Nagy meglepetésemre kaptam egy iPad-et. Lehetőségem volt választani Mac, vagy Android. Én az Android-ot választottam. Erre kaptam egy iPad-et. (Tudom, hogy ez így kissé rejtélyes, de hát jól van ez így...)

Még nem használtam Mac-et, ezért bekapcsolni is féltem, meg volt más dolgom (pl. kariaji készítés). Egy hét elteltével egy családlátogatás alkalmával a bátyám bekapcsolta. Egészen az iTunes kapcsolat kéréséig jutottunk. De már láttam, hogy nem kerülhetem el a first contact-ot.

Sajna Linuxra nincs iTunes, ezért egy W7-re tettem fel. Rögtön felajánlotta a 4.2.1-re OS update-et. Ezután elkezdetm használni próbálni. Nem egyszerű. Nekem legalábbis nem volt az.

Kerestem pölö, hogyan lehet ékezetes betűket írni. Az iTunes-on láttam, hogy magyar billentyűzet kiegészítőket 0,75€-ért vehetek. De azt, hogy hogyan lehet ékezetes betűket bepötyögni arra véletlenül jöttem rá (hosszan kell lenyomni az adott betűt). Mindenhol azt olvastam, hogy a "hungarian umlaut"-os betűket nem lehet beírni. A 4.2.1 OS update után nekem tökéletesen működött. Nagyon zavaró, hogy a gépelést gyorsító tippelő algoritmus a hunglish gépelése közben folyton lecseréli a beírt szót. Vakon ugye nem lehet gépelni, így rendszeresen vissza kell menni, mert valami teljesen értelmetlen dolgot rakott be. Ezt végül sikerült kikapcsolnom. Vicces, hogy a billentyűzeten az F és J-n ott van a vak gépelésnél hasznos kidudorodás a két mutató ujjnál. Egy tapi képernyőn tök felesleges szerintem!

Safari browser nagyon jó, de a Firefox tab-os megoldása jobban tetszik. Nagyon hiányzik az ad-block bővítés. Probléma, hogy a blog.hu-ba nem lehet bejegyzést beírni, mert a beviteli ablakra nem jön fel a billentyűzet. Így a formázatlan szövegbeszúrást kellett kiválasztanom. Majd rájöttem, hogy a forráskód bevitel is jó. De ez is csak addig, amíg tele nem írom az oldalt. Valami miatt nincs scroll bar és így nem tudok tovább tekerni a szövegben. ... Nu, hosszas böngészés után megtaláltam, hogy két ujjal lehet ilyen ablakokban scroll-ozni. De a normál beviteli lehetőség nem működik és e nélkül eléggé problémás a html tag-ek bepötyögése. Mivel három billentyűzet van (abc, szám- jelek és a többi jel), ezért egy html tag beírása közben sűrűn kell váltogatni a billentyűzetek között.

Az iBook olvasó nem széria felszereltség, de ingyé letölthető. Nagyon impozáns a könyvespolc. A MEK-ről le is szedtem pár PDF file-t. Ezeket gond nélkül meg is nyitja. Sajnos nem lehet pdf-ben használni az ePub formátummal használható beépített szótárat (szótárat szintén ingyen letölthetünk. De sokkal egyszerűbb, ha egy szóra bökve egyből feljön a szótár) és a jegyzetelési lehetőséget. De találtam egy pdf-ePub átalakítót. Erről egy másik bejegyzésben bővebben is megemlékeztem. Szomorúságom, hogy nem lehet a könyveket szabadon pakolgatni a polcok között. Ő szépen sorrendbe rendezi és nem engedi, hogy én szabadon pakolgassam. Igaz, hogy új szekrényeket be tudok állítani.

A gmail/mailbox-os accountjaimat szépen tudtam integrálni. A freemail-eshez picit több beállítás kell. Vagy safarin keresztül is nézegethetem. Illetve smtp kliensként be lehet rakni, de az egy kicsi másként kezelődik, mint a gmail esetén.

Jó a beépített TeCső, de egy állvány is kellene. Amikor a lányom kórházban volt, nagyon jól jött volna. Az aksi jó sokáig bírja, de azért nehéz sokáig tartani támaszték nélkül.

