QL.túra miazmás

Magvető Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft., 1995
Második kiadás
antikvarium.hu
Elektronyosan olvasható: PIM/DIA

Mindig szerettem volna egy olyan könyvet, amiben minden fejezet ugyanazt a címet viseli. No ez végre egy ilyen mű! 97 fejezeten keresztül! Nem kis teljesítmény!

A könyv a pár sorostól a max. 4 oldalas fejezetekre tagolódik. Kis alakú mű. Nagyon felhasználó barát! Kb. 5 óra nettó olvasási idő!

Lényegében a H.C. első könyvének ("Számozott mondatok az Esterházy család életéből") előképe. Úgy is mondhatnánk, hogy "Számozott mondatok E.P. nemi életéből". A fejezetek 97 nőről szólnak, de azért lassan kirajzolódik, hogy egy nő többször is szerepel. Néhol annyira durván ír, hogy abszolúte erotika mentessé lesz. A szerelem, mint vulgár-materialista jelenség. Inkább (al)testiség. Közös ülések (/(c) Chrudinák Alajos/).

Minden fejezet ugyanúgy indul. "Van egy nő. Szeret/Gyűlöl". Talán két fejezet indul úgy, hogy "Van egy férfi." (pl. 97. oldal), de azokról is kiderül, hogy tévedésből vannak ott. Lehet játszani a szeret és gyűlöl szavakkal és az összes írásjelekkel végestelen végig: "Szeretem. Gyűlöl.", "Szeretem. Szeret.", "Gyűlöl? Szeretem!". És azután ott vannak az igekötők (kiszeret (begyűlöl?)), mint újabb dimenzióba vezető csillagkapuk.

57. oldalon rátalál a szinonima szótárra és beindul. Mint a Javított kiadásban. Elkezd rövidíteni. Szsz. Gygy.

Nincs történet, csak képek, helyzetek. A szavak között mégis van valami kapcsolat. Inkább programnak, levezetésnek gondolnám, mint regénynek. Játék a betűkkel (értsd szavakkal).

Remélem, hogy a könyvvel is az történik, mint a bélyegekkel. Ha hibásak, akkor sokat érnek. Én ezeket a hibákat leltem fel:

• A 26. oldal környékén néhány oldal összefestékezte egymást. Így kicsit nehezen olvasható. (Gondolom Vámos Miklós kapásból tudná ennek a nyomdászi megnevezését)
• 26.o.: Elsüti azt a közkeletű városi legendát, hogy a "norvég nyelvben" 40 szó van a hóra. Cáfolat olvasható >itt<. Egyébként innuit (eszkimó) nyelvről szól az eredeti.
• 124. és 128. o. Hiányzik az oldalszám. Vajon miért? Mit akarhat üzenni ezzel az író? Vagy a szerző? Vagy a szedő? Vagy a nyomda ördöge? Vagy a sors. Vagy a csapás?
• 152.o.: A fa megnevezése helyesen Larix decidua (erről az jut eszembe, hogy: "How to Recognise Different Types of Trees from Quite a Long Way Away: No. 1: The larch"). Első nagybötű a binomiális nomenklatúrának megfelelve.
• 152.o.: "mincs". Valszeg "nincs", de E.P.-nél sose lehessen aztat tunni.

Lehet, hogy a H.C. előtt ezzel kellett volna kezdenem. Akkor jobban ráhangolódtam volna az első könyvre?

Szerintem érdemes elolvasni! Ha nem tetszik, akkor is keveset veszítünk!

Benőzzünk minden nap!

(Romeo and Juliet)
színes, magyarul beszélő, olasz-angol romantikus dráma, 132 perc, 1968
port.hu
TV2, 2010. 09. 20. 0:15

Franco Zeffirelli nagy klasszikusa. Szép, kosztümös feldolgozás. Verses nyelvezet. Eredeti helyszínek. Semmi modernitás, jó színészek.

Rómeó költői lélek a kamaszkor nagy borúlátó korszakában. Júlia éppen kinőtt a kislánykorból. Szerelem első látásra. De tragédiába fojtja a kor. No meg a klerikális is ellenzék jól elbaltázza a dolgot egy baci miatt. Kiváló a Kern-Mercutio. Kár, hogy viszonylag gyorsan kinyírják...

