Ebben, a politika által megkuszált világban a szunnyadó felszín alól kirántva feltűnnek emberek, akiket valamelyik szekértábor istenít, a másik oldal pedig simföl. Ilyen író Wass Albert is. A műveiről szeretném magamnak kialakítani az álláspontomat, ezért úgy gondoltam, elolvasok pár könyvet tőle. Nem tudtam, hogyan is fogjak hozzá. Végül összevetettem az neccen elérhető PDF állományok címlistáját és a wikipedia által ajánlott könyvcímeket és a fent nevezett, 1959-ben kelt könyvre esett a választásom.
Szerencsére nem csalódtam. Illetve igen, de nagyon kellemesen. Mondhatom, módfelett élveztem a könyvet. Az első kötet első 80%-ka egészen lenyűgözött. A történet szívszorító, kedves, brutális és a tájleírások is gyönyörűek. Érdekes, hogy az egyes részek (az előző részekkel együtt) önmagukban is zárt egészet alkotnak, de az előző részeket úgy egészítik ki, hogy egészen megváltoztatják az összképet.
Az első részben megismerkedhetünk Nucával, a 13 éves kislánnyal, aki az apjával, Tóderikkel a Havasokban él, piszok messze mindentől. Odaköltöznek egy erdőbe és felépítenek egy kis házikót. Megismerkedünk az ellenséges falusiakkal és a báróval, akié az erdő. A falusiak be-beszólongatnak a havasi embereknek. Ittasabb hangulatban nem csak beszólongatnak. Tóderik ezt egy botütéssel torolja meg, amibe a delikvens majdnem belehal. Tóderiket elviszik 5 évre börtönbe. A lány persze nem tud semmit. A falubeliek szánják a kislányt, de végül majdnem mindenki elfelejtkezik fogadkozásokról. Nagyon szívszorító ez a nagy egyedüllét. A kislány közben cseperedik és egyre-másra akad meg a férfiak szeme rajt. Végül nagylyány lesz belőle. Az embert fojtogatja a tehetetlenség, a segíteni akarás, a féltés. Mindemellett kissé egyoldalú. A havasi emberek jók, a falusiak (többsége) sunyi, rosszindulatú. Picit sok szóismétlés, de szeretettel, szép nyelven ír.
Ebbe az "idilli" hangulatba rondít bele a civilizáció. Idegen emberek jönnek, gőz-fűrész gépeket hoznak. Kezdik kitermelni az erdőt, lepusztítani a tájat. Esténként a kocsmában múlatják az értéktelen idejüket. Egyre több a balhé, egyre több a csendőr. Az évszázados szokásjogot kezdi felváltani az állami jog. Amit az itt élők nem értenek. Nuca végül elmegy a báróhoz, hogy segítsen az apján. Hazafelé menet egy cigány asszony megnézi a tenyerét és elmondja, hogy a lány bizony boszorkány és minden férfi életét tönkre fogja tenni, aki beleszeret, vagy akibe ő beleszeret. Itt a könyv kicsit átmegy Szepes Máriába és lendületét veszti. Kezd a jóslat beteljesedni. Látja a jövőt, kezdenek hullani körülötte a férfiak. A végén odaadja magát az egyiknek. Az is meghal.
Megjön Tóderik is, mert a báró végül segített. A börtönről egyáltalán nem beszélnek. A könyv végén összeismerkedik a báró fiával és egymásba szeretnek. Tóderik elköltözik és szenet éget. Nuca elmondja a történetét Tóderiknek, aki (nem érthető okból) kibontja a boksát és magukra gyújtja az erdőt, Nucát és az ifjú urat is megölvén ezzel. Legalábbis én így értettem.
Nem világos számomra Tóderik motivációja! A felesége is tűzben hallt meg, vagy a lányt mentette ki tűzből még baba korában? Vagy csak örül, hogy a lánynak van valakije és ezért öngyilkol?
Erősen környezetvédő hangulat hatja át. Mondhatni meglehetősen modern, vagy inkább korszerű. Nuca mondja egy helyen: "Aki akkor is pusztít, amikor nem éhes, vétkezik!" (36. oldal). Hát igen, a civilizált ember már csak ilyen.