Csuda jó, hogy 2 mp alatt már teljesen működőképes a rendszer, de nagyon hiányzik a multi user mód. Miért nem lehetett ezt beletenni? Az iPhone személyes dolog, de az iPad már nem. Azt azért nem várhatja a Mac, hogy mindenkinek legyen egy saját kütyüje!

Letöltöttem a HVG ingyenes olvasgatóját. iPhone-ra van. Nagyon vicces a képernyő közepén nézegetni. Jó lenne, ha elő lehetne fizetni az egészre. Akkor a papíros verzió nem is kellene... Gyorsan le is töröltem. Safari-n kersztül jobb. (Közben megjelent a Digitális HVG)

El kell ismernem, hogy nagyon szépen kitalált az egész. De szokni kell a használatát.

Ezt a blog bejegyzést iPad-en írtam. Nem volt túl nagy öröm, de sokat tanultam közben is. Sokszor ezen a nagy képernyőn is nehezen nyomok meg valamit. Milyen lehet egy iPhone-on? No és hogyan fogok én erre programot írni??? ... Sajnos lelomboztak. Jobbára sehogy... Marad a CGI - javascript... Vagy veszünk egy Mac-et, vagy W7 alatt virtuális gépen.

Legyünk eltökéltek minden nap!

AB OVO Kiadó, 2003
antikvarium.hu

"A hazug embert könnyebb utolérni, ha sánta" /Kabaré/

Egy kislány, lány, nő, dolgozó nő, rabnő, idős- és egy öregasszony életén keresztül mutatja be az életet. Egy személy nagyon rögös életének különböző stációi 5 évestől 92 éves korig. Pedig igyekszik elkerülni a rögöket. Sváb családba születik 1910-ben. Anyja eltűnik (lelép?), majd apja meghal. Mindezt a század elején. Majd I. VH., Kommün, feldarabolás, II. VH, 56, guláskomenizmus, újratemetés. Jönnek-mennek a nevek (Vuca, Évike, Kádár Andorné, Schelle Éva, Solti Éva, Füles, Piroskáné, Oti néni (és Wanda)) és változik a beszéd is. Furcsa, hogy szinte minden fejezetben van egy kis állat (egérke, gyík, hangya, teknős, papagáj, kutyus).

Az első fejezetben sok a német (sváb) szó, a második kicsit szögedies lesz. Vámos ismét jól használja (ki) a nyelvvel és a nyomdával való játékot. Nekem olyannak tűnt, mint az Apák könyve, csak egy nőre átírva.

Mindenkitől elnézést kérek, de én jót nevettem, amikor a fiú megörökli apjától a Pobeda órát. Nekem a Ponyvaregény idevonatkozó része villant be, Butch kölökkel mellékszerepelve.

Több regényében is fellelhető az "ole zánc" kifejezés. Ez vajon mit takar? Ezt mifelénk nem beszélik. Ha valaki tudja, írja meg! Előre is köszönöm!

Szomorú, néha felemelő. Nekem nagyon tetszett.

Éljünk picit minden nap!

A Hóhér

Az újonnan érkezettek a széksorok között oldalaztak a helyük felé, kezükben üdítővel és pattogatott kukoricával. Az aréna lelátója fokozatosan megtelt szürcsöléssel és papírzacskó csörgéssel. A közönségből egyre többen pillantottak az órájukra. Mindenki az előadás kezdetét várta, amely kicsit már késésben volt. Egy-két türelmetlenebb néző füttyögött is. Őket eleinte lepisszegték. A feszültség egyre nőtt.

A nézőtér végre elsötétült. Már csak a színpad világított halvány derengéssel. A nézők elcsöndesedtek és miközben izgatottan meredtek a pódiumra, nagyokat kortyoltak üdítőikből. A kétoldalt felhalmozott hangfalakból eleinte valami meghatározhatatlan, mély zúgás áradt szét, amelyből egy felkapott zeneszerző nagyzenekarra írt darabja bontakozott ki. Megindultak a ködgépek. Az egész színpadot beborította a sűrű, vattaszerű szárazjég köd. A zene tovább erősödött. Hirtelen tűzijáték petárdák robbantak. Bekapcsolták a sok kilowatt teljesítményű reflektorokat, fénnyel árasztva el az emelvényt. Galambok emelkedtek az ég felé és léggömbök hullottak alá.