No és persze itt hangzik el a pánsípos női CD-k elmaradhatatlan slágere is (>TeCső< - Mondjuk ez a feldolgozás extra gáz. A női huhogó kórus nagyon ergya. Ez jobb egy picit: >TeCső<. Sajnos a filmben elhangzó fiús előadást nem találtam meg. Az nem ennyire giccsparádé.).

A TV2-t meg csókoltatom, hogy egy ilyen klasszikus filmet is félbevág reklámokkal! Éjjel! Ki a fene néz reklámot hajnalban. Felvételről meg minek!

Megnézése ajánlatos!

Legyünk Montague-k és Capulet-ek is egy picit minden nap!

színes, magyar színházi közvetítés, 133 perc, 2010
port.hu
Győri Nemzeti Színház előadása
DunaTV 2010. 09.21. 20:30

Mi történik, ha jogérzékünk felébe kerekedik józan eszünknek? Az ember egyre jobban belelovalja magát és mindenkinek az agyára megy. Főhősünk egy ilyen tragikus sorsú tag, akinek a darab végére semmije sem marad. Sőt a végén még az sem. Igaza igazolást nyer, de milyen áron?

Az előadás kevéssé kötött le, de nagyon átéreztem a problematikát. Megértettem és sajnáltam a főhőst. De hát ha valakik Don Quixote akar lenni, az ne lepődjön meg, ha a szélmalmok megőrlik. Magányos forradalmat nem lehet csinálni!

Tudjunk felülemelkedni minden nap!

A világirodalom remekei sorozat
Európa Könyvkiadó, 1977
antikvarium.hu

Gogol tragikus hős. A Holt lelkek kéziratát háromszor égette el. Így a tervezett trilógiából másfél rész maradt ránk. A második rész erősen hiányos és vég nélkül ér véget.

Az írás kicsit furcsa. Néha elszakad a cselekménytől és mikroszkopikus pontossággal leír valamit. Egy embert, egy tájat, egy jelenséget. Ikonokat fest, amit azután feltehetünk emlékeink padlatára, mert később nem lesz rá szükségünk. Viszont a történések nem tudnak izgalmasak lenni, mert mire belelendülnénk, ismét meg kell állnunk szemlélődni.

Nehéz, humortalan mondatokkal ír. Néhol felületes, néhol túlzottan részletes. Megismerhetünk Csicsikovval, e korai Osztap Benderrel. Kavar, hogy pénzhez jusson. De hogy miért is kavar, azt csak jóval később derül ki.

Tetszik, hogy sokszor "kiír" a történetből. Az olvasóhoz szól. Mintha csak annyi ideje lenne elmesélni valamit, amíg a szereplő alszik. Vagy abbahagyja az elmélkedést, nehogy az írással keltett zaj felébressze az alvó szereplőt.

Már Solohovnál is olvastam azt, hogy "cséza". Utánanéztem: itt, meg itt. És egy kép itt.

Érdekes, hogy abszolúte nincs szabad ember az egész könyvben, nincs "polgár". Jobbágyok vannak, akikről alig ír valamicskét. Meg mindenféle rangú és rendű nemesek, akik maguk is függésben vannak náluk hatalmasabb nemesektől. Mindenki ebben az erőtérben próbál (vagy éppenséggel nem próbál) valamicskét kavarni.

Sok fiktív történetet mesél el a regényen belül (pl. Kopejkin kapitány története). Ennek sem igazán érzem a szerepét.

A 200. oldal környékén elkezdenek pletykálni, hogy holt lelkeket vesz (még mindig nem tudjuk, hogy mi okból) és ezzel le is zárul az első portyája, mert menekülnie kell. De már van vagy 300-400 holt lelke.

A második rész elején végre kiderül, hogy mire is kellenek neki a holt lelkek (indulgat a polgárosodás és a bankok jelzálogot jegyeznek be a jobbágyokra). Na végre! Innen legalább érthetővé válik a főszereplő motivációja. Ismét lélekszerző körútra indul az új helyen. Itt is több nemessel ismerkedhetünk meg. Gondolom ez itten a korrajz. Néhol ebek harmincadjára jutott a föld, néhol meg tiszta brazil.