És itt jön a második, a legnagyobb terjedelmű kötet. Ebben jórészt Nucával az erdőben élő emberek hátterét ismerhetjük meg. A jókét és rosszakét egyaránt. Szinte mindenki defektes így, vagy úgy. Nagyon nyomasztó. Időben egy kicsit korábbról indít.
Megtudhatjuk, hogy miért lett Farkas-Dimitru olyan mogorva, farkas gyűlölő és magányos. Szomorú történet. Először a juhokat akarja megmenteni a farkasoktól, de végül a családja, majd a saját élete is veszélybe kerül. Csak ő marad életben. A kisgyereket és az asszonyt széttépik a farkasok. Nagyon lélekbe markolóan írja le.
Sokáig nem derül ki (legalább is számomra), hogy csak Tóderik halt meg a tűzben. Összeköltöznek az úrfival, aki építtet egy házat kettőjüknek. De közben ráun az ifjú lányra. Nuca ezt nem érzi problémának. Neki csak telik az idő, de a faluban ferde szemmel néznek rá. Gáspár úrfi Párizsba megy tanulni, így Nuca megint tök egyedül marad. A karácsonyt Bertalannal, a halemberrel és Ivánnal tölti. Ez nagyon szép és megható rész.
A Vénember csak feszegeti, hogy az úrfi nem szereti, meg a ház sem igazi otthon. No meg ott a jel a homlokán. Rossz vége lesz ennek. Talán. Végül kap egy képeslapot, amit alig tudnak többedmagukkal kisilabizálni. Nucában is valami megmozdult. Várandós. A falusiak még jobban rászállnak. Már csak Ferenccel, a méhésszel tartja a kapcsolatot és kénytelen-kelletlen a feleségével, aki utálja. Ismét egy városi életet lekicsinylő alapvetés: városon: élj, hogy dolgozz (és hülyeségeket vegyél - a szerk.), hegyen: dolgozz, hogy élhess. Hát igen. A civilizációnk már csak ilyen.
Előkerül Iván története, aki felismeri Nucában az értéket, mert volt egy kedvese, Marja, aki szintén látó volt. Vénség története is elmondásra kerül (őt az asszony csalta meg, de ő elvetetné a csalóval, mert szereti az asszonyt. A gaz csábító viszont csak röhög rajta, mert a patikusasszonyt akarja elvenni, mert annak sok a pénze. Megcsapja a baltával. Börtönbe kerül).
Nuca meglátja Gáspár szemében a párizsi asszonyt, de elfogadja naiv tisztasággal. Minden havasi emberre egyébként is jellemző a szemlélődő, elfogadó hozzáállás. Megindul a szülés. Nagyon ráér a könyv, nem siet a leírással, részletgazdag. Nucára rátör az egyedüllétet, fájások jönnek. Még soha nem látott szülést. Egy fára verve hívja a Vénséget, aki azonnal jön és megszületik a fiúcska. Innen már viszonylag kevés szó esik a babáról (minden ismeret nélkül fel lehet nevelni egy gyereket? Hol van a Spock könyv?). Minden magányos öregnek ő lesz a kislánya. Sok havasi ember segít neki. Miközben Gáspár úrfi vadászgat.
Egyszer csak megjelenik a környéken 8 raboló, akik rabolnak és orvvadásznak. A földesúr lenyomja őket és felszólítja a bandát, hogy húzzanak el. Végül az egyedül élő Nucát kezdik el piszkálni. Már majdnem swinger partit csinálnak a részvételével, amikor kiderül, hogy a rablók feje, Bandilla Nuca apja. Tóderik az anyai nagyapa volt. És kiderül Tóderik és Nuca baljós története. Tóderik egy jól menő molnár volt, akinek a lánya Bandillába volt szerelmes (és viszont), de Tóderik egy nagy hitelért cserébe egy rusnya vendéglőshöz adta. Aki viszont verte és megalázta. Az anya szakadó esőben, karján a kisbaba Nucával ment vissza Bandillához. Az anya tüdőgyulladásban meghalt, mire Bandilla agyonütötte a vendéglőst és felgyújtotta a malmot. A megkeseredett Tóderik magához vette a kicsit és felnevelte. Valószínűleg ezért gyújtotta magára az erdőt, amikor megtudta, hogy az úrfi gondoskodik a lányról.
