Igazából egy balatoni nyaralásról szerettem volna írni. De végül is egy kicsit más lett.
Többedmagunkkal úgy gondoltuk, hogy Tihanyba megyünk nyaralni. Sok gyerek, vidámság, fürdőzés. De sajnos ebben az évben nem volt nyár. Illetve augusztus végéig csak 1 hét volt. Mi viszont nem találtuk el ezt a hetet.
Gyerekkoromban sokat nyaraltam Tihanyban, a révhez közel. Így fokozott várakozással tekintettem az újra "találkozás" elé. Nagyot kellett csalódnom. A rév környéke teljesen kihalt. Üzletek bezárva. Csak a révhez igyekvő autók állnak meg pár pillanatra. A Klub Tihany (linket csak azért sem teszem ide, mert most durci van) teljesen kiépült az révhez vezető útig, bekebelezve a korábbi minigolf pályát, a kis üzleteket (ahol volt valutás volt is) és a strandot. Ez nem növelte a látogatók számát. Sőt! (A régebbi tihanyi rév s környéke vidám életét a "Hamis a baba" című filmből ismerhetjük meg.)
Egy családi panzióban szálltunk meg. A viszonylag enyhébb időjárás miatt örültünk is, mert így nem volt gond, hogy nem volt légkondi. Előre kellett 20 kFt-ot borítékban leküldeni! Átutalás nix, számla nix. Igazi magyar, "adó optimalizációs" viszonyok!
A Balaton vízhőmérséklete 20 fok alatt. Nem erőltettük a fürdőzéses dolgot hát. Mit kezdjen az ember, ha a Balatonban fókák portyáznak? Nem adtuk fel a csüggedésünket. A neccen felderítettük a potenciális szórakoztató helyeket. Először elmentünk Balatonfüredre, a görög faluban álló feredőbe. Kicsit sok a lépcső és kevés a tábla, de a fürdő jó volt. Miután megtaláltuk. Párszor belefutottunk egy-egy zsákutcába.
Másnap elmentünk Salföldre, a Természetvédelmi Majorba. A szokásos erdei szekértúra a pálos kolostor romjához, majd pónipacigolás. A fiam és a lányom nagyon élvezte. Sajnos előző nap vihar volt és a villám belevágott egy nagy jegenye fába. A fa levezette a villámot és az alatta levő kancát és csikóját megcsapta a delej. A mama meghalt (gondolom a lépésfeszültség nála kicsit nagyobb volt). A csikó is egy fél napig csak hátra fele tudott közlekedni. Szegényke. Végül egy másik kanca befogadta a kiscsikót. Amikor mi láttuk, már vígan szaladgált az új testvérkéjével. A csikót nagy frappánsan Villámnak keresztelték el.
A következő napon elugrottunk Kehidakustányba. Ott mindig jó szokott lenni a víz, van babamedence és nem túl nagyüzemi az ügymenet. Barátságos. Azt nem értem, hogy bár karpereces a beléptető rendszer, de a kinti medence közepén levő bárban csak kp-val (vagy szobaszámra való írással) lehet fizetni. A fürdő gatyeszból nem sikerült elővarázsolnom egy barackszörpre valót. A rá következő nap is oda mentünk, de hideg volt a víz egy kicsit. Ezt nem értem...
Kehidakustányba menet komppal mentünk át a déli partra. Mind a kétszer alig kellett várni és egyből felfértünk a hajóra. Gyerekeknek ez is nagy élmény. Hattyúk, kacsák, vitorlások. Megannyi nézni- és látnivaló.
Délutánonként sétáltunk Tihany "belvárosában" is. Szépen rendbe van szedve, de a szokásos bóvliárusok hada némileg elszomorít. A (dízel)vonat végállomással szemben leledz egy kis cukrászda (nevét feledje jótékonyan a homály). Hát nem volt jó. De ha picit odább vonszoljuk magunkat és pár lépcsőt is leküzdünk, akkor a Rege Cukrászda nagyon szép! Viszonylagos választék, szép panoráma, nem túl barátságtalan pincérek, szolidnál enyhén emelkedettebb árak. Érdemes megnézni!
Utolsó nap hazafele benéztünk Sárvárra. Szép, új fürdő van ottanság. Egy pici gondom van, hogy ez már igazi túristaipari nagyüzem. Rengeteg medencével. Van benti csúszda komplexum is. Mi a legkisebbekre ültünk fel és a 4 éves lányom nagyon élvezte. Vannak 36 és 38 fokos vizű medencék is, de onnan kizavartak minket, pedig csak pár percre szerette volna megnézni a lányom. Rendnek köll lenni, különben fákon ugrálnánk, mint a majmok!
Nyaraljunk minden nap!
+jegyzések