És akkor hirtelen meglátták Őt. Láthatatlan szálon ereszkedett a színpadra. A közönségből néhányan felsikoltottak az izgalomtól. Végre ott állt előttük, a maga testi valójában a Hóhér. Gyönyörűen kidolgozott, beolajozott teste szikrázott a fényözönben. Apró nadrágocskát viselt, vállán fekete palásttal, fején az elmaradhatatlan csuklyával. Kis terpeszben állt, kezét összefonta a mellén. Kivárt egy kicsit, tekintetét körbehordozta a nézőtéren, jobb kezét előrenyújtotta, majd egy hangos JEEEEEEEE-t kiáltott. A közönség tombolt a gyönyörűségtől. Dühödten nekiindult és úgy járt körbe a színpadon, mint egy ketrecbe zárt oroszlán. Kis idő után ismét megállt a tér közepén és egy második hangos JEEEEEEEE-t kiáltott. A közönség újra tapsolt és hurrázott. Többen felugrottak a helyükről, hogy jobban lássanak.

Két csinos lány betolta a kerekeken guruló fatönköt. A tönk egyik oldalára odakészítettek egy fonott kosarat. A Hóhér ledobta magáról fekete palástját, felvette a tönk mellől a pallost és ügyes mozdulatokkal megforgatta a levegőben, maga előtt nyolcasokat írva le. A zene elhallgatott és a levegőt nehéz suhogás töltötte meg.

Eleinte kevesen vették észre a színpad szélén megjelenő jelentéktelen figurát. Szürke ruhában állt, arcán félszeg mosollyal. Két oldalról egy-egy karcsú lány támogatta. A közönségből többen fújolni kezdtek. Páran paradicsomot és tojást is dobtak felé. A Hóhér kicsit szabadjára engedte a zűrzavart, majd karjának egy mozdulatával lenyugtatta a közönséget. Rátámaszkodott a pallosra és várt. A megilletődött fiú tétován odalépett a fatönk mellé, zavartan letérdelt és előrehajolt. A lányok megigazították a fejét és levonultak az emelvényről.

Az aréna elcsöndesedett. Csak a pattogatott kukoricás zacskók halk zizegését lehetett hallani. A Hóhér feje fölé emelte a pallost és elkezdődött a dobok pergése. A Hóhér kivárt. A dobpergés erősödött. A Hóhér megfeszítette a hátát, még hátrább emelte a pallost, lábujjhegyre állt, teste ívben hátra hajlott, majd pár másodperces idegtépő várakozás után lesújtott. Vakuk villantak, a közönség tapsolt, hurrázott, sikoltozott. A Hóhér két kézzel feje fölé emelte a véres pallost és jobbra, balra fordulva megmutatta a közönségnek. Mindenki felszabadultan üvöltött.

A testétől elválasztott fej lehullt. Sajnos az odakészített korsár nem pontosan a megjelölt helyen állt, ezért a fej a kosár szélére esett, egy picit billegett, majd a színpadra pottyant és a lejtős deszkákon gurulni kezdett a közönség felé. A színpad szélén lebucskázott és a vas állványzat alatt pár ringás után megnyugodott. Ezt persze senki sem vette észre. Senki sem kereste a hiányzó testrész. Később egy díszletmunkás talált rá véletlenül. Elborzadva nézte a levágott fejet és nem értette, hogy a fej miért mosolyog.

Buda, 1995. november 27. (2011. január 9.)

Az utolsó írott nyelvemlékem. Írói munkásságom befejező része. Sajnos az eredeti nagy része elveszett, így utólag kellett rekonstruálnom. A lényeg azért megmaradt. Nem akartam nagyon aktualizálni. Pedig 15 év alatt sokat változott. A közönség is.

Legyünk irgalmasak minden nap!