Közben nagyon beteg lesz a baba, Ferenc felesége immel-ámmal segít. Zsírral kenegetik szegény lázas baba mellét. (Ez jó valamire amúgy, vagy Hofi után: "Nem használ, de nem is árt. Egy módszer."?). Valahogy mégis meggyógyul a baba, de furcsa, hogy alig van szó róla...
Úrfi már nagyon unja magát és szomorkodik, hogy vége a vadászatnak. Itt az ősz. Már nem is megy fel Nucához. Egy éjjel azután lelövik a rossz emberek. Illetve azok között is a Mihály nevű. Nuca addig hipnotizálja, míg a végén felakasztja magát.
Itt végül is felmerül az az általános kérdés, hogy "boldogabb-e az úr?" Főleg, hogy egyetlen fiát megölték. Az úrnak pedig a legnagyobb gondja, hogy most már nincs, akire hagyhatná a vagyont. Megkörnyékezi Nucát, hogy adja oda a gyereket, az unokáját. Majd ő felneveli jólétben. Nuca nem megy bele az üzletbe. A végén ellopják a gyereket, amibe beleőrül.
Én már nagyon a végét éreztem a történetnek, de még van egy kötet hátra.
Míg az első rész Nuca magányáról, a második a környéken lakókról szól, addig a harmadik rész inkább Nuca emberfeletti képességeit és annak el (nem) fogadását taglalja. A végén persze beteljesül a jóslat és minden összeomlik.
Ez a kötet is úgy kezdődik, hogy nem a fősodorról, nem Nucáról szól. Nuca, majd csak később csatlakozik. Az író húzza az olvasót egy kicsit.
Eljött végre a civilizáció a havasi emberekhez a vasút képében. A báró mindenkit megvendégel, de az emberek, úgy ahogy van lesz*rják. A fakitermelés sok idegent hozott, akik sokat kocsmáznak, verekednek. Jöttek a csendőrök. Az emberek félnek, hogy a vonat is sok rosszat hoz majd.
Lassan kiderül, hogy az egyik juhász segített elterelni Nuca figyelmét, amíg elrabolták a gyereket. A srác (Toma) meghal Nuca közbenjárásával. Nuca azt a másikat is felkutatja, aki ellopta a gyerekét.
Itt egy kis kitérőt tennék. Nuca ezt mondja szörnyű haragjában: "én vagyok a nagy bosszúálló, és rettenetes lesz a bosszú, amit magammal hozok." Nekem erről a Ponyvaregény elhíresült idézete jutott eszembe: (Ezékiel, 25:17): "Az igaz ember útját mindenünnen az önzők igazságtalanság, s a gonoszok zsarnoksága szegélyezi. Áldott legyen, ki az irgalmasság s a jóság nevében átvezeti a gyöngéket a sötétség völgyén, mert ő testvérének õrizője s az elveszett gyermekek meglelője. Én pedig lesújtok hatalmas bosszúval és ádáz haraggal azokra, kik testvéreim pusztulására törnek. És majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, ha a bosszúm reátok zúdul!"
De hogy is van ez a Bibliában? Ezékiel 25:17 (Jövendölés a Filiszteusok ellen): "És cselekszem rajtok nagy bosszúállásokat fenyítő haragomban, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, ha bosszúmat állom rajtok."
Szóval Nuca feltalálja az elkövetőt, akit Joannak hívnak. Ő is elmeséli a saját, szomorú történetét és Nuca megbocsát. Sőt, Nuca egy időre beáll Joan vak anyjához szolgálónak.
Bandilla újra feltűnik. A régi csapatból még az 5 rabló marad. Házat vesznek és szeretnének letelepedni. Nuca segít a szomszédoknak (ez itt (gondolom) fél napi járóföldet jelent), akik továbbadják a hírét. Beindul az üzlet. Ezzel viszont összetűzésbe kerül az álszent pappal, akire még a vihar is lesújt. De nem hagyja annyiban. Felbújtja a falusiakat egy jó kis lincselésre. Végül letartóztatják Nucát és sok évre bebörtönzik. Apját, meg egy másik haverját lelövik.