A 280. oldaltól már eléggé hiányos a szöveg. Vannak megjegyzések, hogy mi történhetett a kimaradt (többször elégetett) részekben.

A 320. oldal magasságában végre földet vesz. És itt következik az egyik kedvenc fejezetem, aminek a címe: "Utolsó fejezetek egyike". Ez nagyon tetszik! Mondjuk nem viccnek szánták, csak hát hiányzott egy csomó rész és ezt találták ki. De ha egyszer könyvet írok, akkor ilyen címeket fogok a fejezeteknek adni! :)

A vége felé Csicsikov sorsra révbe ér. És amikor már élvezhetné is a tutit, akkor nagyot bukik. Sajnos nem világos, hogy miért, mert az ki van maradva. Majd jön a herceg, aki majd minden megold, de mielőtt ez sikerülne neki véget szakad a könyv.

Hát nem tudom. Nem túl magával ragadó történet. Hiányoltam a sodrást meg a magával ragadást.

Hiányozzunk minden nap!

színmű egy részben
Rendező: KAMONDI ZOLTÁN
Vígszínház, 2011. 01. 22. 19:00
vigszinhaz.hu

Nagy lépés a technika ösvényén, hogy végre e-mail-ban értesítenek az új bérletes előadásról! Vivát! Egyébként is nagyon tetszik a Víg arculatváltása. Még nem látszik, hogy mi lesz belőle, de már adnak kis táskát, ha bérletet veszel, meg egyebek.

Röviden: Két család (apa-anya) összeül, hogy civilizáltan megvitasson egy kényes problémát. Kiváló színészek, de a darab nem jó. Átmenet nélküli hangulatváltások értelmezhetetlenek számomra. Sokszor nem értem, hogy az egyik fél miért kapja fel a vizet egy-egy mondaton. Átmeneti klikkek jönnek létre, majd Börcsök (Véronique) leissza magát. Ettől mindenki(be) be(le)rúg. A civilizáció csak álca magu(n)k és a világ előtt. A szomáliai vérengzésről ír, de veri a férjét... Mindenki másként degenerált.

Vannak benne ötletes színpadi megoldások. Ahogy torzul a világ, úgy egyre jobban dőlnek be a szoba falai és a tükör (monitor) képe egyre jobban torzul. Jót játszanak a guruló asztallal is, de nekem nem vicces, hogy Eszenyi percekig hány. Jó jó, értem én, hogy pszichoszomatikus alapon, de azt elég lett volna egyszer, röviden.

Nem szoktam elolvasni az ajánlókat, de most utólag megtettem: "A világhírű magyar származású francia írónő új, metsző humorú vígjátéka nyugodt, kifinomult társalgással kezdődik.". Csak ezt tudnám, hogy hol az a "metsző" a humor???

"Ritkán találkozik az ember ilyen kegyetlenül szórakoztató színdarabbal, amely bravúros játéklehetőséget kínál a színészeknek." Értelmezhetetlen az előadást látva. Nem szórakoztató és nem is annyira kegyetlen. Bár vannak benne vicces jelenetek és egy valóban kegyetlen rész is.

"Az öldöklés istene 2009-ben minden jelentős írói díjat elnyert, így a legjobb új darabnak járó Laurence Olivier-díjat és a tekintélyes Tony-díjat is." Úgy látom, hogy a dekadens Ejrópa már csak ilyen.

Öldököljünk minden nap!

AB OVO, 2005
antikvarium.hu

Vámos egyszer csak 50 éves lett és rádöbbent, hogy barátai közül többeknek sikerült halálra élniük magukat. Ezért gyorsan összeállított egy valós mesét azokról, akikkel közelebbi barátságba volt szerencséje keveredhetni és még ismerhetők is (voltak). A műfaja az előszó szerint "válogatott bámészkodásaim". Ez tetszik. Jónehány klásszikus mondat elhangzik benne. Párat ízelítőül (azért merem ideírni, mert nem erről szól a könyv és nem ezekért érdemes elolvasni):

• Kodálynak nagyon fiatal felesége volt. Azt kérdezték, hogyan kérte meg a lánykát. Kodály: "Akar az özvegyem lenni?"
• Várkonyi Zoltán nagyon elfoglalt ember volt és folyton rohant. Két felvételiző beszélget és az egyik meglátja. "Nézd, ott jön a Várkonyi! Melyik az? Amelyik ott megy."
• Páger egy filmjét nézi. A végén: "Egészen a hatásom alá kerültem..."
• És egy Csehov idézet a Sirályból: Miért jár mindig feketében? Az életemet gyászolom.

