durván szerez vissza.

    Robbie, a robot és Glória, a kislány bújócskáznak. "Glória megpenderült. Látta, amint diadalmas játszótársa előbújik a rejtekéről és teljes sebességgel vágtat a fa felé.
    - Várj, Robbie! - Visongott kétségbeesetten Glória. ... Apró lába nem tudott versenyre kelni Robbie hatalmas lépteivel." - Megsérti az első törvényt, mert várja meg!

    "Feje egy kis paralelepipedon volt. Legömbölyített szélekkel és sarkokkal. Rövid, lehajlítható nyéllel kapcsolódott egy hasonló alakú, de jóval nagyobb paralelepipedonhoz, amely törzséül szolgált." - egy robot fejének és testének miért kell aszimmetrikusnak lennie? Hacsak nem egy speciális paralelepipedonról van szó, mondjuk egy téglatestről.

    "Robbie megszakítás nélkül, szabályos ketyegéssel mérte a másodpercek múlását. A századiknál szemhéja fölszaladt, vörösben izzó szeme körbe kémlelt, majd megpihent az egyik szikla mögül kikandikáló tarka szövetdarabkán."
    Visszatérő motívum, hogy a robot szeme vörösen izzik (l. Terminátor). De miért kell világítania a robot szemének, amikor az egy kamera? A filmben még értem, hogy a drámai hatás végett. No, de egy könyvben?

    A robot nem tud beszélni. Érdekes, hogy a járás, gondolkodás, hang parancsok értelmezését egyszerű dolognak tartották, míg a beszédet valami nagyon bonyolultnak gondolták 1940 körül (l. még Asimov: A tréfamester). Most már látható, hogy ez mekkora tévedés volt. A beszéd nagyon egyszerű és a többivel még mindig nem igazán boldogulunk. Na jó, próbálkozások vannak (l. Siri).

    Egy kiállításon van egy beszélő robot. "Meglehetősen unalmas produkció volt. Mert nem árt ugyan tudni, hogy a pillanatnyi hőmérséklet 22 Celsius fok, a légnyomás 762 mm...". Talán Hgmm! Annak van értelme. Az is érdekes, hogy miért mérnek Celsius fokban. Vagy ez csak a fordítás eredménye?

    A beszélő robotnál egy 15 éves forma lány figyeli, hogy Glória kérdésekkel bombázza a beszélő robotot. Ez a lány Susan Calvin, aki a 2 történetben az egyik főszereplő, a robot pszichológus lesz. Nem világos, hogy miért kellett ezt a szálat ide beszúrni.

    A gyárban robotok gyártanak robotot. A tárlatvezető igazgató ezt mondja: "Ez olyan circulus vitiosus, robot gyárt robotot.". Egyrészt, ha jól tudom ezt "cirkulusz viciozus"-nak kellene mondani és nem "vitiozus"-nak. Másrészt szerintem rosszul használja az író, mert ez inkább a csödörből-vödörbe való jutást jelenti, nem? Az is érdekes, hogy a robotok alkalmazása miatt a szakszervezetek fellépésétől tart az igazgató.

    "... és nagyobb nyomaték kedvéért cvikkerével a tenyerét verdeste, ..." - csíptetős szemüveg? Érdekes, hogy nem gondolta az író, hogy 60 év múlva már lehet korrigálni a látási problémákat.
  2. Robotálmok (i.sz. 2055) (Robot Dreams) (20' 23") [1986] >tecső<
    Az Én, a robot filmben sok-sok Asimov novellát dolgoztak össze. Ez is az egyik alap. Az első robot, amelyik álmodik és ettől beijed a robot pszichológussá cseperedett, 72 éves Susan Calvin.

    "Elvex - mondta Calvin - Ne beszélj és ne hallj, amíg újra ki nem mondom a neved!"
    Ezt vajh hogyan csinálja? Ha nem hall, akkor hogyan fogja a hang parancs aktiválni?

    A végén Calvin elektropisztollyal lelövi LVX-1-et, de az nem védi meg magát (l. a harmadik törvény megértése)! Na jó, erre lehet mentséget találni. Esetleg a robot még nem látott elektron pisztoly. Bár egy csomó mindenről viszont elég jó ismerete van.
  3. Az AL-76-os robot elkeveredik (i.sz. 2006) (Robot AL-76 Goes Astray) (44' 13") [1942] >tecső<
    Meglehetősen vicces történet egy elveszett bányász robotról, aki a Hold helyett a Földön találja magát és talán túlontúl is feltalálja magát.

    "- Mondja, mi a gond ezzel az egésszel?
    Pain gyorsan körbenézett [...]
    - Nincs itt semmi gond, semmivel.
    - Nincs? - AL-76 kicsit furcsállva nézett rá!"
    Hogyan néz egy fém robot furcsállva (vagy akár meglepődve, szigorúan)? Az is érdekes, hogy egyáltalán tud beszélni. Egy, a Holdon dolgozó robotnak minek kell a beszéd (és hallás) képessége? Viszont nincs rádiója, ami a Holdon elengedhetetlen. Így persze nem tud kapcsolatba lépni a gyártóval és 2 hétre elveszik. E közben az a legnagyobb baja, hogy nem tudja teljesíteni a kvótáját. Egyáltalán miért van kvótája egy robotnak? És miért aggódik miatta? Nem kap jutalmat? Szabadságmegvonása lesz?

    "..., de még soha, de soha nem látott olyasmit, amin AL-76 dolgozott. Ludwig Goldbergék belehaltak volna az irigységbe..." - Ki volt az a Ludwig Goldberg? Talán valami nonfiguratív művész, mert Picasso is emlegetésre kerül.

    Nem értem, hogy miért fél Pain a felelősségre vonástól? Holott ő bejelentette, hogy talált egy robotot és csak "vigyázott" rá. Ez a félelem lesz végül is a fő motivációja a csattanónak. De egy kicsit ingatag lábakon áll. Szerintem.

    Emlékeim szerint volt egy rajzfilm, amiben egy kisfiú véletlenül egy nagy robotot talál az erdőben és sokáig bújtatja. Sajnos a címére nem emlékszem, de talán ez a novella lehetett az alapötlete.
  4. Öcsi (i.sz. 2120) (Kid Brother) (30' 35") >tecső<
    Ha minden igaz, akkor az A.I. című film egyik alapja (Az írók között ott van Brian Aldiss, nagy kedvencem! De hogyhogy robotos történeteket ír? Ezt nem is tudtam róla).
    Meglehetősen megható, megrázó és elgondolkodtató mű egy anyáról, akinek döntenie kell, hogy melyik gyerekét menti ki a tűzből. Az anya a szófogadóbb, kedvesebb gyerekét választja, "aki" viszont egy robot. A probléma csak az a történettel, hogy a robot megszegi az első törvényt, mert nem menti ki a bátyját!

    Szarvassal valami furcsa dolog történik az előadás közben. Egyszer csak teljesen beleéli magát a szerepbe és ettől egy csapásra nagyon jó lesz! A korábbi döccenések eltűnnek és nagy hitelességgel adja a történetet elmesélő apa/férj szerepét.

Meglehetősen jó hangoskönyv. Tudom ajánlani!

Robotika minden nap!

A bejegyzés trackback címe:

https://qltura.blog.hu/api/trackback/id/tr324785586

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása