QL.túra miazmás

2002, Vincze Kiadó
antikvarium.hu

Csányi munkásságának jelentős része (sok más mellett) a kutya etológiai kutatások tették ki. Milyen háziállata van egy kutya etológusnak? No persze, hogy...

Jeromos az új kutyus, Bukfenc a régi eb. Hármójuk viszonyáról értekezik a szokásos aranyos, közérthető és mégis tudományos módon. Külön érdekes, amit a kutya énről és a kutya nyelv értéséről, használatáról ír.

Mindenkinek nagyon ajánlom. Kutyabarátoknak meg pláne.

Kutyuljunk minden nap!

medveotthon.hu

Bartos Erika: Anna, Peti és Gergő saga-jában volt egy rész, amelyik a veresegyházi Medveotthonról szólt. Ezen a nyomon elindulva beállítottam az irányt és lányommal meglátogattuk a macikat.

Felnőtt + gyerek + autó = 1000 Ft a belépésre. Kb. 100 m séta és a fa kapun behatolva egyből a macik birodalmában találhatjuk magunkat. Kisvártatva némi kakaszag csapja meg az embert. Nem világos, hogy a maciktól ered, vagy a szomszédos lovardából jön.

Nem tudom, hogy mi okból, de a kapun behaladva egy kisnyomtávú mozdony és két vagon áll bal kéz felől. Mellettük egy rakat hinta, mászóka és csúszda terpeszkedik. Jobbra, a kerítés mögött egy csomó lusta medve fetreng. Hétköznap délután nagy a pangás. Kb. 3-4 kismama próbálja lekötni a csemetéket. Az étterem-büfében 600 ficcsért lehet egy 25 dkg-os, stílusos macimézhez jutni, de nem ciki, ha magunkkal visszük (ez ki is van írva). Volt olyan család, aki baracklekvárral kényeztette a brummogókat. Sőt, valaki egy nagy zsák körtét dobált be, a bentlakók legnagyobb örömére.

De vissza a fősodorba. A méz megvétele után nem egyszerű megtalálni a fakanalakat. Az étterem bejárata előtt áll két fehér műanyag hordó. Abból lehet kihalászni őket. Ez után már lehet is közelíteni a célcsoporthoz. A lányomnak és nekem kellett pár kísérlet, hogy úgy pöttyintsem a mézet a mozgó fakanálra, hogy ne csorogjon a földre. Ez nem csak a veszteségek minimalizálása miatt jelent problémát, hanem mert nagyon sok a darázs. Gondolom nem egyedi volt a problémánk és odaszoktak. A fakanalat tehát úgy kell a kerítés lyukán bejátszani, hogy ne csorogjon a méz a földre és a maci orra elkerülje a villanypásztort. Egy kis gyakorlás után belejövünk.

Kicsit szétnézve a tájon láthatunk egy tavat, amibe a medvék nagy boldogan lubickolnak. Pedig nem is volt igazán meleg. Viszont nem világos, hogy miért van annyi földhányás. Én elsőnek arra gondoltam, meg hogy még nem fejeződött be a tereprendezés. De jobban megnézve kiderült, hogy mindegyiknek beton ajtaja van. Kicsit Albánia érzés csapott meg. Ott van tele a tengerpart betonbunkerekkel. De ezek más célt szolgálnak. Ezek megannyi barlang lakásként funkcionálnak.

Az első pár nyalintás után több macit is megkínálhatunk. Némelyek nagy morgással hessegetik odébb a vetélytársakat. Amikor a darazsak már nagyon zavaróak, akkor odébb állhatunk és elkezdhetjük a kerítés körbejárását. Érdemes! Szépen megcsinálták az utat. Javarészt kő díszburkolaton mehetünk körbe. Csak a farkasok ketrecei mellett vezet földút. Gondolom az a legújabb rész. A farkasok szépek. Vicces, hogy a kifutójuk tele van ásott gödrökkel. Pont olyanok mint amilyeneket a kutyám ás a kertben. A farkasok előtt még egy rénszarvas is látható. Csak tudnám, hogy ő hogyan került a társaságba!

A farkasok után következett a nap fénypontja. Egy kifutóban 4 iszonyat édi-bédi mosómedve kepeszkedett a mézért. Apró praclijaikkal ki-kinyúltak a kerítés alatt. Lányom kunyizott egy kis mézet és betolta nekik. No erre nagy veszekedés indult meg a túloldalon és a győztes két kézzel megragadta a fakanalat és elkezdte letermelni róla a finomságot.

A szomszéd kifutóban kevéssé nyomulós rokonok, az ormányos medvék élnek. Szerintem ők még viccesebb csapatot alkotnak. Nem annyira veszekedősek és hajlandók ketten is osztozni egy fakanálon. Ha eltávolodunk tőlük, akkor nem néznek annyira szomorúan, mint a mosómacik, hanem rögtön visszamennek mászókázni, vagy a bokrokra felmászni. Mi felváltva etettük őket a mosómedvékkel, hogy a darazsakat ne húzzuk magunkra túlságosan. Kifelé jövet találkoztunk még egy nagyobb gólyacsapattal is.

Az út végén a lányom spagettit kért. Milánói spagettit ajánlott a pincérhölgy. Vele ellentétben én nem ajánlom ezt a fogást. Viszont a frissen sültek jól néztek ki. Inkább azokkal próbálkozzunk. Számomra vicces volt, hogy az étterem mögött egy lóparkoló is van. Gondolom a közeli lovardából is átrándulnak a lovasok bekapni valami finomságot.

Az uzsi befejeztével még egy nagy mászókázást iktattunk be és kellemesen el(és le)fáradva hagytuk el a terepet a parkoló irányában.

Az egésznek valahogy egy picit szomorú volt a hangulata. Persze ez lehetett az enyhén borongós idő, a munkanap és a délutáni punnyadás eredménye is. A lányomnak viszont feltétel nélkül tetszett az egész. Összességében kellemes élménnyel távoztunk mindketten!

Mackósajt, minden nap!

(Battle: Los Angeles)
színes, magyarul beszélő, amerikai akciófilm, 116 perc, 2011
port.hu, IMDb:5,9 (picit kevésnek tűnik, bár a végét határozottan elböszméskedték)

Az eredeti, ángélus címhez képes kicsit túlspilázták a magyarítást. Még hozzá írhatták volna, hogy a nyolcadik utas a szemtelen lény. És akkor szóvicclegelés is lett volna benne.

Le kell szögeznem, hogy a film a várakozásaimon felül teljesített. Ehhez persze hozzá tartozik, hogy nem voltak nagy elvárásaim. Az első 10 perc és az utolsó fél óra picit el lett kenve. Az elején túl gyorsan kell bemutatni, hogy miért is utálják a fatörzs őrmestert a kollegák. A végén pedig  túl sok hazafias mondanivalót akartak közölni és már elfogyott az ötlet, hogyan tegyék érdekesebbé a csatajeleneteket.

A film valahol a District 9, pszeudó dokumentarista, kézi kamerás stílusa és a Ryan közlegény megmentése csatajelenetei között lavíroz. Érdekes, hogy az iraki háborúban látott éjszakai felvételekre hasonlító képekről nem tudtam eldönteni, hogy azok a film részére készültek, vagy tényleg bevágták az akkori híradók részleteit.

A film in medias res csap bele a lecsóba. Katonák nagy elszántsággal helikoptereken közelednek Loszi felé, hogy megvédjék a nem-tudjuk-kitől. Majd visszaugrunk 24 órányit, hogy megértsük az előzményeket és a főszereplőknek is legyen idejük önmaguk megismerésére. No meg, hogy meg tudják alapozni a későbbi konfliktusokat.

Vidám katonai kiképzőbázist látunk. A TV bemondja, hogy meteorraj közeleg. De (ekkor még) oda se bagóznak. Pedig... Aaron Eckhart (szerepe szerint Michael Nantz), a B kategóriás filmek nagy sztárja (Legnagyobb szerepei: Erin Bronkovich, A mag) főtörzs és éppen leszerelni készül. Elárulom, nem fog neki könnyen sikerülni. Még kemény 112 perc elé nézünk. Kiképző tiszt. Valami bevetésen valami történt és csak ő maradt életben. Ezért nem igazán bíznak benne az emberek. Ezért beadja a fel- és lemondását.

Közben a meteorok miatt evakuációs mozgósítást rendelnek el és visszavonják a leszerelési kérelmét. Kisvártatva kiderül, hogy nem meteorzápor készülődik, hanem a tengerparti nagyvárosok inváziója. Juj.

2011.08.12. A Földet megtámadták. Válaszként 3 óra múlva légicsapást akarnak mérni a tengerparti részekre. Ez alatt a 3 óra alatt kellene kimenekíteni a még bent maradó lakosságot. És itt csatlakozunk vissza a film elejéhez. Helikopter, légvédelem, leszállás és irány a terület átfésülése. És e közben sok lövöldözés, menekülés és a szokásos mű-kézikamerás (persze lehetne műkézi-kamerás is...), ugrálós felvételek. Ez a rész jól meg lett csinálva.

A nagy küzdelem közben meghalnak emberek, csatlakoznak újak, találnak civileket és persze idegen lényeket is, akiket többnyire megölnek. A bombázás végül elmarad, mert mire elindulna már rég szét vannak lőve. Végül biztonságba helyezik a civileket és nagy elszánással visszamennek, hogy maroknyi, de ütőképtelen csapatukkal szembe szálljanak a muris idegenekkel. Hogyan került hozzájuk hirtelen páncéltörő raketta és minek visznek célra vezető lézert magukkal? Ezeket a kérdéseket inkább ne tegyük fel. Belefér a film logikai bakugrásaiba. De így, amikor ezekre szükség lesz, akkor pont kéznél lesznek.

Végül persze győzünk. Legalábbis Losziban. De hogy a többi nagyvárosnak ez hogyan sikerül, ezt majd talán megtudhatjuk a folytatásból.

Előzetes:

Egyszer talán érdemes megnézni, de ha van jobb dolgunk, akkor inkább ne.

Győzzü(n)k minden nap!

A magyar progresszív rock egyik ikonikussá vált lemeze! Az együttes 1980-ban alakult és ezt a lemezt 1984-ben adták ki. Itthon kb. 40e példányban kelt el, ami akkoriban kevésnek bizonyult egy második lemezhez. Gondolom hozzájárult, hogy ez a lemez (majdnem) teljesen instrumentális. Mondhatnánk Jehtro Tull-osnak is a fuvola miatt, de annál sokkal jobb, dallamosabb a hangzásvilága. Külföldi karrierjüket a Japán KING kiadó indította sokkal később.

A dalok címeiket sci-fi könyvektől kölcsönözték. Na jó, pár kivételével. Az "E-moll előjáték"-ot nem olvastam... No és a M'ars Poetica is inkább egy szójátékos cím. A Solaris (hu.wikipedia.org) név maga Stanisław Lem örökbecsű művét idézi. A lemez címe pedig Ray Bradbury fantasztikus (mit műfaj és mint minősítő jelző) könyvéét kapta.

A lemez honlapja >itt< található. A bónusz számok nélküli lemez meghallgatható a >tecsőn<.

1. Marsbéli Krónikák I (3:34) tecső - Az első szám egy hat tételes szösszenet. Nagyon szép dallamok, erősen rock-os hangzás. Az első részben még fuvola nélkül. Nagyon kafa! A címadó könyv: Ray Bradbury: Marsbéli krónikák
   Ennek a számnak az elején hangzik el az egyetlen rövid szöveges rész:
   "Megrepedt tükrök,
   Kormos acélfalak,
   Halott szeméthegyek
   És szennyes tavak.
   Azt mondod, itt élt valaha az ember?
   ...az ember? Az ember! Az ember..."
2. Marsbéli Krónikák II-III (6:33) tecső - A második tétel líraibb hangzású, már fuvolával megbolondítva. Majd fokozatosan átmegy egy gitár alapú dallamba. A végén egy férfi kórus is "színre lép".
3. Marsbéli Krónikák IV-VI (13:15) tecső, tecső - A negyedik tétel pörgősebb. Itt más meglehetősen sok a fuvola, cin kísérettel. Nagyon szép! Az ötödik tétel megint kicsit lassabb dal. Az fuvola és a gitár egymást váltja, majd összefonódva teljesednek ki. Avagy be. Az utolsó tétel kicsit megtorpan és lassan partot ér a csolnak. De még egy vegyes kórusos feltámadást tartalmaz a darab.
4. M'ars Poetica (6:40) tecső - Ez egy kicsit keményebb hangzású, de nagy ívű alkotás. Ez általában is jellemző a számaikra.
5. Ha Felszáll A Köd (3:59) tecső - címadó könyv: Botond-Bolics György: Ha felszáll a köd... (ezt nem olvastam). Nagyon szép a fuvola dallam. Olyan Nap-kibújós, tavaszias hangulatú szám. Egyszer voltam Solaris koncerten a BIP-ben. Erre a számra határozottan emléxem.
6. Apokalipszis (3:44) tecső - Itt nem tudtam eldönteni, hogy melyik volt a címadó könyv. Nem tudja valaki? Pedig nagyon ismerős a cím, de a könyveim között nem találtam.
   Ez is egy zúzósabb szám, erős dob alapra komponálva. Eleinte inkább szinti-gitár, majd fuvola-szinti párbeszéd jellemzi.
7. E-Moll Előjáték (0:30) - A tecsőn nem találtam meg ezt a kis dalocskát. Csak az 1990-es lemezre felturbózott verziót. Tecső. Ennek csak a legeleje, a fúvós rész tartozik ehhez a számhoz. Középkori fúvós darab.
8. Legyőzhetetlen (2:46) tecső - címadó könyv: Stanisław Lem: A legyőzhetetlen (ez nagyon jó könyv. Egyik kedvencem). Hasonlít az Apokalipszishoz. Erősen indít. Sok fuvola és dob. És a végén egy robbanás. Pedig a könyvben nincs ilyen.
9. Solaris (4:54) tecső - címadó könyv: Stanisław Lem: Solaris (abszolút sci-fi klasszikus). Nyugodtabb szám került a végére. Lehetne a Tarkovszkij film végének aláfestése. A második fele beleerősödik és a gitáré lesz a főszerep.
10. Orchideák Bolygója (3:17) tecső - A CD-n bónusz. szám Az eredeti lemezen nem volt rajta. A címadó könyv: Herbert W. Franke: Az orchideák bolygója (ez nem klasszikus, de nagyon jó könyv).
    Erősen szintis kezdés, lassú léptekkel.
11. A Sárga Kör (4:54 ) tecső - Ez is bónusz szám. Itt sem sikerült megfejtenem a címadó könyvet. Már ha van ilyen.
    Nyugisan indul, de hirtelen felgyorsul és jön a bennszülöttek tánca. Hogy a végére valahova kifusson. Azt nem sikerült megtudom, hogy hova.

Time total: 46'00"

Még több háttér infó a Privát Rocktörténet című műsorról, ami a Filmmúzeum csatornán volt látható (tecső 1, 2, 3, 4 -  az(12)-es karikát nem értem!). Igazi K-Európai történet. Nem tudtam, hogy a Napoleon Blvd. csak azért lett, hogy annak sikere nyomán kiadhassák a második nagylemezüket. Ez végül is sikerült 1990-ben. Később főleg az USÁban koncerteztek. Én a BIP-ben és a SOTE klubban hallgathattam őket élőben. Egyszer külföldön voltam 3 hónapra és csak 3-4 kazettát vittem magammal. Lényegében ezt a lemezt hallgattam 3 hónapon át. Érdekes, hogy a filmben felmerült, hogy az első lemez az Asimov vonalat követte volna. Azért az is érdekelt volna...

Nagyon szeretem!

Napozzunk minden nap!

kdiff3.sourceforge.net

A kdiff3-mal szép színesen tudunk 2, vagy 3 file-t összehasonlítani. Vagy dialogós ablakból, vagy parancs sorból lehet a file-okat megnyitni. A cél az lenne, hogy Total Commander-ből lehessen elindítani úgy, hogy vagy a két kiválasztott könyvtárat, vagy a két kiválasztott file-t hasonlítsa össze. Ennek a beállítási módját szedegettem össze.

• Innen töltsük le a legújabb windows-os verziót: sourceforge.net. Jelenleg a legfrissebb 0.9.96 (2011-09-03)
• A Total Commander-hez adjunk két ikont a button bar-jába (Configuration | Button Bar)
• Az első könyvtárakat hasonlít:
  
  Command: C:\Program Files (x86)\KDiff3\kdiff3.exe
  Parameters: "%X%P." "%T."
  Iconf file: C:\Program Files (x86)\KDiff3\kdiff3.exe
  Icon: 0
  Tooltip: kdiff3 dirs
  
  Ez a két éppen aktuális könyvtárat fogja összehasonlítani rekurzívan. A kdiff3 képernyőinek sorrendje megegyeznek a TC-ben megnyitott könyvtárak sorrendjével (jobb-bal oldal).
• A második file-okat hasonlít:
  
  Command: C:\Program Files (x86)\KDiff3\kdiff3.exe
  Parameters: "%X%P/%N" "%X%T/%M"
  Iconf file: C:\Program Files (x86)\KDiff3\kdiff3.exe
  Icon: 0
  Tooltip: kdiff3 files
  
  Ez a két oldalon kijelölt egy-egy file-t hasonlítja össze. A kdiff3 képernyői megegyeznek a TC-ben megnyitott könyvtárak sorrendjével (jobb-bal oldal). 
• Annyit nem értek, hogy az első verzióban miért kellett csak egy %X és a második verzióban miért kell kettő! De így működik!

Hát röviden ennyi!

Differenciáljunk minden nap!

2011, Pozsonyi Pagony Kft.
libri.hu

Valami miatt ez egy sokkal nagyobb alakú könyv. Nem a megszokott formátum. A papírja viszont merített. Szépen csillog. A borítót is érdekesen nyomatták, mert olyan mintha az ábrákat matricázták volna. Azok csillognak, a háttér meg matt. Érdekes...

Látszik a korábbi filmes feldolgozás hatása. Ebben a könyvben már vannak egészen közeli képek is. Van olyan oldal, hogy csak két visító fejet látunk. A szövegek többnyire az oldalak tetején vannak (pocak barát módon), de nincs ez ennyire megszabva. Vannak mind a két oldalra kiterjedő nagy totálok is. Ebben végre megnézhetjük Bogyó és Babóca világát teljes egészében. Még Katica Kata szigete is felfért, mert a kihajtott két oldal kb. 50-60 cm. Egyébként a szokásos kedves figurákat nézhetjük, kb. másfélszer akkorában.

Szinte minden korábbi alak feltűnik. Kivéve talán a polipot és az UFÓkat. Egy új figurát sikerült észrevennem. Ez pedig a kukac barátnéja, egy rózsaszín kukaclány. Eddig sem értettem, hogy miért szerepel szinte minden mesében a kukac, miközben nem nagyon van szerepe, viszont mindenhová gyorsabban odaér, mint főhőseink. Most már két ilyen teleporttal rendelkező versenyző van. A könyv legelején és legvégén, a belső borítón az összes szereplő fel van sorolva. Innen csak az UFÓk maradtak le.

Összesen négy, a szokásosnál kicsit hosszabb mese került ebbe a kötetbe, amiből ismét kimaradt az oldalszámozás.