Typotex Elektronikus Kiadó Kft., 1999 (Szkeptikus könyvek)
antikvarium.hu

Sagan szerint egy anti-tudományos korba megyünk. Osztom ezt a véleményét. A tudomány egyre kevesebbek által érthető. Persze ez a gyors tudománynak és a lusta embereknek is köszönhető. Persze sokkal könnyebb áltudományos összeesküvés elméletekkel operálni. Persze azt gondolhatnánk, hogy a babonák csak az embert fertőzik. De akár a galamboknak is lehetnek babonáik. Az ide vonatkozó kísérlet: zárjunk össze olyan galambokat, akik hozzászoktak ahhoz, hogy kísérletekhez használják őket, azaz valamilyen viselkedésüket jutalmazzák. Majd véletlenszerűen kezdjünk kaját beszórni. Néhány beszórás után elkezdenek kicsavart testtartásban járni, mert azt gondolják, hogy azért kapják a jutalmat. Ilyen állat az ember is. Megpróbál összefüggéseket keresni. Sokszor talál, akkor is, ha nincs.

Persze mindig lesznek olyanok, akik elkészítik a perpetuum-mobile-t, vagy a tuti LOTTÓ szisztémát. Ezek ellen a memetikus vírusok ellen pedig csak a tudás adhat védelmet. De tanulni nehéz. Nagy mondás: "Aki tanul hülye. Aki nem, az az is marad."

Ne babonáljunk minden nap!

Magvető Könyvkiadó, 2000
(Második változatlan kiadás)
antikvarium.hu
Elektromosan olvaaható: PIM/DIA

"A menny harmóniája", vagy inkább Égi harmónia. 55 kantátáról szól. A cím. Bele is hallgathatunk Esterházy Pál 1711-ben kiadott műveibe: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12. Ezeket sikerült felhajtanom a TeCső tárlóiból. A könyv persze nem erről szól. És igazából két könyv. No persze, így utólag lehet tudni, hogy végül is három.

Szeretem hallgatni Esterházyt. Kiváló volt a Mindentudás Egyetemén (-ében?) tartott előadása a szavak csodálatos életéből (ami >itt< megtekinthető) Mindenkinek forrón ajánlom! Vicces és mélyen szántó is egyben. Könyvben is megjelent. Volt szerencsém megnézhetnem a Kékszakállú herceg csodálatos életét is. Ég és ég.

Aki nem pusztán az olvasás ízéért olvasná, az egyből a második könyvvel kezdje, mert az elsőn nehezen vergődik által az ember fia(/lánya). Bár profánul hangzik így leírva, de az első könyv olyan, mintha Vámos Miklós Apák könyvét a Hanyatt-homlok című regényének stílusában írták volna. Értelme(zhete)tlenség. Az nem értelmezhető részletek némileg értelmet nyernek majd a második részében. Vagy fordítva.

Első könyv: Számozott mondatok az Esterházy család életéből. 342 oldalon 371 számozott részt olvashatunk. Ezek nem igazi mondatok. Inkább hosszabb részek. Bár van egy majd két oldalas egymondat is (17. mondat). Keveri az idősíkokat és a szereplőket. Akár egy "mondaton" belül is. Nem világos, hogy az adott édesapám kire is vonatkozik. Valakire 400 évre visszamenőleg. Nagyon kell figyelni! Sokszor az egymást követő mondatok ugyanazt a szituációt írják le, csak közben már mással és másként történnek a dolgok. Néha kipécéz egy témát (pl. a csúnyaság) és egy kisebb katedrális épít rá. Egyre nagyobb körökben járja körbe a témát. Az író ne legyen hülye (főleg ha végül is matematikus). Ért a fizikához is. Gondolom az átlag olvasónak ez is nehezítő körülmény. A 188. oldal magasságában előkerül az első poén (amit megértettem). A 272. "mondatban" végre-valahára lerántja a leplet a tradicionálisan rossz bergengóc-magyar kapcsolatokról. Hát igen... A 287. "mondatbeli" pedofil találkozását apjával nem sikerült feldolgoznom. Valószínűleg a hiba az én készülékemben. Minden esetre a végére egészen hozzá szokik az ember a stílushoz. Gördülékenyebbé válik az olvasás. És sokszor lenyűgöző mondatok "történnek". Nagyon jól bánik a nyelvvel.

