vigszinhaz.hu
dráma két részben
"Temetni jöttem Caesart, nem dicsérni"
Kicsit túlvártam a darabot. Egyrészt a szereplőgárda miatt, másrészt mert sokat mondták, hogy mennyire aktualizált. De egy tehetséges hadvezért ne próbáljunk már bármelyik mostani pojácával párhuzamba állítani.
Nem véletlenül nem szokják Lándzsarázó Vilmos ezen művét sűrűn bemutatni. Nem a legjobb. Tele van papírmasé figurákkal. Sőt a címszereplő az első félidő után kifekteti az EKG-t, mert késhegyre menő vitába keveredik a parlamentben.
Az első részben Antonius mackóba öltözött fitnessz-hülye. Vívódása felszínes, gyorsan lezavarva. Több súlytalan nő is térül. Majd jön a polgárháború. A csata jelenetekben uszkve 3 színész rohangál a színpadon, de hát így nehéz két nagy hadsereget imitálni. Van pár valódi poén is benne. Az egyik, amikor lassítva mutatnak be dolgokat és a boroskancsókból mézet csorgatnak. Vicces látvány. A másik amikor Antonius elmondja híres monológját a második félidő legelején. A plebs TV-ken keresztül nézi a beszédet és kommentál. Ez az egyetlen valóban aktualizált rész.
Röviden összefoglalva nem tetszett a darab. De senkinek sem, akivel beszéltem. Mellékesen Heller Ágnessel találkoztam.
Cezarománjunk minden nap!
Beszélgetések a műről (ATV - Friderikusz beszélget Alföldivel, Hegedűs D.-vel, Stohlbucival és László Zsolttal):
+jegyzések