Egy dolgon merengtem el. A jó öreg posztumusz - poszthumusz használati problematika. Ahogy Hofi mondaná: "poszt tőzeg". Kétszer használja, egyszer úgy. Másszor így. Hát igen, zavaros egy kicsit, hogyan is jó. Talán mind a kettő... Több százéves, nyelveken átívelő történet. A latin szerint az első. De bizonyos nyelveken a másikat használják. Pl. a gugli transzlétörrel megnézve: angol: posthumous, francia: posthume, spanyol: póstumo, olasz: postumo.

Maradjon meg belőlünk valami minden nap!

iPad-ba lehet(ne) SIM kártyát is tenni. Körülnéztem hát, hogy kedvenc mobilszolgáltatóim milyen lehetőségekkel kecsegtetnek. "Kedvencem" a Telenor vicces ajánlata, amiben perc alapú (sic!) adatforgalmat lehet fizetni. Eléggé atipikus felhasználás! Állításuk szerint maximum fél óra nem használatot kell fizetni. No ezt kapásból ugrottam. A T-Mobil-nál van direkt iPad ajánlat. Számlás 5000 Ft-nál indul a 2GB. Mivel otthon is van WiFi-m és a munkahelyemen is, ezért csak a buszra kellene. Ez nekem évi 60k-t nem ér meg. Vodafonnál is bepróbálkoztam. Az üzletben éppen elfogyott a prepaid megoldás. Ott valami 50 MB van ingyen és 250MB/1000Ft 1 GB-ig, utána 500 MB-onként 1000 pénz. Talán ez a legéletszerűbb... Egy index oldal kb. 1 MB körül van (mert Safariban nem lehet letiltani a reklámok és a képek letöltését).

Tehát jön a következő próbálkozás. Hogyan tudom használni a már meglevő telefon előfizetésemet. Körülnéztem, hogyan is lehet BlueTooth-on keresztül csatlakozni és a Mobil telefonomat 3G modemként használni. Szépen megtalálja, párosítja, de kb. 3 mp után megszakítja a kapcsolatot. Némi böngészés után rátaláltam a Mac-es szlengre: "iPad tethering". Különböző cikkek anyázzák Jobs-ot, mert azt mondta, hogy ezt nem lehet. Persze lehet, de ezért nem szeretnék JailBreak-elni.

Végül találtam egy érdekes megoldást! A Joiku Spot (most 3.1 a verzió) 10€-ért, vagy akár ingyen is lehetővé teszi, hogy a mobil telefonunkat WiFi hotspot-tá alakítsuk. Az ingyenes verzió mindenki számára lehetővé teszi, hogy csatlakozzon a telefonunkhoz. Az alkalmazás elindítása után a második fülön látszik, mi a neve a hotspot-unknak és kik csatlakoznak hozzá, a harmadikon pedig statisztika látszik (hány perce indítottuk, pillanatnyi fel- és letöltési sebesség, fel- és letöltött összes adatmennyiség). A kapcsolatot persze bármikor leállíthatjuk, háttérbe küldhetjük az alkalmazást. A fizetős verzióval meghatározhatjuk, hogyan hívják a hotspot-unkat és ki csatlakozhasson.

Ehhez a hotspot-hoz már tud csatlakoz az iPad WiFi-n keresztül.

Legyünk kéktelenek minden nap.

(Elbeszélések)
Európa Könyvkiadó, 1979, Diákkönyvtár
antikvarium.hu

6 elbeszélést illesztettek össze. Nekem a Két öreg tetszett a legjobban.