A börtön után megöregedve visszatér Urszuba. Szinte mindenki meghalt, aki ismert és szeretett. A báró belehülyül a civilizációba. Őt is elviszik. Nuca elrabolt gyereke, akiből úrfi lett, leesik a vonatról és meghal.
Hol van már az a kis, 13 éves leányka és Tóderik. Szomorú. Nagyon, nagyon.
Az világos, hogy az úr (Éltető gróf) magyar. És a többiek? Nuca, Tóderik, Sándru? Számomra nem egészen egyértelmű. Sok konfliktus adódik a családokon belül abból, hogy urat nevelnek az egyik gyerekből (aki esetleg magyarosít). Ettől boldogtalan lesz a család, meg a kiemelt (kiszakított) gyerek is.
Jellegzetes OCR hibákat is találni benne: haliam = hallani, rni = mi; (iii/18) "nlcinuk=utánuk". Egy idő után hozzá lehet szokni.
Nagyon sok az ismeretlen, főként román eredetű szó. Sokat szótáraztam. Jó lenne lábjegyzetekkel segíteni, vagy egy szószedetet elrejteni a könyvben. Találtam egy oldalt (>itt [1]<), ami a könyvet nyelvi szempontból elemzi. Jó sok szót megmagyaráz. Egy másik listán ([2]) is találtam pár megfejtést. Sok segítséget tartalmaz a neccen fellelhető Magyar Néprajzi Lexion is.
- baraboly = bódító baraboly (Chaerophyllum temulum)
- bács = Török eredetű méltóságnév
- bálmos = meleg, sózott bivalytejföl; máshol: Kukoricalisztből juhtúróval, tejfellel v. vajjal készített ízletes, puliszkaféle étel ([1])
- berbécs = juh
- berek = nádas liget (l. "illa berek, nádak, erek")
- bundikó = (talán) bundácska; "magára vette az ünneplő ruhát, a piros
csizmácskát és a tulipános bundikót," (II/42)
- butik = (talán) kocsmapult: "Ez csak állt a butikja mögött, s várta, hogy majd szól valamit a vendég" (I/1)
- cibereleves = kb. fokhagymás-citromos savanyúleves
- cirbolyafa = havasi cirbolyafenyő ((Pinus cembra))
- coló = (talán) gyertya; "nézte a coló fénye mellett a lányt" (I/111)
- condra-gúnya, condrazeke = gyapjúposztóból készült ruha; condraharisnya: posztónadrág
- cöklet =(talán) caplat; "A leányvári erdő alatt cöklettek." (I/15)
- csapa = A vad kitaposott nyoma
- csurdé = "anyaszült csurdén a pojánokon" meztelen, csupasz
- csutkó = "fekete csutkók guggoltak szerteszét" (III/30); (talán) fatönk, vagy inkább csutka (olyat találtam, hogy kukorica csutkó)
- deberke = túrós bödön; 1. csonka, kúp alakú kis faedény tejtermékek, zsír, szilvaíz tartására, 2. hasonló edény, amelyben a levest viszik ki a mezőre ([1])
- ejszen =dehiszen, -> dejszen -> ejszen; Talán, úgylehet; többnyire, hiszen, bizony ([1])
- esztena = [Rom] Havasi juhkarám, pásztorkunyhó.
- észkas = Észak felé eső, északi fekvésű (föld) ([2])
- göthe = Korhadt fatuskó az erdőben ([2])
- guzsaly = gyakran gazdagon faragott, ritkábban festéssel is díszített rúd, amelyre fonásnál a rostcsomót felkötik
- gübő = (talán) a patak kanyarulata, ahol lelassul a víz; "egész nap a patakokat leste, órák hosszat elácsorgott egy-egy gübő fölött, és nézte a vizet." (II/14)
- gyombor = (talán) fehér fagyöngy (népiesen: gyombor >forrás<); "S az egészet öles gyomborok lepték el, az egész széles, nagy irtást," (I/112) Mit keres a fagyöngy a tisztáson???
