QL.túra miazmás

(Ötödik kiadás)
Magvető Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft., 2002
antikvarium.hu
online olvasható: PIM.hu/DIA

1990-es Kertész mű. Elmélázik, hogy miért is nincs gyereke, illetve milyen is lehetne, ha lenne.

Meglehetősen erőlködve írtam meg ezt a bejegyzést. Rövid, de súlyos könyv, tele nehéz témák közötti csapongással. Ezek közül csak párat nézegetek meg. Az egész csak a végére áll össze. Vagy még akkor sem.

Kissé döcögve indul a könyv. Nincs benne semmiféle tagolás és nincs irány. Egy hatalmas gondolati labirintusban keresi a kiutat, amit nem biztos, hogy megtalál.

Fuldokolva ír. A kis alakú könyvben nem könnyű a több oldalas mondatokat követni. Az elején van egy rész, ahol élőként szól meg nem született lányához. Talán ez fogott meg leginkább. Később egyre jobban előtérbe kerül a megmaradás(ának) véletlensége.

Kényszeresen a munkába menekül, hogy ne kelljen élnie. Ahogy többször is kifejti, a tollal a saját sírját ássa. Élete sírásás a levegőbe (Vagy ahogy azt az LGT megénekelte: "Az élet csak arasznyi repülés a földtől a földig". TeCső). Fájdalom hozza meg a munkakedvét. Boldogságnak nincs helye és így képtelen a házasságra.

Természetesen Auschwitz(-Birkenau) is előkerül. És a 'diktátorok' utólagos kimosdatása ("bár nagy szemét volt, de csinált jó dolgokat is". Tipikus. (56. old.)).

Érdekes amit ír, hogy nem a rosszaság/gonoszság magyarázandó, hanem a jóság/önfeláldozás. Elmond erre pár történetet. Itt van például a "Tanító", aki utána hozza a fejadagját a deportálás közben. Én ezzel szemben úgy gondolom, hogy mind a kettő magyarázandó. Vagy egyik sem. Élete egyfajta szabad lágerélet. Ungvári Tamás írja: "Az irónia hordozhatóvá teszi a tragédiát". Kertész nem ironikus. Inkább belerokkan az átélt tragédiák cipelésébe.

Internátusi éveit úgy látja, mint ami a maga játékdiktatúrájával igen is az életre készítette fel. Párhuzamost von az iskolai heti rapportok és a koncentrációs táborban az "appel"-ek között. Ez az ugrálást érzem Pink Floyd: The Wall című filmjének Another Brick in the Wall c. számában is. Mindez jól megtámogatva a mozgóképpel. Az iskola igazgató elérhetetlen fellegvára (144. oldal) némileg kafkai érzeteket kelt (l. A kastély). Ezt a vonalat csak tovább erősíti ez az idézet is (102. oldal): "az ítélet nem egyszerre jön, maga az eljárás válik lassacskán ítéletté" (l. Kafka: A per).

55. oldal környékén valami miatt töredezettek a betűk. Talán kevés volt a tenta?

Sajnos nem tudom, hogy mi az az "uzurpátor" - wikipedián nem találtam ilyen bejegyzést, csak egy olyant, ami használja (>wiki<). E szerint valami hettita tisztség, uralkodó, vagy főpap lehet.

Ezt a szót sem ismertem: Logorrea: fecsegés.

Azért azt is megnéztem, hogy mit jelent a "kaddis" szó. Találtam egy meglehetősen autentikusnak tűnő oldalt: zsido.hu. A "kaddis" jelentése "szent". Tehát a kifejezés "kaddis ima". De - úgy látom - elegendő kaddisként emlegetni. Négyféle kaddis van: fél -, egész- , rabbi - és az árvák (gyászolók) kaddis imája.

Sokszor használja a feleségére a "a jövendő és volt" jelzőt. Ez meglepően esterházys fordulat. Vagy pont fordítva?

Nem tudott igazán lekötni. Túl sok, túl tömény és szerencsémre engem nem nyesztetett meg a sors ennyire.

Tegyük túl magunkat minden nap!