• Tavaszi mese: Babóca virágai: Bevallom nem értem, de ez a mese teljesen elvarázsolta a lányomat. Mindig ezt kéri. Pedig nincs túlspilázva a történet. A fiúk lezúzzák Babóca tulipánjait, de végül mindent jóvátesznek.
• Nyári mese: Palacsintasütés: Bogyó palacsintát szeretne készíteni, de nem jön össze neki. A szokásos burleszk mintára már mindenhol van palacsinta, csak a tányéron nem. Végül Babóca besegít.
• Őszi mese: Szüret: Bogyó és Babóca kerékpáron igyekeznek a százlábúhoz, de minden közbejön. Végül sünnel, béká(vé)val, vonattal oda is érnek. Úgy látom, hogy a százlábú elérte a a teljes 9 szelvényes méretét, mert már nem változik a testének mérete oldalról-oldalra. A szőlőt leszedik és szőlőlevet készítenek belőle. Hogy abból mi lesz, sosem fogjuk megtudni.
• Téli mese: Hóbagoly: Vendel és Baltazár összevesznek, mire Bagoly doktor lavinásdit játszik. A végén hóemberépítő versenyt rendeznek, a barátok kibékülnek és mindenki lefekszik aludni.

Szokásos kedves mesék. Aki szereti, annak ajánlom.

Meséljünk minden nap!

fekete-fehér, némafilm, német sci-fi, 78 perc, 1927
port.hu, IMDb: 7,0 (sokallom)
hu.wikipedia.org, en.wikipedia.org

"A Szív legyen a Közvetítő a Fej és a Kéz között!"

Az első, 1978-ban megjelenő METAGALAKTIKA hátsó részében volt egy csomó kép különböző, általam soha nem látott filmekből. A Metropolis-ból volt az egyik kép. Azóta motoszkált a fejemben, hogy meg kellene nézni. Most lehetőségem nyílt rá.

Ez a legnagyobb költségvetésű némafilm. 1927-ben, még a Weimari köztársaságban készült. Igazi Marxista antiutópia. 2026-ban játszódik, azaz az írók mertek 100 évet előre tekinteni az időben. Melósok elnyomva, depressziósan menetelnek a föld alatt. A gazdag vezetők élik a maguk világát. Az egész nyakon öntve a néma filmek eltúlzott gesztus világával. Nagyon muris! Nekem Fehér Klára: Oxygénia c. sci-fi-je jutott eszembe róla. Illetve az Equilibrum című filmnek volt még ilyen hangulata néhol. A Mátrix föld alatti jelenetei (a gépek barlangja) hajaznak a film elején látható sikattyúkra és forgó alkatrészek erdejére. És persze ebből az életérzésből meríthetett Tolkien is a Gyűrűk urában (a gonosz vasudvar, amely uralma alá hajtja az emberek világát).

Az eredeti film 153 perces volt. Akkoriban (még messze-messze a Gyűrűk ura előtt) max 90 perces filmeket vetítettek. Így sokan sokféle képpen vagdosták, hogy elérjék az áhított hosszt. A dirib-darabokat próbálták összeszedegetni, hogy rekonstruálni tudják a filmet. 2008-ban Buenos Aires-ben találtak még extra 30 percet, de még így is rövidebb, mint az eredeti bemutató. Nekem egy közel 118 perces verziót volt szerencsém megnézhetnem, azaz még a negyede hiányzik a filmnek. A digitálisan felturbózott film képei nagyon szépek. élesek, kontrasztosak, karc és sérülés mentesek. Talán túl sterilek is. Már csak az kellene, hogy ki is színezzék.

A zene persze nem a Chaplin filmekből megismert zongorás aláklimpírozás, hanem nagyzenekari filmzene. A nagyobb mozikban is élő zenével, zenekarral mutatták be. Nem tudom, hogy mennyire az eredeti film zenéje (a partitúra akár még meg is lehet), de akár melyik mai film aláfestő zenéjének elmenne.

A film állítólag expresszionista. A definíció: "a valóság látszatának puszta ábrázolása helyett a valóságról képzett érzéseit, gondolatait fejezze ki, lehetőleg közvetlenül, minden fegyelmezően közbeiktatott megkötöttség nélkül". Csak azt tudnám, hogy mit jelent ez egy filmnél? Főleg egy néma filmnél, ahol amúgy is túlzottan kifejeződnek az érzelmek. Az épületekre meg azt írták, hogy az art déco irányzathoz tartoznak. A definíciójában a kommun-on kívül annyi izmus van, hogy feladtam. Több helyen azt olvastam, hogy ez a cyberpunk érzésnek az előfutára. Nekem a Cyberpunk Billy Idol: Shock to the system számát jelenti. Valszeg a gép életre kelése az, amit ez jelenteni szeretne.

A film elején feltűnik egy óra. Csak sokadszorra vettem észre, hogy 10-es van a 12 helyén. De azért fölötte van egy kisebb óra is, ami viszont 24-es osztatú. Később kiderül, hogy az alsó óra méri a munkaidőt. Megdöbbentő, hogy annyi statisztát mozgatnak, mint egy komolyabb csata jelentben. Pedig csak a melósok váltják egymást a műszak végén. Érdekes, hogy a film feliratok fentről lefelé mennek. Ja, hogy csak azért, mert a melósok lifttel ereszkedtek a föld alá, mert ott vannak a lakóházaik. Bezzeg, amikor az irányítók szövege jön, akik magas toronyházakban laknak, akkor a szöveg csúcs alakba van tördelve és lentről felfelé megy. A filmfelirat, mint kifejezési eszköz. Hmmm...

És most vigyázat, mert végigszöszölöm a filmet. Lerántva a leplet a részletekről. Aki nem szeretné tudni, hogy miről szól a film, az most gyorsan ugorgyon a poszt végén levő klippre! A film zajlásától elkülönülő hülye megjegyzéseimet '[' ']' jelek közé szorítom.

Freder, a város alapító atya gyermeke, éli a gazdagok felelőtlen életét. Játszik, nőzik, szökőkutak körül kergetődzik. Pfuj! Ezt a léhaságot! Ebbe a miliőbe téved (f)el a szépséges óvónő egy századnyi ovis melós-gyerekkel. Freder a szívéhez kap és ezzel bele is szeretett a nőbe. Ah, minő meglepetés! Cherchez la famme!