Második könyv: Egy Esterházy család vallomásai. A könyv maradék 360 oldala 201 bekezdésben. Ez már sokkal olvasmányosabb. Ereklyék, anekdoták, visszaemlékezések, családi legendárium, leltár. Végre személyes történetek. Családregény, kevéssé kiferdítve. Ahogy közeledünk a jelenhez, úgy lesz egyre élőbb az egész. Az I. VH történései már kezdenek részletesen feltárulkozni, majd a vörös, majd a fehérterror. II. VH. Sajnos vannak nem lábjegyzetelt francia és német mondatok. Ez picit bosszantó. (Jó tudom meg lehet tanulni, vagy legalább egy gugli fordító...). A II. VH utáni korszak és a kitelepítés már nagyon részletes. Kicsit a gyerek szemszögéből, kicsit az apjáéból. Sok helyen nagyon személyes és megható. És vicces, és mérgesítő, és kinyílik a bicska az ember zsebében, és ezek vagyunk mi.

Az olvasó keresi a közös pontot az íróval. Aki híres. Az olvasó meg nem. De azért a közös pontok arra valók, hogy az ember úgy érezze, hogy egy picit ő is osztozik a híres ember hírében. Egy pici fény ő rá is vetül. Szóval pusztán irodalmilag megfogalmazva ez a közös pont a migrénes hányás. Ezt én sajnos nagyon jól ismerem (664. oldal). Az ember száján-orrán jön a gyomor tartalom. A rizs megakad az orrban és bizergeti a nyálkahártyát. Az írónál ez inkább répa. Szerintem a rizs jobban bizerget. Persze csak addig, amíg van rizs. Után már csak a gyomorsav jön. Sárgán, habosan és szétmar mindent. Én egy idő után rájöttem, hogy úgy sem tudok mit tenni, inkább jól bezabálok, amikor érzem, hogy közeleg a löket. Édesanyámnak már úgy köszöntem meg a finom meggylevest, hogy ezt most kétszer fogom élvezni. És tényleg. Persze lehet viccesen-szépen is hányni. 20 méter mélyen a Vörös tengerben. Szintén rizst. A hajó hánykódása csak rásegít a dologra. A búvárok által odaszoktatott halak elözönlöttek. Kirobbanó sikerem volt, pedig víz alatt nem értelmezhető a sugárban hányás. Előtte vettem egy mély lélegzetet, szépen kivettem a reduktort, hogy ne menjen tele mindenféle oda nem tartozó dologgal. Megpróbáltam felszínre jönni, de ott akkora hullámok voltak, hogy inkább visszamerültem. Szerencsére azóta megoldódott a dolog, mert a migrénes roham előtt 2 cataflam-ot benyomok és elmarad a katartikus, rekeszizom sanyargató öklendezés. Ez az én közös pontom Esterházy Péterrel. Innen is üdvözlöm!

Használjuk a nyelvünket (és ne ki) minden nap!

színes, magyar vígjáték, 100 perc, 2010
port.hu, IMDb: 7,0 (nagyjából reális)

Jobb volt mint számítottam, de rosszabb, mint lehetett volna. Sajnos a beszólunk a világegyetemnek dumák elfogytak és megpróbáltak Bat Man-t csinálni Laliból. Kár volt. Kicsit túlteng a dugás benne a pofázás rovására. És a dugásokból még nem lesz történet.

Kamarás végre nem egy Darvas klón, a nem túl sok szerepe ellenére, vagy pont a miatt(?). A felfutó üdvöske jól néz ki, de annyi benne az erotikus kisugárzás, mint a lúdtalp betétemről lemorzsolódó szivacs darabkákban. Kár. A többi nő is inkább titkárnő, mint amazon.

Lali és a többiek jellemfejlődése esetleges és mindig az adott szituációnak van alárendelve. Ezért imitt-amott kilóga...

De legalább a beköpéseken lehet derülni. A végére már maj'nem lesz valami a történettel. De azután mégsem. Semmi.

Legyünk átláthatóak minden nap!

Európa Könyvkiadó, 1986, Femina sorozat
antikvarium.hu

Igazából a film miatt olvastam el. Bár a filmet sosem láttam. De tudom, hogy nagy kedvenceim Dustin Hoffman (Ted Kramer) és Meryl Streep (Joanna Kramer) játszik benne.