1. Három halál - Kettő normális, a harmadik váratlan
2. Mennyi föld kell az embernek? - A cím sokat sugall. És tényleg. A kapzsiság áráról szól.
3. Két öreg - Elmennek zarándokútra. Az egyiknek sikerül, és a másiknak sem. Mind a kettőjüknek másként nem.
4. Ivan Iljics halála - Arról szól, amiről a címe. De kicsit másként. Én úgy gondoltam, hogy Ivan halálához vezető utat fogja leírni. Pedig nem. Ő már a legelső mondat előtt kiszenvedett. Arról az erőtérről szól, amit megbolygat a halála. Emberek, sorsok, helyezkedés, kepeszkedés. Illetve erről szól az első bekezdés. A többi Iván Iljics haláláról, illetve az oda vezető útról szól. Soha nem fogjuk megtudni, hogy valóban beteg volt-e, vagy csak szimplán hisztis.
5. Kreutzer-szonáta - Egy őrül naplójegyzete, aki kinyírta az asszonyt. Sok zagyva fejtegetéssel a férfiak és nők szerepéről a világban, mi is a szerelem. Illetve mit gondol ezekről egy bomlott elme. A címadó darab a TeCsőn meghallgatható.
6. Bál után - Nézd meg az apját és ne vedd el a lányát.

Nekem nem tetszettek ezek a klasszikus darabok. Bocs!

Legyünk emberiek minden nap!

Bár az iPad tud pdf doksit is olvasni, mégis érdemes inkább az ePub formátum használata!

Mi az előnye az ePub-nak a pdf-hez képest?

• Szavakat különböző színekkel (sárga, zölt, kék, rózsaszín, lila) be lehet jelölni (mintha kiemelő filccel kihúznánk).
• Megjegyzéseket lehet hagyni. Én blog-oláshoz rendszeresen jegyzetelek. Jelenleg mobiltelefonon, ami nem túl hatékony.
• Beépített szótár használata. Angol könyvek esetén ez plusz pont (ingyen letölthető). Azt hittem, hogy ha megjelöltem egy szót, akkor nem lehet a szótárat használni. De lehet, csak hosszan kell rányomni a megjelölt szóra. Miért van ez?
• Lehet szépia háttérszínt beállítani (halvány barnás-sárga). Nem világít annyira, mint a hófehér pdf háttér.
• Akárhány könyvjelzőt is be lehet tenni. - ez a pdf-re is igaz.
• HTML-ből konvertálva működnek a linkek is (könyvön belül mindenképpen)!
• Sokkal kisebb, mint a pdf, html. EPub-ban kb. 250 KiB az, ami HTML-ben 650 KiB és pdf-ben 1100 KiB.
• Mutatja, hogy hány oldal van még hátra a fejezetből. Én ezt nagyon szeretem! Persze ehhez jól formázott ePub kell.

Hátránya:

• Míg a pdf szabadon skálázható a szokásos két ujjas zoom-mal, ez az ePub esetén nem igaz. Az egyáltalán nem skálázható. Az ePub is skálázható, de csak nehány előre definiált méretbe.
• Ha pdf-ben egy fejezetre duplán kattintunk, akkor egyből akkorára nagyítja a betűket, hogy a margó pont eltűnjön. Mondjuk lapozásnál ezt már elfelejti, így minden lapozás után egy dupla kattintás is kell, ha így szeretnénk olvasni a pdf-et.
• A színezett szavakkal csínján kell bánni! Ha túl sokat teszünk bele, akkor csúnyán belassítja az olvasót! IBook-ot bizonyosan. Egy új szó hozzáadása a végén már komoly 20-30 mp-eket vette el! Ezért taktikát változtattam és fejezetenként letöröltem a kijelölt szavakat, miután kiszótáraztam.
• Érdekes, hogy ahogy forgatom az iPad-ot mindig újratördeli a könyvet. Így egyszer 212, egyszer pedig 388 oldal.
• Az áttördelés miatt a könyvjelzők helye eléggé esetleges.

A konvertálásra egyszerű megoldás egy netes online szerver, ahová fel kell tölteni a pdf doksit és letölthetjük a konvertált file-t: http://www.epub2go.com/Web/default.aspx.