Hősünk követi szíve hölgyét az alvilágba. Illetve csak a föld alá (vagy mégis az alvilágba?), ahol a melósok vicces koreográfiában vonaglanak a gépek irányítása közben. [Automatizálásról még nem hallottak (Wells is ezt vetette a mű szemére).] Egy melós összerogy és ezzel az kontroll vesztett bazi gőzgépmonstrum (később kiderül, hogy a frappáns M-Gép nevet viseli) felrobban. Mire jön Moloch, az alvilág istene és bekajolja a sebesülteket. [Ez hogy jött ide??? Vagy ez csak a túlzott varázsgomba fogyasztás mellékhatása?]

Főhősünk most már egyrészt szerelmes, másrészt önmeghasonlott. Nem is tudta, hogy ilyen csúnyaságok történnek, amíg ő fent fogócskáz. Elhúz hát apjához Bábel tornyába, hogy kérdőre vonja az öreget. Itt nagy totálokat láthatunk a jövő felhőkarcolókkal zsúfolt városairól. Tökre a mai  New York. Vicces kétfedelű gépek és magasvasutak garmadája. A fiú belép apja szobájába és megzavarja apját a magvas gondolatok kiötlésében. [Igazi némafilmes nézések. Szinte érzem, ahogy azok a magvas gondolatok sorjáznak az agytekervényekben ("Gondolj, Micimackó, gondolj!"). Eddig 20 perc telt el. Nem beszélhetünk hosszas felvezetésről! Rögtön belecsapott a lecsóba!]

Itt a nagyfőnök titkára (Josaphat) libát libára halmoz ((c) /Laár pour Laár/). Valami ákom-bákom térképeket is találnak pár megboldogultnál. Ez beteszi a kiskaput a nagyfőnöknél és kirúgja a titkárt, aki mehet a föld alá vakondnak. [Nem értem, hogy miért kell egy irodának 5 m magas ajtókat csinálni?] A jószívű fiúcska megszánja és maga alkalmazza. Ő pedig elindul a föld alá. Apuka utána küldi az egyik brutális fejű kopóját (Thin Man).

Freder illegalitásba vonul. Ruhát  és életet cserél egy melóssal, aki egy csomó 100as izzó körében két mutatót húzkod, tök értelmetlenül. Szóval Freder megkapja a 11811-es sapeszt és a helyettesének megadja, hogy hol várja őt. De az egy csomó pénzt talál Freder ruhájában és inkább beleveti magát az éjszakai életbe. [Naná]

A Metropolis közepén áll egy furi házikó. Ebben él Rotwang a dolinyós feltaláló. Freder apja meglátogatja kies hajlékában. [Kezd bonyolódni!] Kiderül, hogy korábban a két feltaláló szerelmes volt Hel-be (akinek a szobra ott van Rotwang kecójában), de Freder apjához ment feleségül és szülés közben meghalt. Rotwang meg nagyon megőrült. Úgy is néz ki. Kiderül, hogy ráérő idejében a sufniban a jövő Gép-Emberét fabrikálja (Machine-Man [csak tudnám, hogy miért nem Machine-Woman!]), aki úgy néz ki mint Hel. [A sufni úgy néz ki belülről, mint a Frankenstein keltetője.] Egyszer csak megjelenik 3PO egy csótányroppantóban. De Rotwang másnapra elkészíti a 2.0-t, ami már teljesen úgy néz ki, mint egy élő ember [és a Turing-teszten is átmegy]. Közben az is kiderül, hogy miért jött az apa. Megtudni, hogy a térképek mire valók. Rotwang megfejti. A város alatt 2000 éves katakombák vannak. Majd hipp-hopp elviszi egy csapóajtóhoz [ami a háza pincéjéből indul], amin keresztül együtt alászállnak, hogy megnézzék, hol buliznak a melósok a 10 órai robot után.

Freder a proletariátussal levánszorog a föld alá, ahol megpillantja újdonatsült szerelmét, mint prédikátor. Elmeséli Bábel tornyának egy alternatív történetét (amit a bősz apa és kedves őrült kollégája is kihallgatnak). Ebben a történetben a torony kitalálóját végül a munkások kinyírják, mert nem tud velük szót érteni. És itt jön a mottó. Kell egy Közvetítő a Fej és a Kéz között. Ez a Szív legyen. [Óh, be metaforikus ez!]

A lány és a fiú egymásra talál a föld alatt, de az apja meg akarja ezt akadályozni. Megkéri Rotwang-ot, hogy a Gép-Ember ne Hel-re, hanem a lányra hasonlítson. Rotwang rááll a dologra. De ő mást szándékszik csinálni, mint amit az apa gondol. Első lépésként elrabolja a lányt.

Itt egy csomó rész hiányzik. Ez feliratozva van elmondva. A kém (Thin Man) visszaűzi 11811-et a föld alá és a titkárnál is bepróbálkozik. Közben Freder bolyon a föld alatt és meghallja, hogy Mária kajabál, miközben Rotwang gépesíteni akarja. Bemegy Rotwang házába, ahol végül is az automatikus ajtók a katakombákhoz vezető ajtóig vezetik őt. [Itt van egy nagyon modern jelenet. A földön észreveszi Marcsi ruháját. Előrenyújtott kézzel elindul, hogy felvegye. Tiszta doom-os kameraállás, csak nem pisztollyal, hanem egy jobb kézzel.] Rohangászik egy ajtótól a másikig, mint a mérgezett egér, de nem sikerült kijutnia. Ez a szál zsákutca.

E közben Mária már az agymosó berendezésben éppen Gép-Emberré transzformálódik egy motoros bukósisakban. [A jelenet némileg Milla Jovovics, az 5. elemben elkövetett megszületésére hajaz] Az őrült Rotwang emeltyűket buzgerál, lombikok bugyognak, füst képződik, Van de Graaff generátorok ontják a szikrákat. Szóval minden egy hétköznapi Frankenstein laboratóriumnak néz ki. És itt jön a nagy trükk. A robot körül fénykarikák kezdenek táncolni. A filmet 1927-ben csinálták. Nagyon kool! Hogy csinálhatták ezt akkoriban? Láttam lengyel animációs filmet, amit közvetlenül a celluloidra festettek. Talán itt is valami ilyesmi történt.

Szóval bugyogás erősödi, szikrák egyre jobban pattognak, fénykarikát szaporodnak, köd növekszik, őrölt professzor meg már annyi tekertyűt tekerget, hogy követhetetlen. És egyszer csak a robotszív verni kezd, robot átalakul és az igazi Mária elalél. Freder végre kiszabadul, felmegy a professzorhoz, aki elmondja, hogy Mária már Freder apjánál van. És tényleg. Freder apja a gép Máriát arra akarja használni, hogy a melósok poszt-keresztény vallását szétzúzza. Freder beront apjához, meglátja az ál Máriát és elalél.