Nagyon felháborított az egész! Hogy a pékbe lehet az, hogy egy apától elveszik a gyereket, amikor az anyja fogja magát és kilép az életükből, mert önmegvalósításba kezd!

A könyv nagyon jó! Kicsit szikár mondatokkal halad a cselekménybe befele. A nő ráun a férjére, ráun a gyerekére és inkább teniszezni akar. Majd lelép. Az apa átszervezi az életét, hogy el tudja látni a fiát. Többször elbocsátják és többször talpra áll. Évek múlva a nő úgy dönt, hogy most már kell neki a gyerek és meg is szerzi! Juj, de belemásznék az ilyen képébe!

Kicsit nehezen fogtam, hogy mi az a Disney-ország. Miért kellett Disneyland-et lefordítani?

A könyv jó! Meg kéne nézni a filmet!

Gyerekeljünk minden nap!

(Darwin's Dangerous Idea: Evolution and the Meanings of Life, 1995)
Typotex Elektronikus Kiadó Kft., 1998 (Test és lélek)
antikvarium.hu

Nem meglepő módon az evolúcióról szól. Számomra nem érthető, hogy az evolúciós elmélettel kapcsolatban beleakaszkodunk abba, hogy (csak egy) elmélet, tehát nem létező dolog. Ilyen alapon persze a relativitás elmélet sem igaz, mert hát ugye az is csak egy elmélet. Holott a relativitás elméletről tudjuk, hogy van vele valami gond, hiszen bizonyos méretekben ellent mond a megfigyelésekkel (és fordítva, a kvantum-mechanika sem működik azokon a méreteken, amit a relativitás elmélettel jól leírható).

Szóval nem szeretjük az evolúciót, mert az embert letaszajtja piramis majdnem tetejéről és kénytelen megosztani a világot az állatokkal. De hát mi ugye emberek vagyunk és nem állatok. Pedig de.

A könyv tehát az darwini evolúciós elméletet járja körül, kiegészítve persze azokkal a dolgokkal, amik az elmélet fejből való kipattanásakor még nem voltak ismertek. Persze erről már oly sok könyv szólt. Ez is egy azok közül. Vannak persze benne érdekesebb részek, amelyek egyes részleteket más szempontok alapján járnak körbe, mint a többi könyv. Kis populáció genetika, kis molekuláris genetika, kis számítástechnika, kis ez, kis az.

Általában igényes könyveket ad ki a Typotex. Ez is egy ilyen könyv. Szerintem érdemes elolvasni. Annak is aki ..., és annak is, aki nem.

Dennett honlapja: http://ase.tufts.edu/cogstud/incbios/dennettd/dennettd.htm

Altruizáljunk minden nap!

(TRON: Legacy)
színes, magyarul beszélő, amerikai akciófilm, 126 perc, 2010
port.hu

Én 1982-ben, már nem oly zsenge gyermekként láttam a Tron-t és nagyon nem tetszett. No nem is éreztem vágyat, hogy megnézzem a folytatást. De hát a mai ifjúságot nem lehet lebeszélni, hogy a pénzéhes halivúdi hiénák hálójába kerüljenek. Hát kerültek. Íme KiLa beszámolója (az ékezettelenségért én kérek elnézést!):

Ez után nem gondolom, hogy bárkinek érdemes lenne megnéznie!

Legyünk színes-szagosak minden nap!

(Öt Kis Regény)
AB OVO Kiadó, 2002
libri.hu

• Borgisz (1973-'74)
• Én és én (1977-'78)
• Emily néni szakálla (1980)
• Hanyatt-homlok (1981)
• Jaj (1986-'87)

Sokáig nem lehet tudni, hogy mi történik. Azután megértjük. Szürreál. A háborúban kivégzett, megsemmisített, lelőtt rokonaink egyszer csak elkezdenek becsengetni az ajtónkon. Honnét szerezzünk nekik papírt? Hogyan tartsuk el őket? Mit csináljunk velük? Egyre többen vannak és mi egyre zavarodottabbak leszünk. A végén elmegyünk nyaralni. De ezt ők már nem várják meg.

Egész jó!

Legyenek rokonaink minden nap!