Kicsit bonyolultabb megoldás a Calibre. Ez egy GNU program. Itt megadhatunk fedőlapot is, meg mindenféle egyéb érdekes beállítást (metaadatnak hívják ezeket). Részletes leírást itt találtam. Windows-ra így megy, iPad feltöltéssel együtt:

1. Leszed és install Calibre (path beállítás, ePub file-ok helye).
2. Calibre indít. Bal-felső ikon: könyv hozzáadása. Én Zsoldos Péter: A Viking visszatér című könyvével kezdek, ami a MEK-en megtalálható (http://mek.oszk.hu/01400/01434/01434.pdf). Sajnos neccről nem tudja közvetlenül letölteni (vajh miért?). Tehát először kézzel letöltöttem egy könyvtárba és azt adtam meg. No, így már sikerült megnyitnia (Add books from a single directory). Nagyon sokféle formátumot ismer (doc, html, rtf, akármi...). A pdf neve az lett, hogy "Zsoldos Péter - A Viking vissztér.pdf". Erre a címet és a szerzőt felcserélte. A Metaadatok megadásánál, majd lesz módunk visszacserélni. Azért sem értem, hogy miért nem tud internetről letölteni, mert mindenből saját könyvtára alá másolatot készít.
3. Most jön az (i), balról a második ikon. Metaadatok szerkesztése (Szerző, cím, fedőlap megadás stb.). A kis zöld nyilacskás ikont megnyomva felcseréli a szerzőt és a címet. Az author sort-ot nem sikerült jól kitalálnia (nem tud magyarul a drága), így kézzel visszajavítottam "Péter, Zsoldos"-ról. Tags: sci-fi. Ez azért jó, mert majd az iPad ez alapján is tud csoportosítani.
4. Fedőlap megadása ("Change cover image"). Itt az antikvarium.hu-ról kerestem egy viszonylag jól kinéző borítót. 1963, 1973, 1999-ben adták ki. A '63-as nagyon gáz. Gondolkodtam a '73-ason, de végül a semmitmondó '99-es mellett döntöttem. Majd mégis inkább a '73 lett. :) Az ott feljövő képre kattintva kimásoltam a popup ablakban levő kép címét és a Browse gomb megnyomása után és simán bemásoltam a path-ba. Megnyitotta. Mondjuk van rajt egy szürke csík, de majd legközelebb megvágom (l. később).
5. 3. gomb: Convert. Magától beállítódik: Input format: PDF, Output format: EPUB. Egy csomó mindent be lehet állítani a bal oldalon, de én csak OK-t nyomtam. Fél perc alatt meg is csinálta. Az install-kor megadott könyvtár alá csinált egy "Zsoldos Péter/A Viking visszatér(3)" könyvtárat. Ide tette az ePub, pdf, cover.jpg és a metadata.opf file-t. Ez utóbbi XML-nek néz ki.
6. Lehetne vele tartalom jegyzéket is csináltatni, de a pdf-ben ez nem sikerült neki. Megnézem majd HTML-ből. Ha már azt is meg tudja nyitni.
7. A 9. ikon (felül három kék gombóc)-nál a lenyílra kattintva van egy olyan menü, hogy Connect to iTunes. Ezt megnyomtam. És nem történt semmi. Ja, először csatlakoztatni kell a kütyüt, majd elindítani az iTunes-t... Hmmm... Megjelent egy új gomb a 4. helyen. Send to device. Gondolom ez jót jelent!
8. Feltolta. Megjelent a könyv! Alapban két polc van az iPad-ban: egy a pdf-eknek, egy az ePub könyveknek.

Az oldalszámok nagyon gázosak lettek, mert a pdf oldalszámokat simán beletette a szövegbe. No, megpróbálom inkább HTML-lel! (Miért nem tudja megnyitni közvetlenül a neccről??? Rejtély! Mindegy.) A MEK-ről letöltöttem zip-pelt HTML formátumban. Ezt tök jól kezeli! Megjelent a tartalomjegyzék! Sőt a file-ban levő link-eket is jól kezeli! Szépen odamegy a megfelelő fejezethez! Sajnos a könyv címe A Viking visszatér.html lett. Aha a metaadatban a Title végéről le kell szedni a felesleges '.html'-t! No most már jó!

A fedőlap feljavítására használhatunk a paint-et. Ha a linket bemásoljuk a vindoz paint Open ablakába, akkor gond nélkül megnyitja közvetlenül a netről. Itt a select-tel kijelölhetjük a szükséges részt és utána egy crop jól jön. Kiment és felhasznál.