- haricskaleves = hajdnia leves, hajdina (Fagopyrum vulgare): pohánka, tatárka: lisztes magját a búzához hasonlóan fogyasztják.
- hídlás = az istálló deszkapadozata, amely a trágyalét tároló gödröt fedi be
- hóbolha = (Hypogastrura nivicola)
- kakasmandikó = (Erythronium dens-canis)
- katrinca = 1. keskeny, szélein csíkozott fekete gyapjúszőttes; 2. lepelszoknya a csángóknál
- komárnyik = 1. juhfejő eresz, 2. juhsajt készítő és szárító hely, 3. pásztorkunyhó ([1])
- kommenció = "kommenciós liszt" (II/99); konvenció, egyezség szóból; a mezőgazdasági cselédek megegyezés szerinti (természetbeni) járandósága ([1])
- kurátor = gondnok, felügyelő.
- lappantyú = európai lappantyú (Caprimulgus europaeus)
- málé = forrázott kukoricalisztből készített, lepényforma sütemény, melyhez hasonlít a zsírral és tejjel készített, cipó alakra szakajtott görhe.
- málnavész = Málnával benőtt erdőirtás ([2])
- mátyás(madár) = Szajkó (Garrulus glandarius)
- mogyoróstyúk = Császármadár, császárfajd (Bonasa bonasia)
- mutuj = 1. ügyetlen, együgyű, ostoba, 2. bolond, 3. szótlan, hallgatag, 4. konok, makacs ([1])
- nyúlsaláta = (Prenanthes purpurea)
- orda = a friss savó főzésekor kiváló édes juhtúró ([1])
- osztováta = szövőszék ([2])
- pakulár (pakurár) = Juhász, pásztor ([1])
- pele = Én azt hittem mókus, de nem.
- picula = 10 krajcáros ezüst váltópénz ([1]) l. még "lópikula, cintányér"
- pityóka =krumpli. De akkor miért mondjuk valakire, hogy pityókás? Ha jól tudom, akkor az eredete viszonylag egyszerű. A pityókát borra cserélték. Ez a pityóka bor. Ha ebből sokat fogyasztott a delikvens, akkor volt pityókás.
- plajbász = ceruza, irón
- pláj =plai [rom] 1. hegyi rét (v síkság); 2. hegyvidék, felföld. ([1])
- plájász = Erdőkerülő, 1. határőr, 2. hajdú, fegyveres rendfenntartó; kerülő, csősz. ([1])
- poján = havasi v. erdei tisztás ([1])
- pomána = Halotti tor; a halott emlékezetére osztogatott étel, ital, alamizsna, adomány. ([1])
- prepegyit = 1. züllött, semmirekellő, 2. elveszett; tönkretett, tönkrement; hitvány, nyomorult. Ez a szláv eredetű a prăpădi elpusztít, elpusztul múlt idejű mn-i igeneve ([1])
- preszkura = Ostya v kovásztalan kenyér a görög katolikus és görög keleti áldozási szertartáshoz; a románok vallási szertartásaihoz használt áldozati kenyér v. kalács. ([1])
- prikulics = 1. Kísértet; 2. küldött farkas; 3. ördögfióka; eleven fürge ember v. kisgyerek; 4. alacsony, csúnya ember v. kisgyerek; 5. esőcsináló garabonciás; 6. kemény, rossz ember; II. farkas v. kutya formájú, sírból kiszállott kísértet; küldött farkas; a holdat v. a napot evő szörnyeteg ([1])
- sukk = A két ököl és az egymás felé fordított két hüvelykujj együttes hossza mint hosszmérték ([1])
- surgyé = fatörzs, fiatal fa (l. bükkfa~, fenyő~) ([2])
- szirba = "rúgjad a szirbát"; Román népi tánc neve ([1])
- sirül = ("kisirült") fordul, perdül
- sztina = (esztena, isztina, sztina) juhászkunyhó
- szumán = darócból készült kabát; guba, szűr. ([1])
- suvad = omlik, süllyed; "kisuvadt" (III/59)
- terű = (talán) tarisznya; "Újra összeszedték a terűt, ki-ki vállára vette a magáét" (III/68)
- toportyán = Farkas ([1]). Én, többnyire a toportyán féreg kifejezést ismertem. Ha minden igaz, akkor ez a nádi farkas, vagy más néven aranysakál. De már kihalt.