Freder az ágyban aléltan. Az aláfestő zene a Dies Irae. A gép Mária meg erotikus táncot lejt a nagyérdeműnek. Nagyon vicces. Főleg ahogy a közönség gerjed. Közben Freder-t lázálmok gyötrik. Megelevenednek a katedrálisban a szobrok. Látomásokban tobzódik.

10 nap telt el. Freder lábadoz. Megjelenik a száműzött Josaphat [hogy járkálnak ezek a két világ között ennyire könnyen?] melós ruhában. A Thin Man kémkedés közben jelenti, hogy csak a Közvetítő (Mediator, lásd még Messiás) [erőteljes Mátrix párhuzam] eljövetelének várása tartja sakkban az elkeseredett munkásokat. A mű Mária egyfolytában táncol és gerjeszti a pasikat, akik egymásnak esnek. No, Freder és hű szolgája, Josaphat elindulnak, hogy a Közvetítő megjelenhessen.

Fredersen, a gonosz atya mind e közben elengedi a gyeplőt, hagy szórakozzanak a munkások is. Rotwang viszont kifigyeli a trükköt, hogy Fredersen csak le akarja verni a lázadókat. Mária (az igazi) ezt hallva nagyon senyved a sarokban. Közben az ál Mariska most már a föld alatt is hergel. Azt mondja, hogy a Közvetítő egyéb elfoglaltsága miatt mégsem jön el [még a telefontját is kikapcsolta] és ezzel szabadjára engedi a proletariátus dühét. Jön a géprombolás (l. lyoni takácsok). De közbelép Freder és leleplezi az ál Máriát, de őt is leleplezik. Ez az álmos könyv szerint nem jelent jót és a túlerő lenyomja, mint a bélyeget. Jön a Marseilles motív zeneileg aláfestendő [>tecső< - részlet a Casablancából].

Rotwang elmondja Máriának, hogy jól átvágta az öreg Fredersent. Aki viszont kívülről jól kihallgatja az öreg őrültet. Bemegy és meggyapálja. Mária kiszabadul. A tömeg e közben beszáll a liftekbe és elindul a felvilágba. De az idióták lent hagyják a gyerekeiket [Hmmm... azért ez kicsit hitelteleníti a történetet]. A csőcselék ócskavassá transzformálja az M-Gépet és elindul a Szív Gép felé. Fredersen kinyittatja a kapukat, hiába figyelmeztetik, hogy ezzel elpusztítja a dolgozók lakóhelyét. De hát most már Fredersen is kissé beszámíthatatlan.

Az igazi Mária e közben alá száll a munkások városába. Az ál Mária meg kinyírja az energia központot. [Ez a jelenet nagyon hasonlít a Ghostbusters Zool kapu megnyitós jelenetére]. Az energia központ megsemmisül és a liftek nagy robbanással [mitől robban egy lift?] lezuhannak. Mária és a gyerekek a mélyben rekednek. És mindent elönt az abszurditás és a víz. Mária bekapcsolja a nagy segélyhívő gongot ["Hűha, hát ilyen is van?"]. Iszonyat sok gyerek sereglik elő. Freder Josaphat-tal valahogy kikeveredett a katakombákból és felfelé mászik. Miközben az al-világ darabokra hullik, a felvilágban csillognak a fények. Majd már ott sem. Az apa megtudja, hogy fia a munkások között van, összeomlik, mint lassacskán a világa is.

Freder felfelé mászás közben meghallja a segélyhívó gongot és segíteni indul. [E közben egy igazi Star Wars-os jelent tanúja lehetünk. Ott az első (illetve IV.) részben egy birodalmi osztagos lefejeli az ajtó szemöldökfáját (már ha egy automata ajtónak lenne ilyen). Itt a Freder-t játszó színész a csöveken bóklászva csúnyán lefejel egy belógó fém izét (1ó37'50"). Legalábbis erősen úgy néz ki] Víz ömlik mindenhonnan, gyerekek tömegével rohangásznak. Mária és Freder végre egymásra találnak. Nagy csók a kataklizma közepette. Josaphat, Mária és Freder vezetésével pár száz gyerek elindul a szellőzőn keresztül a szabadulás felé. De a szellőző vége le van zárva egy bazi nagy vasráccsal. Hogy ezen hogyan verekszik át magukat az az enyészeté lett, így csak a feliratokból lehet kikövetkeztetni [pedig érdekelne]. Közben Mária már nagyon ki van, mint a liba a nagy gongatástól és a két pasinak együtt kell támogatnia, hogy végre valahára felérjenek azon a rusnya fém lépcsőn. De végre felérnek és lírai zene meg egy csomó hálás kisgyerek fogadja őket.

Közben a tök sötétben a munkások örömtáncot lejtenek. A M-Gép szétzúzva. Fredersen magához tér és kérdezi, hogy hol a fia, mire Thin Man prófétai kivilágításban mondja: Holnap ezrek fogják kérdezni, hogy hol a fiam, Joh Fredersen! Ezt már nem bírja idegileg az öreg. A hűséges üzemvezető, aki megpróbálta megakadályozni a géprombolást végre a tömeget is ráébreszti a gyerekek hiányára. És úrrá lesz az össznépi össze zuttyanás. [Hát mit kerteljünk, ez is nagyon vicces jelenet. Hajtépés, ököl szájba gyömöszkölés. Minden ami ilyenkor kell.]

A föld fölött bulizik mindenki és a gép Mária röhög a markába. A föld alatti tömeg meg nekiindul, hogy meglincselje a boszorkányt. A gyerekek valamilyen elegáns klubban lesznek elszállásolva. Közben odaér a tömeg és ki akarják csinálni a lányt. Mária elfut és a tömeggel a nyomában összefut a bulizó tömeggel, ahol is a gép Mária csinálja a feszkót. Elkapják a gép Máriát és egy rögtönzött máglyán beindul a tiltott tűzrakás. Az őrült, most már teljesen zombi kinézetű Rotwang is odaér. Ő meg a normál Máriát gyűjti be. A tömeg Freder-t fogja el. Mindenki el van kapva, mindenki tök zizi. A máglyán égő gép visszaalakul 3PO-vá, Mária megjelenik a katedrális ormán, ahová Rotwang üldözte [Kicsit a Notre Dame-i teremőrből /(c) Boncz Géza/ van átemelve a jelenet]. Az bekattant apa is feltűnik. Jön az önsajnálat. Kiderül, hogy a gyerekek megmenekültek. Legalább a tömeg örül. Mária, Rotwang és Freder fent küzdenek a katedrális tetején. Végül Rotwang lepotyog [minő meglepetés]. A maradék lemászik a tetőről. És jöhet a záró jelenet.