Sajnos a Távoli tűz című könyv 3 html oldalból van összerakva, ezen belül több könyvből áll és mindegyik több fejezetre tagolódik. Itt csak az első könyv fejezeteit sikerült beraknia a tartalomjegyzékbe... Lehet, hogy ezt egy kicsit szerkeszteni kell majd, mert ez két html file-ban van és külön file a tartalomjegyzék. Kicsit hibás, mert felesleges záró </FONT> tag-ek vannak benne, nyitás nélkül. Elvileg a Calibre tud több szintű tartalomjegyzéket készíteni, de nem világos, hogyan kell definiálni neki.

Ha már van benne angol szótár, akkor keresek valami olvasnivalót. Douglas Adamas "trilógia" fent van a neten HTML-ben:

The Hitchhiker's Guide to the Galaxy
The Restaurant at the End of the Universe
Life, the Universe, and Everything
So long, and thanks for all the fish
Mostly Harmless

Végül megtaláltam ePub formátumban is angol és magyar nyelveken is: www.epubbud.com

Olvassunk egy picit minden nap!

Melléklet a Harmonia cælestishez
MAGVETŐ KÖNYVKIADÓ KFT., 2002
libri.hu
elektronyosan olvasható: PIM/DIA

Furcsa könyv. Kemény fedél, péperbek silányságú papír. De ettől legalább könnyű. A szedése is érdekes. Vannak eredeti dokumentum részletek (ezek bordóval nyomtatva). Az első megjegyzések feketével, a kicsit későbbiek [] zárójelben, a még későbbiek <> jelek között. Ez szilánkossá teszi az egészet. Figyelni kell! Viszont a szöveg a zaklatottsága ellenére jól követhető. Nem esterházyasan virtuóz szöveg. De azért néha igen.

Félve indultam neki. Többekkel beszéltem, aki nekiveselkedett a könyvnek és volt akit idegesített, volt akinek zavaros volt. Óvatosan lapozgattam a könyvet. A közepétől egyre inkább magával ragadott az olvasás. A HC második fele tetszett. Ez nagyon tetszett. Lendületesebb és - bár furcsa mondani - viccesebb.

"Hogy vagyunk? Hogy vagyunk? - Viccelődött Rákosi elvtárs.
Jól vagyunk! Jól vagyunk! - Viccelődtek a parasztok."

Esterházy Péter bemegy a Történelmi Levéltárba, mert szeretné megtudni, hogy mit jelentettek róla. Majd kiderül, hogy vannak róla jelentések. Például az apja is jelentett. Róla is. Elkezd újra megismerkedik apjával. Annak halála után. Mondhatnám, hogy az ügynök halála. Csak erről az ügynökről ezen tulajdonsága később/későn derül ki.

Hopp, a 26. oldal 3. bekezdésben máris van egy '[' hiány. A másik hiba a 209. oldalon történik. A kenyér ára 3,60 és nem 3.60.

Sokat boncolgatja élve magát, apjával való viszonyát, apjának a világgal való viszonyát stb. Apját már nem. E.P. a jövőbe lát (Spionjáték [1981]) és nem akarja relativizálni apja bűnét. Pedig ott van Hrabal is és az NDK-t behálózó Stazi is (l. Mások élete). 2 évig dolgozza fel az iratokat, közben belefárad az árulásba és a megszerzett tudás eltitkolásába (legalábbis a kiadásig).

Idézi azt, amit ilyenkor idézni szoktak: "Hol zsarnokság van,  / mindenki szem a láncban". (l. korábban). Én ezt az utolsó versszakkal egészíteném ki: "mert ott áll / eleve sírodnál, / ő mondja meg, ki voltál, / porod is neki szolgál."

E.P. könyvét nagyon fontosnak tartom. Szembenéz azzal, amivel nem lehet sérülés nélkül szembenézni. Nem véletlen, hogy Ausztráliában csak a börtönőrök leszármazottai élnek, rabokéi nem. Magyarországon nem voltak spiclik, csak az a pár, akikről kiderült. A sunnyogást a végletekig tökéletesítettük. Mindannyian. Tisztelet a kivételnek. Voltak hősök, de nagyon kevesen.

Legyünk hősök minden nap!