- turbolya = Fehér ernyős virágzatú, tavasszal virágzó erdei növény (Anthiscus) ([1])
- turma (juh) = Juhnyáj, nyáj. ([1])
- tüsző= (talán) tarisznya; "Tüszős, bocskoros, egyszerű havasi pásztorember volt az öreg Sandru," (I/8)
- umdraruhákat = Nem sikerült megfejtenem, hogy ez miből készült; "Az asszony szinte alázatosan vette át tőlük az ázott szagú umdraruhákat, és akasztotta föl a kemence fölé." (II/42)
- üver = kiszáradt patakmeder (korábban én egy együttes nevében láttam ezt a szót: Úzgin Űver) ([1])
- vésza = (talán) kosár "Elővette a sarokból a vészának való fűzfavesszőt" (I/20)
- zsendice = Oltott juhtej felforralt túrós savója. ([1])
Babonázzunk minden nap!
Vannak dolgok, amikkel egy férfiúnak (és magamat jobbára idesorolom) nem feltétlenül jó, ha behatóbban foglalkozik. Ilyen példul a női divat. Na jó, ez a megállapítás manapság, a metroszexualitás előretörésével meglehetősen konzervatívnak hangzik. De azért mégis.
Nézegettem a felhozatalt és csuda dolgokat lehet ám látni! Először is itt a viking gumicsizma! Talán Eriké, vagy Bluetooth Haralddé lehetett. Vagy a nejéé. És lássanak csodát, fűzős! Mintegy amortizálja a csizma immanenes tulajdonságát, hogy intakt. Vagy ez csak egy feltét és nincs is semmi funkciója, csak egyszerűen szemet gyönyörködtet? És a brutálisan csúnya rózsaszín alapon piros csigák? Mi köze ennek a vikingekhez? A pantone skálán nem tudtak volt egy kicsit odább skálázni?
És mindjárt össze csokizom magam! Vannak kiegészítők is! Mert nehogy ne legyen a csizmához egy gumiból készült nerc boa. (már megint ez a boa. Visszatérő motívum!) Csizmára szerelhető túlélő szett! Gondolom rúzs, pillangós csattocska, tampon, miazmás. Hogy hová fejlődik a világ!
És amikor már azt hinnénk, hogy nincs tovább, akkor elibénk topan, mintegy véletlenül, a semmiből, a nagyágyú, a csizmák T-Rex-sze, az erdeti, az utánozhatatlan, a vér profi, az elnyűhetetlen, a Dunlop gumicsizma!
Minden esetre az előző tétellel szerettem volna bevezetni a következő darabot, ami a divatvilág kifacsart lelkületére egy intő példa. Ha a divat ráteszi valamire a kezét, akkor addig nem hagy minket békét, amíg az életünk minden kis zugába be nem pofátlankodik. Szóval van még egy olyan kategória, amit nekem nem sikerült józanul feldolgoznom (pedig nem szoktam külső segítséghez folyamodni): Esküvői gumicsizma!!! Ilyen nincs! És mégis van! Ugye, hogy felértünk a csúcsra, ahonnan már nincs tovább! Megpihenhetünk, hogy innen újúlt erővel álljunk neki a mindennapok túlélésének.
Az újabb és újabb DHVG számok mutatnak némi változást a korábbiakhoz képest. Ezen változások egy része pozitív, egy másik része meg változatos bug. Előző találásaimról szóló beszélyek >
Kovács Patrícia előadásában)
(The Raven)
Kicsit jobban elmélyültem az iPad-es iBook olvasásban. Re kell vidiálnom az állásom pontját egy picinkét. A 
mjuzikelkámedi két részben
Miután feltettem egy gépre a cygwin-t, kis kényelmetlenséget okoz a frissítés és az új csomagok installálása. Minden esetben ajánlatos a legfrissebb 
+jegyzések