A melósok vezetője kezet akar nyújtani, de Frederson nem fogadja el. Mire Mária ráveszi Fredert, hogy bírja rá az apját, hogy fogjon kezet, azaz legyen ő a Közvetítő a Fej és a Kéz között. Micsoda csavar!

Az egész történetet átlengi valami vallásos révület. Nem jó mese. Lehet, hogy akkor még izgalmas volt, de mostanra nagyon túljátszottá, kliséssé vált. A képei sem hoznak nagy újdonságot. De hát majd 100 éves ez a mese.

A filmet dolgozza fel a Queen együttes az alant beinzultált klippben is. Nagyon sok benne az eredeti film részlet. A régi filmkockák közül egyedül a légvédelmi üteges-gázmaszkos részek nem a Metropolisból valók.

Queen: Radio gaga

Hát, ha nagyon filmfanok vagyunk, akkor ínyencségnek érdemes megnézni. A történet és a színészi játék finomságaiban ne ezzel a filmmel próbáljuk elmerülni!

Városállamoljunk minden nap!

Kronos Quartet, 1995

Meglehetősen sokat szelídült Philip Glass az Einstein on the Beach óta. Természetesen az erős repetíciót nem hagyta el, de dallamosabbá vált. Élvezhetőbb és szerethetőbbé lett. Teljesen instrumentális album vonósokkal. Mivel a Kronos Quartet vonósokból áll, és míly meglepő, négyen vagynak. Négy pasi: David Harrington  - hegedű; John Sherba - hegedű; Hunk Dutt - viola; Joan Jeanrenaud - cselló.

Nagyon szép, jobbára könnyen befogadható kortárs komoly zene. Az amazonon 4 csillagot kapott. Mondjuk a réteg-zenei jellegét is mutatja, hogy csak 28-an jeleztek vissza. Ebből 15 viszont 5-öst adott rá.

A lemezen a számok címei viszonylag egyszerűek és nem túl sokat mondóak. Meglepő módon visszafelé számozódnak. Bár ez sem igaz a maga teljességében.

1. String Quartet No.5 (1991) (21:53) - nekem kicsti 4 évszak érzésem van. Főleg a 3. tételnél.
   
   1. (1:11) >tecső 1-3<
   2. (2:58) ~
   3. (5:27) ~
   4. (4:37) >tecső<
   5. (7:45) >tecső<
2. String Quartet No.4 (Buczak) (1990) (23:01) - Nem derül ki, hogy ki és miért készítette ezeket az animációs filmeket, de nagyon jók! Érdemes megnézni. Kicsit melankolikusak.
   
   1. (7:58) >tecső<
   2. (6:21) >tecső<
   3. (8:47) >tecső< - sajnos ennek nincs hangja. Én a lemezről mellé hallgattam a zenét. Úgy nagy élmény volt. Aha. Ja, hogy ezekre csak ráültették PG zenéjét. Az eredeti >itt< látható. De a többi is csak utószinkron...
3. String Quartet No.2(Company) (1983) (7:24)
   
   1. (2:10) >tecső 1-4<
   2. (1:36) ~
   3. (1:32) ~
   4. (2:12) ~
4. String Quartet No.3(Mishimba) (1985) (15:30)
   
   1. (3:30) >tecső 1-3<
   2. (1:22) ~
   3. (2:43) ~
   4. (1:40) ~
   5. (3:13) >tecső 5-6<
   6. (3:08) ~
5. String Quartet No. 1 (1965) - ez nincs a lemezen! Poszt írás közben a >tecsőn< találtam. Hát igen, kicsit más a hangzásvilág. Nem az a tipikus easy listening fajta. Aki érez magában némi elszánást, hallgassa meg.

Nagyon ajánlom meghallgatásra! És nekem ne jöjjön senki azzal, hogy a művek ideje nem egyezik a tételek idejének összegével! Előre leszögezem, hogy a művek össz idejét a borítótól írtam le, míg a tételek idejét a digizés után az mp3 állította magáról.

Pendüljünk egy húron minden nap!

A feladat az lenne, hogy az iTunes fusson Linux-on is. Mivel nem nagyon van windows-os gépem, ezért nagy szükségem lenne egy ilyen lehetőségre. Főleg az iPad szinkronizálásra kellene.

Nézzünk körbe, hogy milyen lehetőségek vannak... Kezdjük talán a wine-nal. A link-elt oldalon van némi információ. Megpróbáltam követni a leírást. Először is feltettem csomagból a wine-t.

wine apt-get install wine winefcg

1.0.1-es verzió van. Be kellene konfigurálni. Elindítom a winecfg-t: Graphics/Enable Virtial desktop. Sajnos az iTunes nem fut ablakban. Ugyanigy sajnálatos tény, hogy ez globális beállítás, így érinti a játékokat és más windowsos programokat is. Nincs megoldás, a kompromisszumot meg kell kötni az iTunes érdekében.

A másik megteendő dolog a legújabb XP-s RICHED20.DLL és RICHED32.DLL beszerzése. Nem akarok tippeket adni, de általában ezek majdnem minden szervizcsomaggal frissülnek a windows-ba. Ezen DLL-ek telepítése után a winecfg Függvénykönyvtárak fülén vegyük fel a két libet (a combobox és a Szerkesztés gomb segít), és állítsuk őket tisztán natívra.

A winecfg főoldalán érdemes legalább XP-t hazudtatni a wine-val, mert az alatt a telepítő el sem indul.

# wine cmd
CMD Version 1.0.1

Z:\home\user>
c: C:\>dir
Volume in drive C is
Volume Serial Number is 0000-0000

Directory of C:\

4/21/2011   9:41 PM  <DIR>         Program Files
4/21/2011   9:41 PM  <DIR>         windows
       0 files                        0 bytes
       2 directories    233,957,556,224 bytes free


Ez a könyvtár a /root/.wine/ alatt készül el

~/.wine# ls -l
total 460
drwxr-xr-x 2 root root   4096 Apr 21 21:41 dosdevices
drwxr-xr-x 4 root root   4096 Apr 21 21:41 drive_c
-rw-r--r-- 1 root root 433629 Apr 21 21:47 system.reg
-rw-r--r-- 1 root root   2346 Apr 21 21:47 userdef.reg
-rw-r--r-- 1 root root  18836 Apr 21 21:47 user.reg
~/.wine# cd drive_c/
Linux:~/.wine/drive_c# ls -l
total 8
drwxr-xr-x  4 root root 4096 Apr 21 21:41 Program Files
drwxr-xr-x 10 root root 4096 Apr 21 21:41 windows
Akkor töltsük le az iTunes 10 telepítőjét. A legfrissebb az itunes.com-ról szedhető le.
Átmásolom a C:-t tartalmazó könyvtárába és indítom
~/.wine/drive_c/install# wine iTunesSetup.exe
(10.2.2.12)
Next; next; minden kikapcs és C:\Program Files\iTunes; No AutoRun;
A végén kiszállt, de a képernyőt nem frissítette.

No ezen van még mit finomítani. A wine problémák megoldásához van egy script, ami mindenféle file-okat leszedeget nekünk. Ez a winetricks. A scipt az előző linkről copy-paste-val leszedhető. Nem feledjünk el futtatási jogokat adni!

Ezeket próbáltam feltenni: winetricks vcrun2005sp1 vcrun2005 gdiplus gecko fontfix fontsmooth-gray corefonts dotnet20 dotnet20sp2 winxp vd=1024x768

wine iTunesSetup.exe - installálás közben elbukik. Megpróbálom feltenni a legújabbat.

wine-ból van 1.3.18 verzió is! Letöltöm a deb csomagokat >innen<. Ezeket a "dpkg -i "-vel lehet egyenként feltenni. A végén kell még egy "apt-get -f install", hogy a függőségeket rendbe tegye.

"winecfg -update" kell. Majd a winetricks csomagokat utána felraktam és jöhet a "wine iTunesSetup.exe" és felment!

USB-n összedugtam a géppel az iPad-et, de azt mondja, hogy nem tud Syncronizálni. Feltettem az usbmuxd csomagot. Elindítom "usbmuxd -f"-et. De erre ez iPod indul el.

A winehq-n találtam egy cikket, ami azt mondja, hogy az iTunes elindul wine alatt, de az usb támogatás nincs meg. Brühühü...

Azt hiszem, hogy marad a virtual box. Megpróbálok majd egy korábbi MAC OS-t feltenni egy fejlesztő környezettel. Majd jön a poszt, ha bármire jutottam.

Hangoljunk minden nap!

Gondolat, 1985
antikvarium.hu

Ez a jó a matematikában! A könyvet eredetileg 1973-ban adták ki (Исай Львович Кантор, Александр Самуилович Солодовников: Гиперкомплексные числа, Издател[ь]ство "наука", Москва, 1973) mégsem veszített a frissességéből. No jó, egy helyen a lektor egy rövidebb bizonyítást bigyeszetett egy lábjegyzetbe, de az eredeti legalább érthetőbb volt.

Nagyon jó kis olvasmányos könyv és a középiskolás matek tudásnál nem igényel többet, csak egy kis odafigyelést és érdeklődést. Szép számmal akadnak benne tételek, bizonyítások.

Az első fejezetekben kicsit sokat szöszmötöl a komplex számokkal, de legalább a bemelegítő köröket megfuthatjuk e közben. A huszadik oldal környékén elérünk az alternatív komplex számokhoz. A XVI. században kezdődött az egész a másodfokú egyenletekkel. Girolamo Cardano és Raffaello Bombelli olasz matematikusok bevezették az a + b*gyök(-1) jelölést. A XVIII. században Leonhard Euler jelölte a gyök(-1)-et i-vel.

Mivel az i²=-1 jelölés csak egy szimbólum, ezért miért ne lehetne i²=a+bi alakú. Bizonyítja, hogy bármely ilyen rendszer három rendszerre vezethető vissza: i²= -1 (komplex számok), i²= 1 (hiperbolikus komplex számok), i²= 0 (Study-féle számok). Persze innen tovább lehet lépni egy újabb szimbólum bevezetésével: z = a + bi + cj. Az összeadás és valós számmal való szorzás a szokásos tulajdonságú, a szorzás pedig disztributív jobb és bal oldalról is. Kommutativitást, asszociativitást nem feltétlenül követelünk meg. A szorzást egy szorzótáblával lehet definiálni i²=a_ii + b_iii +c_iij, j²=a_jj + b_jji +c_jjj, ij=a_ij + b_iji +c_ijj, ji=a_ji + b_jii +c_jij. Ez nem vezet túl érdekes számrendszerre. De ha egy szimbólumot hozzáadunk, akkor eljutunk a kvaterniókhoz: z = a + bi + cj + dk. A szorzási szabály: i²= j²= k²= -1, ij = -ji = k, jk = -kj = i, ki = -ik = j. Ebben a rendszerben ismét elvégezhető az osztás (ha z != 0). A kvaternió algebra nem kommutatív. Ez a rendszer elvezet minket a vektoralgebrához (skalár szorzat, vektoriális szorzat). No, ezzel elvan egy darabig.

Ez után képzi a Cayley-számokat, ahol már 7 elem alkotja a képzetes részt. A szorzótábla közlésétől most eltekintenék. A Cayley-számok már nem is asszociatívak. Helyette egy "alternatív"nak nevezett tulajdonságuk van (uv)v = u(vv) és v(vu) = (vv)u. Ebben a rendszerben is elvégezhető az osztás.

Az 58. oldalon tovább általánosít és bevezeti az algebrák halmazát. Egy algebrát a dimenziója és a szorzótáblája definiál. Legyen a = a₁i₁ + a₂i₂ + ... + a_ni_n és minden j, k, = {1, 2, ..., n}-re i_ji_k = p_jk,1i₁ + p_jk,2i₂ + ... + p_jk,ni_n szorzótábla. Ha egy algebrában létezik egység elem a, melyre igaz, hogy i₁i_j = i_ji₁ = i_j, akkor ezt az algebrát hiperkomplex rendszernek nevezzük.

A 71. oldaltól játszik egy kicsit az algebrákkal. Asszociatív, alternatív algebrákat vizsgál. Majd bevezeti a lineáris algebrákat, amelyben még a két szám szorzata sem feltétlenül van definiálva.

A 108. oldaltól a könyv végéig 4 kitüntetett algebrával (valós számok, komplex számok, hiperkomplex számok és Cayley-számok algebrája) kapcsolatos tételeket fogalmaz meg és bizonyít (Hurwitz-tétel, Forbenius-tétel).

Nekem kicsit furcsa, hogy a koordináta geometriai kitérőnél balsodrású koordináta rendszert használt. Ez most a kommunizmus lehelete, vagy mi a szösz? Sajnos nagyobb hibája a magyar kiadásnak, hogy kicsit sok benne a szedési hiba. Tipográfiai, helyesírásbeli egyaránt.

Legyünk komplexek minden nap!